A mikrobiom (illetve mikrobióta) szót mára mindenki jól ismerheti, számos tanulmány látott napvilágot az elmúlt években azzal kapcsolatban, milyen fontos szerepet játszik az emberi szervezet működésében a testben élő mikroorganizmusokból álló rendszer, amelyet baktériumok, vírusok és gombák alkotnak. A mikrobiom hatása mindenre kiterjed, kezdve az agyagcserétől, a szív- és érrendszer állapotán át az idegrendszer működéséig, közelmúltbeli kutatások eredményei szerint pedig még a depresszió kialakulását is előidézheti, ha a mikrobiom egyensúlya felborul. Ezt a kulcsfontosságú rendszert azonban nem is olyan régóta ismeri csak behatóbban az emberiség - bár a mikrobiológia atyja, Anton van Leeuwenhoek már a 17. században figyelt meg baktériumokat, vagy az ő elnevezésével animalcule-okat a saját készítésű mikroszkópja alatt, sőt, Hippokratész már jóval korábban, több mint kétezer évvel ezelőtt kijelentette, hogy “minden betegség a belekben kezdődik”, de a mikrobiom alaposabb feltérképezése csak később kezdődött, magát a kifejezést is csak 1952-ben használta először J. L. Mohr.

Bélmikrobiom - a kíváncsi holland tudóstól kezdve a Humán Mikrobiom Projektig

Anton van Leeuwenhoek nem származott gazdag családból, két állásban is dolgozott egyszerre, hogy a kor szokásainak megfelelően finanszírozni tudja tudományos kísérleteit, amelyeket a mikroszkopikus világ megismerésének érdekében végzett. A kutató azonban, kitartásának és kíváncsiságának köszönhetően, karrierje alatt a mikrobiológia elismert szakértőjévé vált, és nevéhez fűződik számos felfedezés azzal kapcsolatban, milyen, puszta szemmel nem látható élőlények népesítik be a világunkat, beleértve a testünket is. Van Leeuwenhoek egyszerű, de nagy teljesítményű mikroszkópjával mindent megvizsgált, amit csak talált: állatok beleiből származó szöveteket, a szomszédjai hajcsatjait és vérmintáit, bálnabőröket, beteg emberek testváladékát, spermát, a saját székletét, és a legenda szerint még a lábujjai között talált anyagot is, miután lecserélte két hétig egyfolytában viselt harisnyáját. A kutató az animalcule-nak nevezett mikroorganizmusokat, amelyeket mára baktériumként ismerünk, megfigyelte ugyan, de arról még nem szerzett behatóbb ismereteket, hogy ezek pontosan hogyan hatnak a szervezetre.

A következő században, az 1700-as években a Marcus von Plenciz által promotált (és a 16. században, Girolamo Fracastoro teóriájával kezdődő) elmélet már felvetette annak lehetőségét, hogy a megbetegedésekben, fertőzésekben szerepet játszanak bizonyos “magok”, amelyek a levegőben vagy más módon terjedve viszik egyik alanyról a másikra a kórokat, de a csíraelmélet ekkor még alulmaradt az Európában hódító miazmaelmélettel szemben, ami a bajok forrását a rossz levegővel, illetve a rothadó anyag által kibocsátott gázokkal, részecskékkel azonosította.

A csíraelmélet ezzel szemben azt mondta ki, hogy a fertőzést a mikroszkopikus élőlények, patogének okozzák, amelyek a testet megtámadva növekednek és terjednek.

Az áttöréshez három jelentős tudós munkájára volt szükség: a francia Louis Pasteur, a német Robert Koch és az angol Joseph Lister is hozzájárultak ahhoz, hogy a csíraelmélet hitelt érdemlő, elismert teóriává váljon.

Jótékony probiotikumok

A mikro méretű organizmusok jelenléte azonban nem feltétlenül jelent rosszat: léteznek jó mikroorganizmusok is, amelyek a patogénekkel ellentétben éppen az egészséget segítik elő. Erre a 19. század végén, a huszadik század elején kezdtek ráébredni a tudósok, akik hamarosan a probiotikumok felfedezésének úttörőiként azonosították az egészség szempontjából hasznos mikroszkopikus élőlényeket. Az első ismert probiotikumot, a Lactobacillus bulgaricus baktériumot Sztamen Grigorov bolgár orvos azonosította 1905-ben, aki egy joghurtból szerzett mintából mutatta ki a mikoorganizmusokat, majd Ilja Iljics Mecsnyikov, orosz zoológus és mikrobiológus végzett alaposabb vizsgálatokat a lactobacillusok, azaz tejsavbaktériumok egészségre gyakorolt hatásával kapcsolatban.

