Milyen hangja van az űrnek? A kérdés értelmetlennek tűnik, elvégre az űrben nincsenek hangok - amit mi hangnak nevezünk az valójában az atomok rezgése, ami hullámként terjed, vagyis "az egyensúlyi állapot mechanikai zavara, ami egy rugalmas anyagi közegben terjeszkedik". Az űr ugyan nem egy teljesen üres tér, amit itt-ott csillagok, bolygók, üstökösök és más objektumok tarkítanak, de az anyagsűrűség jóval kisebb, mint a Földön: az intergalaktikus közeg köbméterenként mindössze egy atomot tartalmaz a Harvard Asztrofizikai Központjának leírása szerint, Avi Loeb amerikai asztrofizikus pedig az univerzum átlagos sűrűségét három köbméterenként egy hidrogénatomban határozza meg. A Tejútrendszer csillagközi tere ennél milliószor sűrűbb a fizikus szerint, de "még ez is majdnem semmi".
A majdnem semmiben nem tud a hang terjedni, viszont léteznek másfajta hullámok, elektromágneses hullámok, amelyek az űrben is terjednek és amelyeket a megfelelő vevőkészülékek hanggá fordíthatják le. A rádióhullámok is elektromágneses hullámok és, ahogyan a rádiókészülékek esetében is a hangszórók alakítják a jelet hanggá, úgy az űrbeli objektumok által kibocsátott rádióhullámokat is fogják például a műholdak berendezései és ezeket hangok formájában is hallhatjuk. A milyen hangja van az űrnek kérdés így már máshogy hangzik és a választ az űrügynökségek által begyűjtött űrbeli zajok adják meg, amelyek között a mágneses térben keltett hullámoktól kezdve az elektromágneses térben gyorsuló elektronokig sokféle, változatos és néha valóban földön kívüli zörejek is hallhatóak.
A következő listán az Európai Űrügynökség Hangok az űrből gyűjteményének mintái és a NASA felvételei hallhatóak - bár nem mindegyik a távoli űrből érkező zaj, néhány a Föld légkörében képződik, de mindet műholdak, szondák és csillagászok detektálták.
