A Shield AI és a Sentient Vision Systems hosszú távú megállapodást írt alá egy fejlett légi megfigyelő rendszer kifejlesztéséről. A Sentient ViDAR AI-t és a Shield AI Hivemind-jét integráló rendszert a Shield AI V-Bat személyzet nélküli légi rendszerébe telepítik, amely még GPS- és kommunikáció mentes környezetben is képes önálló repülésre.
A ViDAR egy olyan optikai érzékelő, amely érzékeli az emberi szem vagy radar számára láthatatlan tárgyakat, lehetővé téve a valós idejű célkövetést. Az együttműködés az AUKUS paktum stratégiai céljaival is összhangban áll, és fontos előrelépést ígér a mesterséges intelligencia által vezérelt helyzetfelismerés terén a katonai alkalmazásokhoz.
Az ausztrál Sentient Vision Systems és az amerikai Shield AI hosszú távú megállapodást kötött – az együttműködés célja egy fejlett légi megfigyelőrendszer kifejlesztése és telepítése, amely képes valós idejű célérzékelésre és -követésre – számol be róla az Interesting Engineering. Az integráció a Shield AI V-Bat vertikális fel- és leszállási (VTOL) legénység nélküli légi rendszerében (UAS) valósul meg, a Sentient fejlett ViDAR AI rendszerének felhasználásával – ez utóbbi a Visual Detection and Ranging szavakból tákolt mozaikszó. A ViDAR maga egy olyan bonyolult optikai érzékelő, amey hatalmas szárazföldi és tengeri területeket pásztáz, miközben szabad szemmel vagy akár a hagyományos radarral láthatatlan objektumokat jelöl ki.
Ez az együttműködés ötvözi a ViDAR optikai képességeit a Shield AI Hiveminddel, egy adaptív mesterséges intelligencia szoftverrel, amely lehetővé teszi a V-Bat UAS számára, hogy komplex környezetekben navigáljon, és intelligensen reagáljon a dinamikusan változó körülményekre. A ViDAR és a Hivemind együttese tehát a V-Bat UAS, amellyel kiterjedt felderítési küldetéseket lehet végrehajtani.
Korábban a Shield AI már demonstrálta a rendszer képességeit az autonóm technológia terén egy bemutatóval, amelyben három, Hivemind által vezérelt V-Bat UAS egység szerepelt. Ez a demonstráció, amelyet az AFRL Sensors Directorate támogatott, összehangolt erdőtűz-felügyeletet szimulált. A demonstráció sikerrel zárult, ami fontos mérföldkövet jelentett.
Brandon Tseng, a Shield AI elnöke és társalapítója, és egyébként az amerikai haditengerészet SEAL egységének korábbi operátora úgy nyilatkozott, hogy ez a bemutató egy lépés az „intelligens, megfizethető” egységek tömeges telepítése felé, amely mindent láthat a csatatéren, és végrehajthatja a küldetést még akkor is, ha a GPS és a kommunikáció nem működik. Hozzátette, hogy ez tehát mindig veszélyt jelentene az ellenfél katonai eszközeire, és “az elrettentés szent gráljaként” szolgálna.
A vállalatok szerint a megállapodás az AUKUS paktumon belüli szélesebb stratégiai célt tükrözi, amely Ausztrália, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok háromoldalú biztonsági partnersége, részben tehát épp a mesterséges intelligencia területén. Mint azt Mark Palmer, a Sentient vezérigazgatója elmondta:
„Hosszú távú kapcsolatunk megerősítése teljesen tükrözi az AUKUS 2. pillérében kiemelt mesterséges intelligencia technológiai munkafolyamatot. Az innováció a számítógépes megközelítésünkből, a mesterséges intelligencia-kompatibilis ViDAR-ból és a Shield AI Hivemindből fakadt, amely segíti a parancsnokok azonnali helyzetfelismerését és növeli a harcosaink túlélőképességét.”
Maga az AUKUS egyébként egy olyan megállapodás, amely végső soron a Kína elleni elrettentést szolgálja az indo-csendes-óceáni térségben, és a paktum olyan komoly elemeket tartalmaz, mint például az amerikai nukleáris tengeralattjárók szupertitkos adatai, amelyet az USA most először szolgáltatott ki egy idegen országnak, Ausztráliának, hogy az megépíthesse a saját tengeralattjáróit. Habár a programot mind az USA-ban, mind Ausztráliában támadják több okból is (Ausztráliában például az érvek között szerepel, hogy iszonyatos költségekről van szó), ez a Kína elleni elrettentés egy fontos oszlopa – a végső cél ugyanis egy tajvani invázió megakadályozása.
Azt is láttuk már korábban, hogy az USA komolyan bevetne autonóm drónokat Kína ellen (fenti cikk), amivel az ázsiai hatalom egyre nyomasztóbb tengeri erejét kompenzálná, illetve azt a tényt, hogy a teljes kínai partvonalra komoly védelmi rendszerek lettek telepítve, amelyek valószínűleg elsüllyeszthetnék akár az amerikai repülőgép-hordozókat is.
A most bemutatott eszköz olyan szempontból is fontos, hogy ezzel monitorozni lehetne a kínai csapatmozgást még akkor is, ha egyéb lehetőségek a megfigyelésre tehát nem jönnének szóba.
(Kép: a V-BAT UAS eszköz, forrás: Shield AI)