A kutató karrierjének végére meggyőződött róla, hogy a joghurtban található baktériumok a gyomor mikrobiótájának egyensúlyát és a hosszú életet is elősegítik,

ezért a fermentált tejtermékek fogyasztásának szószólójává lépett elő - kutatásainak köszönhetően pedig mára őt tartjuk a probiotikus teória szellemi atyjának is. Mecsnyikov azonban még csak a mikrobiom működésének felszínét kapirgálta - a 20. század elején nem állt rendelkezésre elég információ arról, hogy pontosan milyen kapcsolat áll fenn a bélbaktériumok és az egészség között: a kutató például még azt feltételezte, hogy a gasztrointesztinális mikrobiom egyes baktériumai sok esetben káros hatásúak, és éppen ezért érdemes minél több, fermentált tejtermékből származó tejsavtermelő baktériumot bevinni a táplálkozással.

A laktobacillusok mellett a másik főszereplő a bifidobaktérium lett a probiotikumok kutatásának terén

- ezt a mikroorganizmust még korábban, 1899-ben fedezték fel az anyatejjel táplált csecsemők székletében, majd Henry Tissier és Sigurd Orla-Jensen folyatott behatóbb kísérleteket a baktériumokkal kapcsolatban, de a bifidobaktériumokkal kapcsolatos áttörésekre csak az 1950-es évektől került sor, mikor néhány éves “elhanyagolás” után újra központi szerepet kapott a kutatásokban.

Szemléletváltást hoz az eddigi legnagyobb mikrobiom-projekt

Az 1960-as, ‘70-es években a kutatók elkezdték felismerni, hogy a bélrendszer nem csupán egy baktériumokból álló gyűjtemény, hanem egy összetett ökoszisztéma, és a mikrobiom jelentőségének megértése révén egyre világosabbá vált, hogy a gyakorlatban is jól alkalmazható módszerek születhetnek, ha a bélben élő rendszerrel megfelelő módon bánnak az emberek és az orvosok. A vizsgálatok nem csak azt fedték fel, hogy a bélrendszeri mikroorganizmus-közösség a testi betegségek, vagy éppen ellenkezőleg, a gyógyulás és egészség forrásai lehetnek, hanem azt a talán nem is annyira meglepő tényt is nyilvánvalóvá tették, hogy a lelki, mentális problémák gyökerei is részben visszavezethetőek a mikrobiom állapotára. Azt már a korábbi századokban is sejtették az orvosok, hogy a gyomorproblémák, illetve általában a bélrendszer gondjai az emberek hangulatával és viselkedésével összefüggésben állnak, a 19. században pedig tért hódított a skót Robert Whytt által kidolgozott elmélet (nervous sympathy), aminek köszönhetően egy időre holisztikus módon, egy nagy rendszer szorosan összefüggő egységeiként kezdték el tekinteni a test idegrendszeri és gasztrointesztinális részeit.

Ez volt az előfutára az úgynevezett bél-agy tengely elméletnek, ami mára bizonyítást nyert, és ami az agy és a bélflóra visszacsatolási rendszerét összegzi.

A kutatásokban az igazi áttörések a felhasznált technológiák fejlődésével érkeztek meg - míg a régi korok tudósainak még hiányos megfigyelési lehetőségekkel kellett beérniük, addig a 21. században már egy igazi “szuperfegyvert” kaptak a kezükbe: a DNS-szekvenálást, ami forradalmasította a mikrobiom kutatását. A 16S rRNS szekvenálás lehetővé tette a kutatók számára, hogy a bélbaktériumokat laboratóriumi tenyésztés nélkül azonosítsák és osztályozzák, 2007-ben pedig, szintén a 16S rRNS szekvenálás alkalmazásával megkezdődött az emberi mikrobiom eddigi legátfogóbb kutatása, a Humán Mikrobiom Projekt (HMP). A kilenc éven át, két fázisban futó program legfontosabb célkitűzése az volt, hogy minden addiginál precízebben tárják fel az emberi test mikrobiomját, illetve megalkossák azokat a forrásokat, amelyek megkönnyítik a mikrobiom egészségre gyakorolt hatásának feltérképezését. A projekt alatt a több száz vizsgálati alany orrüregéből, bőréről, gasztrointesztinális rendszeréből és urogenitális rendszeréből mintákat vettek, majd a szekvenálással meghatározták, mi az általánosan jellemző az egyes testi területeken a mikrobiom összetételére, hogy választ kaphassanak arra a kérdésre, hogy vajon létezik-e, illetve milyen az alapvető, egészséges mikrobiom. A Humán Mikrobiom Projekt rengeteg új adatot generált, amelyek rendkívüli felfedezésekhez vezettek, a szakértők kiderítették például, hogy:

