Előnyös helyzet

Számos előnye van annak, ha a várandós nő olyan helyzetben szül, mint a guggolás, a térdelés vagy a térden állás, szinte minden jobb, mint a háton fekvés. Röntgenfelvételekből kiderült, hogy a medence kijárata szélesebbé válik guggoláskor vagy térden állás közben, ami segít lerövidíteni a vajúdást.

Bár 200 évvel ezelőttig nem ez volt a megszokott, és a nők számára nem a legkönnyebb választás, egy 2013-as felmérésből kiderült, hogy Ausztráliában a nők 78 százaléka fekve szült.

Dr. Charlotte Elder, szülész, az ausztrál és új-zélandi Szülészek és Nőgyógyászok Főiskolájának szóvivője a Now To Love-nak elmondta, hogy azért használják ezt a pozíciót olyan gyakran, mert ez a legkényelmesebb. "A legtöbb nő az úgynevezett" félig fekvő "helyzetben szül, ami valójában nem egyértelműen fekvő, úgy ahogy az emberek többsége elképzelné. A legtöbb nő megtámasztva szül, hasonlóan ahhoz a helyzethez, amelyben egy babzsákban ülve lennének, és nem a hátukon fekve."

A bizonyítékok nagyrészt arra engednek következtetni, hogy születéskor a háton fekvés meghosszabbítja a vajúdást és lassítja az összehúzódásokat. Az Egyesült Államokban a nők többsége mégis ebben a testhelyzetben szül ma is.

XIV. Lajos színre lép

De vajon hogyan és miért kerültek a nők egyáltalán ebbe a lehetetlen helyzetbe? Az egyik elmélet szerint a válasz az, hogy egy elvetemült király a XVII. századi Franciaországban élvezettel figyelte, ahogy a feleségei ebben a pozitúrában szültek. A szokás csak az elmúlt 200 évben terjedt el a nyugati kultúrában, és XIV. Lajos királyt lehet okolni érte.

"Ezt megelőzően a szülés története azt mutatja, hogy a felegyenesedett szülési testhelyzeteket széles körben használták" - írja Lauren Dundes professzor.

"A születés legkorábbi ábrázolásai is mind azt mutatják, hogy a nők nem a hátukon fekszenek, hanem más helyzetben szülnek. Kleopátra például egykorú ábrázolás szerint térden állva szült."

XIV. Lajos királynak élete során 22 gyermeke született (1638–1715). Királyként jó oka volt arra, hogy sok gyermeke legyen, tekintettel arra, hogy garantált trónörökösre volt szüksége. Ugyanakkor láthatóan élvezettel figyelte, ahogy feleségei és szeretői kipréselik magukból a gyermekeit. 

Lajos "élvezettel nézte a szülő nőket, és frusztrálta a korlátozott látvány, amikor a szülés egy szülőszékben történt" - írja Dundes. “Emiatt propagálni kezdte az új fekvő testhelyzetet. Ragaszkodott ahhoz is, hogy a szüléseken férfi bábák is részt vegyenek." A király a tudósok tanulmánya szerint "perverz" okokból szeretett kukkolni. A tömegeket befolyásolhatta a király, aki aktívan támogatta a szülés fekvő testhelyzetét, és az akár így is elterjedhetett.

"A király eme politikájának hatása nem ismert, bár a királyi felségek magatartása bizonyos mértékben befolyásolta a lakosságot. XIV. Lajos állítólagos igénye a változásra mindenesetre időben egybeesett a szülési testhelyzet megváltoztatásával, és valószínűleg hozzájárulhatott ahhoz."

A terhesség mint betegség

A fekvő testhelyzet népszerűsítése valamennyire François Mauriceau francia szülésznek is köszönhető. Mauriceau 1668-ban a vízszintes szülési testhelyzet mellett foglalt állást, írásaiban, "hogy elkerülje a túlhordás kellemetlenségeit és problémáit. Az ágynak úgy kell állnia, hogy a szülésre kész nő a hátán feküdjön, a teste kényelmes helyzetben legyen."

Mauriceau-nak "köszönhetjük" azt a felfogást, hogy a terhességet természetes betegségnek tekintsük, vagy ahogy ő említette, "hasi daganatnak".

A csecsemők ilyen „orvosi problémának” minősítése segített megnyitni az ajtót a „fodrász-sebészek” számára, hogy beléphessenek a pályára, kitessékelve a több száz éve a szüléseket segítő szülésznőket (bábákat).

Azóta, a hátrányok ellenére a mai napig ez a testhelyzet a domináns, bár szerencsére akadnak ülő testhelyzetbe fordítható szülőszékek, és az alternatív szülésnek is van némi tere.

(Forrás: PMC, EvidencebasedBirth, BMC,  Képek: Wikipédia, Pixabay)