A szóban forgó F-gázoknak, vagy fluorozott szénhidrogéneknek (HFC) nevezett vegyi anyagokat az 1990-es években kezdték el gyártani és forgalmazni, a korábbi, klórfluor-szénhidrogéneken (CFC) alapuló hűtőközegek kiváltására, amelyekről kiderült, hogy jelentősen károsítják a Föld ózonrétegét, amely elengedhetetlen védelmet biztosít számunkra a Nap káros ultraibolya sugárzásától. A múlt század végén tették közzé azt a felfedezést, hogy a klór, fluor és bróm a légkörbe kerülve károsítják az ózonréteget. Frank Rownland, Mario Molina és Paul J. Crutzen tanulmánya már 1974-ben kimutatta az ózonréteg elvékonyodását, munkájukat pedig 1995-ben Nobel-díjjal is jutalmazták.

Az F-gázok előnye, hogy nem károsak az ózonrétegre, hátrányuk azonban, hogy erős üvegházhatású gázok,

amelyek százszor nagyobb hatással vannak a globális felmelegedésre, mint a szén-dioxid. Az anyagok alkalmazása széleskörű, ezeket használják például hűtőberendezésekben, légkondicionáló gépekben, tűzgátló habok gyártására, és hőszivattyúkban is.

De hogyan is működnek ezek a berendezések, és miért ilyen fontosak az F-gázok? A hűtőszekrény falában egy folyadék - régen CFC, ma HFC - kering, amely elnyeli a környezeti hőt, és így hűti a hűtőszekrényt. Ahogy a folyadék elnyeli a hőt, elpárolog. A keletkező gőz a hűtőszekrény hátulján lévő tekercsekbe kerül, ahol nyomás alatt ismét folyadékká kondenzálódik, eközben pedig a hűtőszekrény belsejéből elnyelt hő a környező helyiségbe távozik. A légkondicionálók és az otthoni hőszivattyúk ugyanezen az elven működnek: elektromos meghajtású kompresszorok és elpárologtatók segítségével szállítják a hőt be a házba vagy ki a házból.

Amennyiben az F-gázok gyártását globálisan leállítják - ahogyan azt számos ország vállalta a Montreali Jegyzőkönyv 2016-os Kigali Módosítása alapján, amelyet az Egyesült Államok Szenátusa kétpárti szavazással tavaly szeptemberben ratifikált -, akkor ezzel elkerülhető lenne a hőmérséklet-emelkedés körülbelül fél Celsius-fokos emelkedése az iparosodás előtti időkhöz képest. Kína, az F-gázok egyik fő gyártója és exportőre, 2021. szeptember 15-i hatállyal ratifikálta a módosítást, az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatala pedig 2021-ben véglegesített egy szabályt a HFC-k gyártásának és importjának csökkentésére. Az Egyesült Államok mellett

csütörtökön az Európai Parlament és a Tanács is megállapodásra jutott a fluortartalmú gázok kibocsátásának további csökkentéséről, illetve az anyagok teljes kivezetéséről 2050-ig.

Az egyre gyakrabban előforduló hőhullámok és melegedő éghajlat mellett joggal merülhet fel a kérdés, hogyha megszüntetik a hűtő- és légkondicionálógépekben használt gázok gyártását, mivel fogják azokat helyettesíteni. A jó hír az, hogy vannak alternatív hűtőközegek. Ilyen például az ammónia és az olyan szénhidrogének, mint a bután, amelyek szobahőmérsékleten elpárolognak. Ezek a gázok rövid élettartamúak, és környezetbarátabbak, hátrányuk azonban, hogy nagyobb reakcióképességük miatt a kompresszoroknak és a vízvezetékeknek korrózióállóbbnak és szivárgásbiztosabbnak kell lenniük ahhoz, hogy biztonságosak tudjanak lenni. A vegyipar ezért további olyan alternatívák kifejlesztésén dolgozik, amelyek a felhasználók és az éghajlatváltozás szempontjából is elfogadhatók.

(Borítókép: Getty Images/Schon)