A másnaposság tekinthető egyfajta mérgezéses állapotnak, hiszen az alkohol (etanol) lebontása folyamán a szervezet acetaldehidet állít elő, mielőtt ezt tovább bontja kevésbé káros anyagokká, így olyan vegyületek keletkeznek a testben, amelyek mérgezőek, sőt, rákkeltő hatásúak. Az alkohol fogyasztásának eleinte kellemes mellékhatásai persze újra és újra feledtethetik a később bekövetkező, nem éppen vidám következményeket, ezért sokan megtapasztalják a másnaposság tüneteit - a szaknyelven veisalgiának nevezett tünetegyüttes gyakori előfordulásának ellenére a szakértők mégsem ismerik minden részletét a kellemetlen állapotnak.

A veisalgia kifejezést 2000-ben alkotta meg Jeffrey G. Wiese, Michael G. Shlipak és Warren S. Browner egy, az alkohol fogyasztásának következményeiről szóló cikkben (The alcohol hangover) - az elnevezés a norvég kveis és a görög algia szavakból állt össze, utóbbi a fájdalmat, előbbi az lerészegedés utáni rossz közérzetet jelenti. A három orvos azért kezdett alaposabb vizsgálatokat folytatni a témával kapcsolatban, hogy jobban megismerjék a másnaposság jelenségét, ami, talán meglepő módon, nem tartozott a különösebben gyakran kutatott területek közé.

Pedig a másnaposság statisztikailag is mérhető és nem elhanyagolható mértékű gazdasági károkkal jár,

így fontos célt jelenthet megtalálni ennek az állapotnak az ellenszerét.

A kutatók, ahogy előttük sok más szakértő is, arra jutottak, hogy a másnaposságot több tényező egyidejű jelenléte okozza: elsősorban a dehidratáció, vagyis kiszáradás, emellett a szervezetben megjelenő gyulladásos folyamatok és a hormonális változások.

Kiszáradás

A dehidratáció az alkohol hormonokra gyakorolt hatása miatt alakul ki, mivel az etanol megzavarja az antidiuretikus hormon (ADH) működését. Az ADH, régebbi nevén arginin vazopresszin, egy kilenc aminosavból felépülő polipeptid hormon, melynek feladata, hogy szabályozza a szervezet vízháztartásának egyensúlyát és biztosítsa, hogy a testben megfelelő mennyiségű víz legyen jelen. A hormon hatásai közé tartozik az erek összehúzása, a víz keringésbe való visszaáramlásának elősegítése és a vese csatornáiban a nátrium-klorid reabszorpciójának fokozása. Az alkohol az antidiuretikus vegyület normál funkcióját akadályozza, így a testből több folyadék ürül ki, mint egészséges állapotban. Ezért fordulhat elő, hogy egy-két pohár ital után máris sorok kígyóznak a szórakozóhelyek mellékhelyiségei előtt és emiatt következik be egy nem mindennapi változás a szervezetben:

az ember agya ilyenkor átmenetileg szó szerint összezsugorodik.

A szervezet ugyanis az alkohol lebontásának folyamata során is vizet használ fel és, mivel a test folyadékháztartása már eleve kiszáradáshoz vezetett, ezért a vizet onnan vonja el, ahonnan tudja, az agy jelentős része (80% körül) pedig vízből áll. A vízhiányos szövetek átmenetileg összezsugorodnak, de a későbbi hidratáció is csak részlegesen segít: ha valaki éveken át sokat iszik, előbb-utóbb tartósan is kisebb lesz az agytérfogata.

Gyulladásos folyamatok

Az etanol a testbe jutva a citokinek előállításának módját befolyásolja, vagyis az immunrendszer működésére is hatással van. A citokinek olyan jelzőmolekulák, amelyek az immunrendszer reakcióinak szabályozásában játszanak szerepet, gátolják vagy serkentik az immunsejtek aktivitását. A citokin szintjének növekedése ezért túlzott reakciókhoz vezethet és gyulladásokat idézhet elő és pontosan ez történik az alkohol jelenlétében is. A tünetek hasonlóak azokhoz a betegségekéhez, amelyek során valamilyen kórokozót, vírust igyekszik legyőzni a szervezet és emiatt gyulladások alakulnak ki: izomfájdalom, fejfájás, gyengeség és rosszullét is a szimptómák közé tartoznak.