• az emberi testben több mikrobiális sejt van, mint emberi sejt: míg az emberi test körülbelül 30 billió emberi sejtből áll, addig a baktériumsejtek száma 39 billióra rúg
• a bél mikrobiom minden embernél egyedi, vagyis nincs két ember, akinek pontosan ugyanaz a bél mikrobiomja lenne, hiszen az étrend, a genetika, az életkor, a környezet és az antibiotikumok használata mind befolyásolják az egyéni mikrobiomot
• a mikrobiom nem csak az emésztést befolyásolja - a HMP kimutatta, hogy a bélbaktériumok az immunrendszerre, az agyműködésre, a hangulatra és az anyagcserére is hatással vannak
• az agy és a mikrobiom között fontos kapcsolat áll fenn, ez a bél-agy tengely, aminek következtében a bél mikrobiomjának zavara összefüggést mutathat a szorongással, a depresszióval és még neurológiai rendellenességekkel, például Parkinson-kórral is, emellett szintén érdekes felfedezést jelentett, hogy a bél mikrobiom neurotranszmittereket, például szerotonint termel, amely szabályozza a hangulatot
• a bél mikrobiom és az elhízás között is összefüggés áll fenn: az elhízott embereknél általában magasabb a Firmicutes baktériumok aránya a Bacteroidetes baktériumokhoz képest, ez a mikrobiális egyensúlyhiány hozzájárulhat a súlygyarapodáshoz azáltal, hogy növeli az élelmiszerből kinyert energia mennyiségét
• az antibiotikumok túlzott használata elpusztíthatja a jótékony bélbaktériumokat, ami hosszú távú egészségügyi problémákhoz vezethet, a széklet mikrobiota transzplantáció (FMT) viszont, amely során egészséges bélbaktériumokat ültetnek át egy donorból, hatékony kezelési módszer lehet a C. difficile fertőzések ellen

A Humán Mikrobiom Projekt eredményei megváltoztatták az egészségről alkotott szemléletet, és lehetővé tette újfajta, probiotikumok, prebiotikumok és mikrobiom-alapú kezelések kifejlesztését, ezáltal a jövőben a terápiák személyre szabottan, a mikrobiom célzott módosításával történhetnek. A Humán Mikrobiom Projekt közvetlen elődje egy másik, szintén mérföldkőnek számító program, az 1990-től 2006 májusáig tartó Humángenom-projekt (HGP) volt, ami előtt a kutatók még arra számítottak, hogy a teljes emberi genom feltárása akár 100 ezer gén azonosításával zárulhat, de ehelyett meglepetésükre csak 20 ezer fehérjekódoló gént találtak. Ahogy azonban a HMP eredményeiből is kiderült, a teljes ökoszisztéma ennél sokkal összetettebb és komplexebb, sőt, a felfedezések az emberi testről alkotott elképzeléseket is más megvilágításba helyezik.

“Összességében a mikrobiális szimbióták genomjai (amelyeket kollektíven a mikrobiomként határozunk meg), olyan tulajdonságokat biztosítanak, amelyeket az embereknek nem kellett önállóan kifejleszteniük.

Ha az emberekre úgy tekintünk, mint a mikrobiális és emberi sejtek összetételére, az ember genetikai tájképére úgy, mint a humán genomban és a mikrobiomban lévő gének gyűjteményére, és az emberi anyagcsere jellemzőire úgy, mint az emberi és mikrobiális jellemvonások egyvelegére, akkor kialakulhat az emberi szupraorganizmus képe.”

- magyarázták a kutatók a Humán Mikrobiom Projektet bemutató tanulmányukban 2007-ben. A HMP a mikrobiommal kapcsolatos általános tudás elmélyítésén felül segít megérteni azt is, a gyorsuló technológiai fejlődés, és az ennek következtében állandóan változó környezet, amiben az embereknek élniük kell, hogyan befolyásolják az emberek “mikroevolúcióját”.

