Halálos áldozatok és betegek

A Vuhan Városi Egészségügyi Tanács szerint a járvány eddig legalább négy halálos áldozatot követelt. Az első áldozat, egy 61 éves férfi január 9-én hunyt el. Ezután még ketten haltak meg január 15-én és 18-án. A legutóbbi, a járványhoz köthető haláleset január 19-én történt – ekkor egy 89 éves férfipácienst nem lehetett már megmenteni.

Jelenleg 169 fertőzöttet ápolnak, akik közül 35 állapota súlyos, 9-é pedig válságos. A Bloomberg úgy értesült, hogy a kínai állami hírügynökség azóta arról is beszámolt, hogy több egészségügyi dolgozó is elkapta a betegséget. Ez pedig azért különösen rossz hír, mert ezek szerint a vírus nem csak emberről-emberre terjed (ahogy azt korábban már megerősítették), de ráadásul különösen fertőző is, hiszen a dolgozók több módon is próbálták magukat védeni ellene.

Legutóbb 17 éve, a SARS járványkitöréskor vesztette életét több orvos és ápoló. A SARS-ban 800-an haltak meg.

Jó hírek is akadnak

Bár a fentiek (különösen az egészségügyi dolgozók megbetegedése) aggodalomra adhatnak okot, de a szakértők hangsúlyozzák, hogy a fertőzöttek többségénél a vírus csak enyhébb tüneteket okozott. Halálesetek sajnos előfordultak, de a 200-nál is több fertőzött mindössze 10 százaléka produkált súlyosabb tüneteket.

Bizakodásra adhat okot az is, hogy Kína tanult a SARS járvány kezeléséből.

Akkoriban az ázsiai országot több kritika is érte, hogy kezdetben csak kevés információt szolgáltatott, miközben próbálta eltitkolni a járvány komolyságát. Most viszont a szakértők világszerte egyöntetűen dicsérik Kínát, amiért az példás gyorsasággal azonosította és rendelkezésre bocsátotta a vírus genetikai jellemzőit, aminek köszönhetően a többi ország még időben észreveheti a fertőzést. A Kommunista Párt legfontosabb bűnüldöző hivatala pedig ma adott ki figyelmeztetést, hogy a hivatalos szervek ne próbálják meg eltitkolni a fertőzéses eseteket, ahogy az a SARS idején történt.

Mit csinál most Kína és a világ?

Kína egészségügyi tanácsa az új koronavírust B Osztályú fertőzésnek nyilvánította (ebben az osztályban található a SARS is), ám a preventív lépések olyanok, mint a legkomolyabb fertőzések (kolera, pestis) esetén. Vuhan például szigorú megfigyelés alá került, ellenőrzőpontokon kutatnak a tünetek (például láz) után, akin pedig a betegség jelei mutatkoznak, annak megtiltják, hogy repülőre vagy vonatra szálljon. A hírek szerint egész turistacsoportoknak tiltották meg a város elhagyását.

Hongkongot a SARS különösen keményen csapta meg 2002-ben és 2003-ban, ennek megfelelően a kórházak riadószintjét megemelték súlyosra, és ők is ellenőrzőpontokon figyelik a beutazók testhőmérsékletét.

Mindezek komoly intézkedéseknek hangzanak, de probléma lehet, hogy a kínai újév miatt embertömegek százmilliói lendülnek mozgásba az országban, amely felgyorsíthatja a járvány terjedését.

A betegség megjelent már Kínán kívül is, a CDC tudomása szerint Japánban, Thaiföldön és Dél Korában is akadnak fertőzöttek.

Közben az Egyesült Államokban felkészült a Járványügyi Központ (CDC) is, és az ország három nagyobb repterét megfigyelés alá vonták, mivel ezeken a légikikötőkön várhatóan 5000 ember fog Vuhanból belépni Amerika területére az elkövetkező hetekben. A CDC nyilatkozata alapján pedig már egy teszt is elkészült, mellyel azonosíthatják a vírust. Ez utóbbi egyelőre csak helyben, a CDC-nél alkalmazható, de a szervezet most azon dolgozik, hogy a tesztet megoszthassa a helyi és nemzetközi partnereivel.

A WHO pedig holnapra (január 22.) hívott össze rendkívüli gyűlést Genfben. Ekkor fogják megállapítani, hogy a járvány nemzetközi szintű kockázatot jelent-e, és hogy milyen ajánlásokat fogalmazzanak meg.

Mi a helyzet Magyarországon?

Jelen pillanatban (ami tehát a holnapi nappal változhat), a WHO nem tanácsol semmiféle kereskedelmi vagy utazási megszorítást a járvány miatt. Ugyanakkor arra bátorítja az oszágokat, hogy erősítsenek az egészségügyi vészhelyzetre való felkészülésükön a WHO 2005-ben megfogalmazott előírásai szerint (International Health Regulations (2005)). A lakosság számára az ajánlások a következők: gyakori kézmosás, köhögés és tüsszögés esetén az orr és a száj eltakarása, a tojások és a húsok alapos átfőzése, illetve távolságtartás mindazoktól, akik légzőszervi megbetegedésre utaló tüneteket produkálnak.

A járványok terjedését vizsgáló Geosentinel nekünk nyilatkozó, helyi orvosszakértője szerint jelenleg nincs jelzés arról, hogy ez a betegség megjelent volna hazánkban.

Nem ír a járványról a Nemzeti Népegészségügyi Központ Járványügyi és Infekciókontroll Főosztályának a cikk írásakor legutóbb elérhető, a január 6-12 közti helyzetről készült összefoglalója sem.

Bár a WHO fent kifejtett álláspontja jelenleg nem fogalmaz meg semmiféle extra preventív eszközt, levélben megkerestük az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatot, hogy milyen eszközökkel élnek már, illetve terveznek élni annak érdekében, hogy a betegséget senki ne hurcolja be az országba. Egyelőre várjuk az ÁNTSZ válaszát, amint megérkezik, frissítjük vele a cikket.

(Kép: Pixnio, Pixabay, Wikipedia)