Az Egyesült Államok Hadserege és Légiereje által kifejlesztett THOR (Tactical High Power Operational Responder) rendszert kifejezetten a kisebb méretű pilóta nélküli légi járművek, vagyis drónok hatástalanításának céljával kezdték kiépíteni az elmúlt években a Védelmi Minisztérium C-sUAS (Joint Counter Small Unmanned Aerial Systems Office, Egyesített Kisméretű, Pilóta nélküli Légi járművek Elleni Hivatal) égisze alatt, hogy az egyre sokasodó és potenciális fenyegetést jelentő drónok lehetséges támadásának veszélyét csökkentsék, illetve egy hatékony védővonalat hozzanak létre ellenük. A THOR program keretében fejlesztett fegyver rádióhullámokkal zavarja meg a légi eszközök elektromos rendszerét és teszi őket működésképtelenné, de ez csak egyike a számtalan ötletnek, amelyet a drónok elleni harcban bevetne a katonaság.

A járműveket a levegőben elkapó és a rotorjukra tekeredő hálóktól kezdve a puskákig és lézerekig sok megoldással kísérleteznek a különféle védelmi programok során, de a jövő technológiai fejlődése, úgy tűnik, többek között a mikrohullámú fegyverek irányába halad, legalábbis a Légierő Kutatási Laboratóriumának (AFRL) tavaly júliusban publikált jelentése (PDF) erre enged következtetni. A dokumentum az irányított energiájú fegyverek elkövetkező lehetséges negyven évébe nyújt betekintést, ami magában foglalja a lézerek, a rádiódrekvenciás és mikrohullámú eszközök, a milliméteres hullámhosszú és a részecskesugár fegyvereket is.

"Még az irányított energiájú fegyverek tudományának és technológiájának fejlődéséről szóló pesszimista becslések szerint is az irányított energiájú fegyverek képességei jelentős katonai hasznot hoznak a jövő harcterein,

köszönhetően az irányított energiájú fegyverek különleges képességeinek a pontosság, a hatótávolság, a rugalmasság, a hatások skálázhatósága, a nagyméretű tölténytár és a harctér minden területének a konfliktus minden fázisában történő aktív megfigyelésének tekintetében." - írják a jelentésben.

A THOR moduláris, szállítható egységei, a lézerekkel ellentétben, egyszerre több drónnal is tudnak végezni, így egész rajokkal is felvehetik a harcot, ami nagy előnyt jelent, amennyiben a jövő háborúi valóban a drónok használatára (is) alapoznak majd (bár erre már most is láthatunk példát az ukrán háborúban, ahol a török gyártmányú Bayraktar drónt vetik be az oroszok ellen). A THOR rendszer annyira jól szerepelt az előzetes bemutatókon, hogy a Légierő már a folytatást tervezi: az AFRL két hete bízta meg a Leidos védelmi, repülési, informatikai és orvosbiológiai kutató vállalatot a prototípus kifejlesztésével, amely, az elődjéhez hasonlóan, szintén mikrohullámokkal tenné harcképtelenné a légi járműveket. A Mjölnirt, ami a mitológiai Thor isten kalapácsáról kapta a nevét, a THOR rendszernél is hatékonyabbra és megbízhatóbbra tervezik, még nagyobb hatótávolsággal és jobb nyomkövető képességekkel.

A Légierő ezeknek a fegyvereknek a legnagyobb előnyét a csendes működésben és az azonnali hatásban látja és a berendezéseket minél előbb igyekeznek a gyakorlati alkalmazásban is hasznosítani - a tervek szerint a Mjölnir első prototípusának elkészültére 2023-ban lehet számítani, míg a THOR-t 2024-ben próbálják ki először helyszíni teszteken.

(Fotó: U.S. Air Force/Allen Winston, AFRL)

Az amerikai hadseregnek van egy fegyvere, amitől úgy érzed, mintha lángolna a bőröd A “fájdalomsugár” állítólag a világ leghatásosabb tömegoszlató fegyvere, de hivatalosan soha nem használták élesben.