A mikrobiom kutatása természetesen közel sem ért véget a HMP-tel, a vizsgálatok jelenleg is zajlanak, a jövőben pedig a várhatóan még több hasznos terápia kialakításában játszhatnak szerepet a begyűjtött információk. A mikrobiommal kapcsolatos munkák következő fázisát a következő generációs probiotikumok létrehozása, a bélbetegségek és esetleg mentális egészségügyi problémák kezelésére alkalmas széklet mikrobiota transzplantáció (FMT) fejlesztése, a bélbaktériumok rákkezelésben játszott szerepének feltérképezése, és a mikrobiom tesztelés elterjedése által a személyre szabott terápiák, és egészségügyi útmutatók elérhetőségének növekedése jelentheti.

Mit tehet az ember, ha a hétköznapjaiban is hasznosítani szeretné a mikrobiomról szerzett tudást?

A kutatók megtették az első fontos lépést: felderítették az emberi mikrobiom bonyolult világának titkait, és érthetővé tették azokat az összefüggéseket, amelyek a bélbaktériumok és a test működése között fennállnak. Ez azonban csak a kezdet, a következő állomás ezután következik: a tudást cselekvéssé kell alakítani a mindennapi életünkben is, hogy valóban az egészségünket szolgálják az értékes információk és felfedezések. A mikrobiom egészségének megőrzéséhez vagy javításához leginkább a megfelelő táplálkozásra van szükség, a dietetikusok pedig számos ajánlást fogalmaztak meg a témával kapcsolatban, ami fogódzkodót nyújthat a hétköznapokban.

“Akár bélflóra, akár mikrobióta, akár mikrobiom néven gondolsz a veled kölcsönösen előnyös kapcsolatban élő apró lényekre, közösségük színes, változatos összetételéről, megfelelő működéséről csak Te magad tudsz gondoskodni.

Az egészséges életvezetés mellett a táplálkozás terén erre egészen konkrét lépéseket tehetsz - kitartásodat a jól tartott mikrobiomod biztosan meghálálja:

• támogasd az emésztőrendszered működését és a mikrobiomod egyensúlyát minimum napi 30 gramm, többféle rosttípusból álló rost-kombináció bevitelével
• fogyassz rendszeresen a jófej társbérlőd számára tápanyagot jelentő prebiotikus rostokból (ilyen például az inulin, a pektin és a béta glükán)
• erősítsd a jó bacik csapatát probiotikus élelmiszerekkel (joghurt, fermentált zöldségek és gyümölcsök)”

-javasolja Soltész Erzsébet dietetikus az Activé blogjában.

A magyar Activé vállalat gyártja a FiberShake elnevezésű italport, ami egy magas fehérjetartalmú, gluténmentes, természetes eredetű édesítőket tartalmazó rost shake, és segíti a bélflóra jóllétének megőrzését. A rostok bevitele, és általában véve a többféle rost beiktatása a mindennapos étrendbe rendkívül fontos része az egészséges táplálkozásnak, méghozzá a rostoknak az anyagcserében játszott szerepe miatt.

Az étkezési rostokat a szervezetünk nem képes megemészteni, de ennek ellenére mégis nagy szükségünk van rájuk:

ezek az anyagok hatékonyabbá teszik a víz megkötését, az elfogyasztott ételek felszívódását, jó hatással vannak a bélműködésre, és az emésztésre. A rostoknak léteznek vízben oldódó és vízben nem oldódó fajtái is - előbbiek közé tartozik például a pektin vagy az inulin, utóbbi a cellulóz és egyes keményítőfajták. A vízben oldódó rostok lassítják és egyben hatékonyabbá teszik az emésztést azáltal, hogy tápanyagokat kötnek meg, emiatt még a bélfalak nyálkahártyáira is jó hatással vannak. A vízben nem oldódó rostok is ehhez hasonlóan értékes munkát végeznek emésztés közben, a víz megkötése után felduzzadnak, és könnyítik a káros anyagoktól való megszabadulást. Kutatások szerint a vastagbélbe jutó, és ott fermentálódó rostok olyan rövid szénláncú zsírsavakat termelnek, amelyeknek antikarcinogén (tehát a rák kezelésére felhasználható) tulajdonságokkal bírnak, de klinikai vizsgálatok azt is kimutatták, hogy az étkezési rostok fogyasztása segít megelőzni az elhízást, a 2-es típusú cukorbetegséget, a szív- és érrendszeri betegségeket és a rákot is.

