Az okostelefonok egyszerre működnek mini-számítógépként, fényképezőgépként, memóriaként, szórakoztató eszközként és okosasszisztensként, ami nélkül sokan el sem tudják képzelni az életüket. A készülékeken ott van az egész életünk és rajtuk keresztül végezzük a mindennapos ügyintézést, tartjuk a kapcsolatot az ismerőseinkkel és jutunk hozzá az új információkhoz. A mobiltelefonok egykor legfontosabb funkciója, tehát maga a telefonálás, emiatt egyre inkább a háttérbe szorul és manapság a legtöbb időt inkább a kijelző bámulásával töltjük, miközben az interneten böngészünk, chatelünk vagy videókat nézünk.

A viszonylag apró képernyő és a kisméretű betűk kombinációja azonban a szemek szempontjából nem jelent előnyt,

könnyen az egészségünk rovására mehet az órákig tartó okostelefon-használat, ha nem vigyázunk. De hogyan tudjuk megóvni a látásunkat, milyen messzire tartsuk magunktól a telefont, hogy ne rongálja nagyon a látásunkat?

Azt, hogy kinek mi számít kényelmes telefontartási távolságnak a képernyő nézegetése közben, mindenki lemérheti saját magán: ha egy idő után kellemetlennek érezzük az egy irányba való tekintést, elnehezültnek a szemeinket, akkor valószínűleg az asztenopia tüneteit észleljük - ez az egyik jele annak, hogy túl közel tartjuk magunkhoz az eszközt és nem elég nagy a távolság a szemeink és a kijelző között. Az asztenopia, azaz szemfáradtság önmagában még nem egy súlyos állapot, gyakran kialakul más hatások, például a száraz levegő vagy bizonyos betegségek miatt is, de hosszú távon komolyabb látási problémák kiindulópontjává is válhat. A szemek alapvető állapotától függően az egyes embereket jobban vagy kevésbé érinti a szemkifáradás, de a digitális eszközök képernyőjének való fokozott kitettség mindenképpen növeli az esélyét az asztenopia megjelenésének.

Nem kell azonban megvárni, amíg az egészségünk rovására megy a telefonhasználat: egy kis odafigyeléssel csökkenthetjük az esélyét a problémák kialakulásának, sőt, egy Apple által bevezetett funkció még ezt a terhet is leveszi a vállunkról és szól, ha rossz pozícióban tartjuk a telefont. Az iPhone-okon elérhető alkalmazás az úgynevezett képernyőtávolság (Screen Distance), ami a TrueDepth kamerával méri fel, hogy milyen távol van az arcunktól a készülék és mennyi ideig hagyjuk nem megfelelő távolságban. Az alkalmazás figyelmeztetést küld, ha azt érzékeli, hogy hosszabb időn át 30 centiméternél közelebb van hozzánk (a szemünkhöz) a mobiltelefon, így ha tudatosan nem is figyelünk rá és megfeledkezünk a kellő távolságtartásról, akkor sincs gond. A beállításokon belül a képernyőidő menüpontban elérhető képernyőtávolság bekapcsolása esetén a kapott figyelmeztetés akkor tűnik el, ha 30 centiméternél messzebbre tartjuk a telefont magunktól és a figyelmeztető üzenet végén található folytatás elemre koppintunk. A funkciót nem minden iPhone-on tudjuk használni, csak a TrueDepth kamerával felszerelt, iOS 17 vagy újabb rendszert futtató készülékeken.

Androidos telefonokra a Samsung az Apple-t jócskán megelőzve már 2016-ban megalkotta a Safety Screen (biztonsági képernyő) alkalmazást, ami hasonló módon, arcfelismerő rendszer segítségével méri fel a felhasználó arca és a mobileszköz közti távolságot és helytelen értékek detektálása esetén lekapcsolja a képernyőt. Az app valamivel engedékenyebb a távolság tekintetében és körülbelül 25 centiméterben határozza meg a megfelelő távot. Androidos telefonokon több ehhez hasonló alkalmazás is rendelkezésre áll, amennyiben szükségét érezzük egy applikáció segítségének, de előtte le kell őket tölteni a Google Play áruházból és telepíteni a mobilra, valamint megadni a kellő engedélyeket a kamera használatához.

Ahogy látható, az Apple és a Samsung is viszonylag kis távolságot enged az arc és a kijelző között, pedig a szakértők szerint a távolságnak minél nagyobbnak kell lennie, ha biztosan el szeretnénk kerülni az asztenopia kialakulásának esélyét. Egy, a Nature-ben 2023-ban publikált tanulmány szerint a 35 centiméteres távolságtartás már egészségtelennek számít, ennél messzebbről érdemes nézni a képernyőt, főként ha hosszú ideig olvasunk valamit rajta. A tanulmány szerzői szerint a körülbelül 60 centiméteres távolság megtartásán kívül (ezt persze kézben tartott telefonnal nehéz kivitelezni) az is előnyös, ha a 20-20-20 szabályt alkalmazzuk, vagyis 20 percenként legalább 20 másodpercig egy 20 láb (6 méter) messze lévő tárgyra koncentrálunk, ezzel megszakítva a képernyő bámulását.

Egy másik tanulmányban azt mérték fel a szemészek, hogy hosszan tartó telefonhasználat közben hogyan változtatják az emberek öntudatlanul a készüléktől tartott távolságot és az eredményekből kiderült, hogy még azok is, akik kezdetben egészségesnek mondható távolságot tartottak a kijelzőtől, idővel sokkal közelebb engedték magukhoz a készüléket. A kísérlet résztvevőinek az volt a feladata, hogy 60 percen át olvassanak egy regényrészletet a telefonjukon, miközben minden percben fényképet készítettek róluk.

Az alanyok az első tíz percben átlagosan 30 centiről figyelték a kijelzőt, majd ez a táv lassan csökkent és 50 perc elteltével, az utolsó 10 percben már 27 centiméterre redukálódott.

A kutatók felmérték a kialakuló tüneteket is: a résztvevők a kísérlet végén szemfáradtságra és elhomályosuló látásra panaszkodtak és a tünetek súlyossága arányban állt a kijelzőtől tartott csökkenő távolsággal.

Az Amerikai Szemészeti Akadémia tagjának, Sunir Gargnak idén januárban megjelent nyilatkozata alapján az Apple által is javasolt, illetve a képernyőtávolság alkalmazásban használt értékek (30 centiméter) azonban valójában nem biztos, hogy jó kiindulópontot jelentenek a szemek megóvásával kapcsolatban, mivel a szemek fáradtsága nem feltétlenül függ össze a kijelzőtől tartott távolsággal, inkább a ritkább pislogás és az emiatt kialakuló szemszárazság a problémák fő forrása. A szakértő szerint a képernyőtávolság és a hozzá hasonló alkalmazások használata semmiképpen nem okoz károkat, de érdemesebb emellett, vagy helyett a 20-20-20-as szabályt alkalmazni a szemeink megóvására, azaz időnként tekintsünk fel a képernyőről és nézzünk a távolba az olvasás és videózás szüneteltetéseképpen.

(Fotó: Jonathan Velasquez/Unsplash, License/allser/Surprising_SnapShots/Pixabay)