Miért mondunk ki olyasmit, amit később megbánunk?

2020 / 03 / 07 / Perei Dóra
Miért mondunk ki olyasmit, amit később megbánunk?
Egy nemrégiben megjelent kutatás szerint fokozottan éber tudatállapotunkban hajlamosabbak vagyunk kínos, intim, vagy más olyan információt kiadni magunkról, amit alapjáraton igyekszünk palástolni.

Dr. Brent Coker, a Chicago Egyetem professzora szerint az arousal, vagyis az a pszicho-fiziológiai állapot, melynek szintje éberségünk fokmérője az oka, hogy előbb beszélünk, mielőtt meggondolnánk szavainkat. Ahogy Coker fogalmaz

"A sors fintora, hogy legéberebb pillanataink egybeesnek azon momentumokkal, amikor igazán óvatosnak kell lennünk, hogy mit mondunk: például felvételi beszélgetéseken, nyilvános szereplések során, munkahelyi meetingeken, netán szerelmi légyottokon." - olvasható a Journal of Experimental Social Psychology szaklapban.

A professzor és csapata összesen nyolcféle kutatást végzett, melyekből hármat részletesen bemutatott a pszichológiai folyóiratban. Az elsőben az alanyoknak "ismerkedős" profilt kellett létrehozniuk, az eredményekből pedig pontosan megmutatkoztak a fent említett különbségek éber és ellazult állapotú személyek között. Az adatok utólagos elemzésénél az is kiderült, hogy az első csoportba tartozók profiljait a lehetséges partnerek kevésbé találták vonzónak: vagyis eszerint a túl sok információ negatívan befolyásolja a vonzalmat.

A második teszten az online trollkodást -szándékos sértegetés, ócsárlás, feszültségkeltés, konfliktuskeresés - vették górcső alá, azon belül is, hogy mennyire hajlamosak az emberek konkrét példára is hivatkozni, valahányszor sértő dolgokat vágnak egymás fejéhez. Az eredmény ebben az esetben is igazolta az eddig leírtakat. A harmadik vizsgálat kiderítette, hogy intenzív testmozgást követően hajlamosabbak vagyunk egészen személyes információk megosztására is. Ha rosszkor rosszat mondunk, az kellemetlen helyzetet teremt, támadólag hat, nem mellesleg rombolja a bizalmat vagy mások megítélését személyünkkel kapcsolatban.

"Feszült helyzetben valóban plusz erőfeszítést kell tennünk nyelvünk kontrollálására. Ez többek között megmagyarázhatja, miért vitatkozunk annyit a családi ünnepeken, például karácsonykor." - magyarázza a professzor.

A kutató szerint mondandónk pontosításának titka a stresszcsökkentési stratégiák elsajátítása és alkalmazása a mindennapok során, hiszen a stressz összefüggést mutat az arousal szintjével. Hozzátette: bevált gyakorlat a légzés tudatos kontrollálása és a relaxáló zene hallgatása. De vannak tradicionálisabb eszközök is, mint például a kávéfogyasztás mérséklése, megfelelő alvásmennyiség, egészséges étkezés.

"Bármelyik hivatásos vallató elmondhatja: mindenkinél létezik egy határ, hogy mekkora nyomásgyakorlás után "köpi ki" az információt - kutatási eredményeink megmutatták: valójában egyáltalán nem kerül sok erőfeszítésünkbe, hogy olyasmit mondjunk, amit később megbánunk."

(Fotó: Pixabay)


Tényleg rémes hatása van az azték halálsípnak az emberi agyra
Tényleg rémes hatása van az azték halálsípnak az emberi agyra
Az agyi szkennelés szerint kifejezetten kísérteties hatással van a síp az emberi agyra, ami a leginkább az uncanny valley jelenségre hasonlít.
A súlyos covid-fertőzés hatására elkezdtek visszahúzódni a rákos daganatok
A súlyos covid-fertőzés hatására elkezdtek visszahúzódni a rákos daganatok
Meglepő, de a covid-fertőzés során kialakult immunválasz igen ígéretes lehet a rákkutatásban: a súlyos fertőzés hatására ugyanis elkezdtek visszahúzódni a legmakacsabb daganatok is.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.