Hormonális gondok

A vazopresszin mellett más hormonok egyensúlyát is felborítja az alkohol fogyasztása: hatással van például az ösztrogén és a progeszteron, vagyis sárgatesthormon termelődésére is. A termékenységgel összefüggő rendszer módosulása is problémás lehet, de a vérben található glükóz mennyiségének szintjét szabályozó glukagon és inzulin mennyisége is változik az etanol miatt, ezért kiegyensúlyozatlanná válik a vércukorszint. A kalcitonin és a paratiroid hormon szintén áldozatul eshetnek az alkoholnak, így a kalcium felszívódása elégtelenné válik, mivel ezt a műveletet segítik elő a hormonok. Hosszú távon ez csontritkuláshoz és csonttörésekhez vezethet.

A másnaposság tehát sokféle módon járul hozzá a rossz közérzet kialakulásához, de a tünetek nem csak fizikális, hanem pszichológiai téren is megjelennek és egy furcsa jelenség feltűnését eredményezhetik: ez az angol kifejezéssel hangxiety-nek nevezett állapot. A hangxiety a hangover (másnaposság) és anxiety (aggodalom) szavak kombinációja és a macskajajjal járó szorongást fejezi ki, amit minden ember más-más intenzitással érzékel: van, akire teljes erővel tör rá a lelkiismeretfurdalas és pánik, de létezik olyan ember is, akinél alig észrevehető az érzelmi kilengés. Az alkohol fogyasztásával járó, pontosabban azután jelentkező tünetek gyökereinek feltárása még nehezebb feladat, mint a fizikális folyamatok vizsgálata, de a kutatók a kettőt összefüggésbe hozzák egymással, így lehet némi elképzelésünk arról, miért is érezzük rosszul magunkat "lelkileg" ivás után.

A teóriák szerint az előbb említett testi változások, a kiszáradás, a gyulladások megjelenése, a hormonális egyensúly felbomlása, mind kedvetlenné, ingerlékennyé és érzékennyé tehetik az embert, ha pedig eleve hajlamosak vagyunk az érzelmi kilengésekre vagy depresszióra, esetleg az elfojtásra, akkor a tünetek még fokozottabban jelentkezhetnek. Az alkohol emellett átmenetileg emeli olyan vegyületek termelődésének szintjét, amelyek pozitív érzelmi hatást váltanak ki, például növeli a jutalmazás érzését keltő dopaminsejtek számát, felszabadítja a szerotonint és endorfint, valamint az idegrendszer szabályozásában nagy szerepet játszó GABA (gamma-amino-vajsav) ingerületátvivő és gátló hatású vegyület receptorait stimulálja és az energiát adó neurotranszmitter, a glutamát mennyiségét csökkenti.

Amikor az alkohol feldolgozása és vérből való kiürülése után a test visszatér eredeti állapotába, a ideiglenes boldogságroham után jobban előtérbe kerülhetnek a negatívabb érzelmek, illetve az agy kompenzálása a változások hatására és emiatt a GABA szintjének csökkenése és a glutamát növekedése is túlzott agyi aktivitást, izgatottságot és szorongást válthat ki.

Azonban, ahogy arra a LiveScience-nek nyilatkozó Craig Gunn, a Bristoli Egyetem kutatója is rámutatott, a hangxiety nem érint mindenkit egyformán, sőt, valójában nem is olyan gyakori a megjelenése. A felmérések szerint az alkoholt fogyasztó és a másnaposság tüneteivel küzdő emberek mindössze 12%-ánál jelentkeznek a szorongásos tünetek, ezért egyelőre nagyrészt homály fedi a jelenséget és azt, hogy miért alakul minden személy esetében máshogy a másnap reggel.

(Fotó: Pixabay/geralt/joshuaclifford123, Getty Images/XiXinXing)