Miért volt vörös a sarki fény Magyarország felett?

2023 / 11 / 06 / Bodnár Barna
Miért volt vörös a sarki fény Magyarország felett?
Bár a sarki fény feltűnése Magyarországon eddig meglehetősen ritka volt, idén azonban már tizedik alkalommal történt hasonló esemény vasárnap, amikor a légköri jelenség vörösre festette az éjszakai égboltot hazánk felett.

A tegnapi, rendkvüli látványt annak köszönhetjük, hogy a Nap felszínén úgynevezett koronakidobódás történt, ami a csillag természetes működésének része, írja a jelenséggel kapcsolatban Dr. habil. Gál Tamás DSc, az SZTE TTIK Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék tanszékvezető egyetemi docense. A kidobodás során nagy mennyiségű, töltött részecskékből álló plazmafelhő távozott a Nap felszínéről, ami napokkal később érte el a Földet, egy geomágneses vihar formájában. A napszéllel érkező sugárzás ellen a Föld mágneses mezeje, magnetoszférája nyújt védelmet a bolygó felszínén élők számára, amikor pedig ezek a részecskék annyira felkavarják ezt a mezőt, hogy átjutnak a Föld felső légkörébe, ott energiájuk egy részét átadva ionizálódnak, így fényt bocsátanak ki különböző színekben.

A sarki fény megjelenésének formáját az ionizálódott összetevők mozgása, színét pedig a gerjesztett hidrogénatomok határozzák meg, ezek pedig jellemzően a vörös, a kék és az ibolya. A színek közül leggyakoribb a világoszöld és a lilás szín, de a vasárnap hazánkból is látható, teljesen

piros vagy vörös sarki fény is előfordul, ez általában erősebb naptevékenység idején a nagy, több száz kilométeres magasságban lévő oxigén által jön létre.

A sarki fényt okozó geomágneses viharokat erősségük szerint G1-től G5-ig szokták besorolni, az amerikai Nemzeti Óceáni és Légköri Hivatal (NOAA) értékelése szerint a vasárnapi esemény G2-es osztályú volt, ami a skálán a második leggyengébb, ez pedig jó hír, ugyanis a látványosságon túl ezek a viharok károsíthatják a földi elektromos hálózatokat is.

Magyarországon jellemzően akkor észlelhető a sarki fény, amikor az erős koronakidobódás és a kedvező látási viszonyok együttesen adottak. A vasárnapi nap éppen ilyen volt, mert a sarki fény jelensége a pólus Magyarország felé eső részén volt erős, és az aznap átvonuló hidegfront után egy rendkívül tiszta és hideg légtömeg uralkodott el Közép-Európában, ami kiváló látástávolságot biztosított, így számos helyről látható volt a jelenség.

Egyes kutatások a sarki fény látványa mellett annak hangját is vizsgálják. A finn Aalto Egyetem munkatársai 2000 óta próbálnak bizonyítékot találni a jelenséget kísérő zajokra, az eredmény azonban jó ideig elég bizonytalan volt. Egy 2022-ben közzétett tanulmány szerint azonban a legerősebb sarki fények 5 százaléka sípolás, reccsenés és sziszegés kíséretében jelent meg, legalábbis a finn Fiskars faluban felállított hangrögzítő berendezések tanúsága szerint. A kutatók ennek kapcsán megállapították, hogy a zajok mindig hőmérséklet-inverzióval (meleg levegő alatt rekedt hideg levegő) esnek egybe, és úgy tűnik, hogy a statikus töltés felszabadulása okozza őket.

(Borítókép: Időkép - Lajosvivien)


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
Mitől tartunk jobban, a robotrendőröktől vagy a virtuális betegápolóktól?
Mitől tartunk jobban, a robotrendőröktől vagy a virtuális betegápolóktól?
A radiocafé Kávézó a világ végén című műsorában beszélgettünk az elmúlt hetek legizgalmasabb, a fenntarthatósággal és a jövővel kapcsolatos híreiről.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.