A műszálas szálkeverékek a természetes anyagoknál kopásállóbbak, jobb hőszigetelők és könnyebben kezelhetők: gyorsabb száradnak, kevésbé gyűrődnek, sokáig megtartják a ruha formáját. A műanyag szál mint alapanyag ráadásul olcsóbb, mint a természetes társai. Ugyanakkor egy ideje már tudjuk, hogy bizony nagy árat fizetünk az olcsóságért.

Több kutatás is bebizonyította, hogy mosáskor a ruhák szövetéből rostok kerülnek a leeresztett mosóvízbe. Amennyiben a ruha természetes anyagból készül, addig a természetes rostokon felül maximum a festékanyag szennyezi a környezetet. Ám a szintetikus anyagokból készült ruhákból műszálrészecskék, úgynevezett mikromszálak mosódnak a csatornahálózatba. A mikroszálak egy milliméternél kisebb műanyagszálak, amelyek többek közt a mosásban lévő ruhákból kerülnek előbb a szennyvízbe, majd a folyókba, tengerekbe, óceánokba.

A mikroműanyagok felületén ráadásul mindenféle gyógyszermaradvány, növényvédő szer és egyéb szennyező anyag megtapad, melyek a vízben még koncentráltabban jelentkeznek.

Ezt taglalja egy új kutatás is

A Torontói Egyetem kutatócsoportja szeretett volna többet megtudni a kizárólag a farmeranyagból származó mikroműanyag-szennyezettségről. Az elkészült tanulmányt az Environmental Science and Technology Letters szaklap publikálta. Hogy megtudják, milyen mértékben keringenek a környezetkárosító anyagok a vizekben, a kutatók mintákat vettek a sarkvidék bizonyos mélytengeri részén, a Nagy-tavak, valamint Toronto külvárosi régióinak állóvizeiből:

kilogrammonként átlagosan 1930, 780 és 2490 mikroszálat találtak a száraz üledékben.

A mikroszálak huszonkét-ötvenegy százaléka mesterséges cellulóz volt, abból is negyvenegy-ötvenhét százaléknyi az indigóval festett farmer. Az indigószálakat kék színük alapján azonosították, azok ugyanis egyedi, Raman spektrométerrel kimutatható kémiai lenyomattal rendelkeznek. Plusz az indigószálak sűrűbbek a klasszikus szintetikus szálaknál. Érdekesség, hogy a kutatók nem találtak szignifikáns különbséget a különböző farmerstílusok, például a koptatott és egyszerű kék között, mindegyikben egyforma mennyiségű szálat azonosítottak. A legszembetűnőbb különbséget a vadonatúj farmernadrágoknál tapasztalták, amelyek kezdetben több szálat tartalmaztak (feltehetően a gyártás során megmaradt laza szálak miatt), de aztán kiegyenlítődtek.

Ettől függetlenül a csapat döbbenten állapította meg, hogy mosásonként akár ötvenhatezer mikroszál is a környezetbe juthat.

A kutatók a torontói régió két szennyvíztisztító telepéről gyűjtöttek mintát, becslésük szerint ugyanis egyedül ez a két üzem felelős azért, hogy naponta egymilliárd farmer-mikroszál kerül az Ontario-tóba. A Wired szerint ez jól tükrözi az ország mosási szokásait, mivel a lakosság körülbelül fele szinte minden nap farmert visel, az átlag kanadai pedig már két viselés után kimossa a farmert. Miriam Diamon, a tanulmány társszerzője szerint komoly problémákat okoz - illetve okoz majd a jövőben -, hogy a műanyagnak több ideje van kisebb darabokra bomlani, ha az óceáni áramlatok nagy távolságokba viszik. A tengeri jég ráadásul a táplálékforrást jelentő fajok kulcsfontosságú élőhelye: a tengeri jég algáján növekvő krillek különösen fontosak ökológiai szempontból, mivel kulcsfontosságú táplálékforrást jelentenek a nyílt vizek valamennyi lakója számára. Samantha Athey, a kutatás másik szerzője pedig hozzátette, a ruháinkból is rengeteg mikroműanyag, valamint mikroszál kerül a vizekbe.

Hogy kezeljük megfelelően régi ruháinkat?

• Mossuk külön a durva és finom textileket, így nem dörzsölődnek annyira össze, kevesebb mikroszál szakadhat le.
• Mossunk alacsonyabb hőfokon, a magasabb hőmérséklet roncsolhatja a textilszálakat.
• Szilárd mosószer helyett válasszunk folyékonyat, amit akár otthon, fillérekből is elkészíthetünk.
• Mossunk rövidebb programon, centrifugázzunk alacsonyabb fordulatszámon, mivel a kisebb mechanikai súrlódás kevésbé roncsolja a textilszálakat.
• Ha egy mód van rá, ne használjunk szárítógépet.

Milyen összetevőket kerüljünk, hogy kevesebb mikroműanyagot termeljünk?

A textilszálak elnevezéseire és a textiltermékek szálösszetételének jelölésére, címkézésére vonatkozó előírásokat uniós rendelet szabályozza, vagyis a termékbe varrt címkén a Magyarországon forgalomba kerülő textil-és ruházati cikkeken

magyar nyelven, rövidítés nélkül kell megadni a pontos nyersanyag-összetételt.

Szálkeverékek esetén csökkenő tömegarányú százalékban kell feltüntetni az összetevőket.

Műszálas anyagok

Acetát: Természetből nyert cellulózból előállított, ecetsavas-cellulózészter mesterséges szál (diacetát). Többnyire bélés- és fehérneműgyártáshoz használják.

Elasztán: Rugalmas poliuretán. Elasztikus termékek - fehérneműk, fürdőruhák -előállításánál használják, de megjelenik a sztreccs farmernadrágokban is.

Gumi: Természetes- vagy műkaucsukból előállított szál. Nagy rugalmasságú, gyenge fény-és hőállóságú, gyorsan öregedő anyag.

Lyocell: Környezetkímélő módszerrel előállított regenerált cellulózszál. Hasonló a viszkózhoz, de jobb nedvszívó képességű, illetve kevésbé gyűrődik. Blúzok, ingek, női ruhák készülnek belőle.

Modakril: Kémiailag módosított poliakril-nitril szintetikus szál, amely megfelelően színezhető. Kötöttáruk, függönyök, napernyők alapanyaga.

Poliamid: Szintetikus szál, több típusa közül a Nylon és a Perlon ismert. Közepes nedvességfelevő képességű, rendkívül kopásálló. Jól mosható, könnyen száradó termékek alapanyaga.

Poliészter: Szintetikus szál, enyhe nedvfelszívó, ellenben jó gyűrődésálló, formatartó tulajdonsággal. Ruházati célra főleg keverékekben (pamut, viszkóz, gyapjú, len) alkalmazzák.

Triacetát: Természetből nyert cellulózból készített, ecetsavas-cellulózészter szál, amelynek anyagában a kémiai átalakítás szinte teljeskörű, főként felsőruházati termékeket készítenek belőle.

Viszkóz: Természetből nyert cellulózból előállított, regenerált-cellulózszál. Kiváló nedvességfelvevő képességű, gyűrődésre hajlamos, nedvesen csökkent szilárdságú. Előállítása rendkívül környezetterhelő, mivel a gyártáshoz szükséges nagymolekulájú anyag (cellulóz) oldhatósága érdekében átmeneti kémiai átalakítást végeznek. Bélések, könnyű ruházati szövetek, valódi kreppszövetek készülnek belőle. Gyakran keverik pamuttal, gyapjúval, szintetikus szálakkal.

(Fotó: Pixabay)