A rostok tehát igazi jóbarátaink és segítőink lehetnek a helyes táplálkozás felé vezető úton, a különféle rostok megfelelő arányú és mennyiségű bevitelének betartása viszont néha nagy feladatot jelenthet a zsúfolt hétköznapokban. Ahelyett, hogy magunknak próbálnánk nap mint nap összeállítani a tökéletes, rostokban, fehérjékben és más hasznos anyagokban gazdag étrendet, választhatunk különféle előre elkészített termékekből is, amelyek megoldják ezt a gondot helyettünk, és amelyek (persze a kiegyensúlyozott táplálkozás mellett) hozzájárulnak, hogy kényelmesen jussunk hozzá a szervezetünknek olyannyira hasznos összetevőkhöz. A rosttartalmú italporok jelentik a leginkább ismert és kedvelt változatát az ilyen termékeknek, hiszen az adagok szerint előre csomagolt porokból jóízű és gyorsan elkészülő shake-et lehet összedobni pillanatok alatt.

A magyar piacon forgalmazott rostos italporok közül az egyik legnépszerűbb versenyző, az activé FiberShake nagy előnyét azonban nem csak az egyszerű elkészíthetőség adja, hanem a különösen finom íz is, aminek kiemelkedő jellegét külsős, nemzetközi, magas rangú zsűri is visszaigazolta, emellett a termék egyedülálló módon egyszerre tartalmaz rostokat és fehérjét is. A rostok tekintetében a FiberShake kombinált megoldást nyújt: az emésztés és a bélmozgás támogatását szolgáló vízben nem oldódó rostok, a vércukor egyensúlyban tartásában nagy szerepet játszó vízben oldódó rostok és a hasznos baktériumok táplálékát jelentő prebiotikus rostok is megtalálhatóak benne.

MicrobiomeSupport Association

A FiberShake-et gyártó Active Magyarország Kft. 2025-ben csatlakozott a MicrobiomeSupport Association szervezetéhez, ami egy újonnan alapított szervezet a mikrobiommal kapcsolatos kutatás-fejlesztés eredményeinek a gyakorlati életbe való átültetésének támogatására. A szervezet 2023 novemberében alakult azzal a céllal, hogy segítse az átmenetet a jövőálló élelmiszerellátás kialakítása felé, biztosítva az emberek jólétét a OneHealth elveinek jegyében, és hogy további munkákat végezzen arra vonatkozóan, hogy lehet a mikrobiom támogató hatását még jobban megismerni és kihasználni a fenntartható élelmiszer-rendszerekben.

A MicrobiomeSupport Association koncepciók és megoldások felkutatására és megosztására összpontosít, hogy a mikrobiom kutatás eredményei mindenki számára könnyebben elérhetőek és érthetőek legyenek.

Fő céljaik közé tartozik: a mikrobiom kutatások feltérképezése Európában és világszerte, egy közös platform létrehozása tudósok, ipari szakemberek és döntéshozók számára, az adatok összehasonlíthatóságának javítása, nemzetközi projektek és új ötletek támogatása, valamint a tudatosságnövelés és ismeretterjesztés a mikrobiommal kapcsolatban. Az alapító tagok között találhatjuk többek között a bolognai, torinói vagy a holland Wageningen Egyetemet, a Francia Nemzeti Mezőgazdasági-, Élelmiszer- és Környezet-Kutatóintézetet, az Osztrák Technológiai Intézetet vagy a Spanyol Nemzeti Kutatási Tanácsot is.

Az Active Magyarország számára a tagság lehetőséget teremt arra, hogy az Active FiberShake csapata első kézből hozzáférjen a legfrissebb kutatásokhoz és trendekhez. A MicrobiomSupport Association-nal karöltve a cég hozzájárulhat innovációkhoz, és a bélmikrobiommal kapcsolatos lakossági ismertek bővítéséhez, emellett tagság megerősítést jelent azzal kapcsolatban, hogy az Active FiberShake termékek prémium minőségűek, és támogathatják a bélflóra egyensúlyának megőrzését.

A cikk elkészítésében együttműködő partnerünk volt az Active Magyarország Kft, az Activé FiberShake gyártója.

(Fotó: fatido/Marcin Klapczynski/nopparit/Getty Images, Towfiqu barbhuiya/Unsplash, Imoflow/HansMartinPaul/Pixabay)