Az ernyőket az ókori időkben még elsősorban a nap ellen használták az emberek, az eső ellen védő változataik később jöttek divatba, de az eszköz kialakítása alapvetően nem sokat változott az évek során: egy rúdra csatlakozó “pányva”, amit a fej fölé emelve többé-kevésbé védelmet nyújt az időjárás viszontagságai ellen.
Bár az esernyők viszonylag jól teljesítik feladatukat, és az egyszerűségük inkább előnyt, mint hátrányt jelent, de csak idő kérdése volt, hogy megszülessenek modern, high-tech verzióik, amelyek új funkciókkal ruházzák fel a hétköznapi tárgyat. A legújabb változatot a MIT mérnökei tervezték meg az origami művészetében jártas szakértőkkel együtt: az eredmény az Ori lett, az ernyő, aminek nincsenek bordái, és a huzat nyitási mechanizmusát az origamiból kölcsönözték. Ami még szembetűnőbb azonban, hogy az esernyő egyértelműen egy “aktív” technológiával ellátott darabbá vált a régi, passzív eszköz helyett.
“Ez nem egy esernyő. Ez a technológia új formája, áttörés annak terén, ahogyan a tárgyak hajlanak, mozognak és alkalmazkodnak.”
- mondják az Ori tervezői az ernyőről.
Az Ori első összecsukva egy okoseszközhöz hasonlít (és az is), vagy még inkább a Sötét Zsaruk emlékeket kitörlő készülékét idézi fel, de kinyitva egyértelműen esernyővé változik, méghozzá extra könnyű, mégis strapabíró ernyővé. A fogantyúként szolgáló nyél 23 centiméter hosszú, és 3,5 centiméter átmérőjű, okoskijelzővel rendelkezik, ami mutatja az időt és a szenzorok által mért aktuális levegőminőséget, az akkumulátora pedig több hónapig ellátja energiával az eszközt.
A következő generációs esernyő lehet, hogy nem repül az ember feje felett, mint extrémebb társai, de kétségkívül új színt hoz egy régi tárgy működésébe - a kérdés már csak az, hogy megéri-e cserébe 82 ezer forintot áldozni egy olyan tárgy izgalmasabb verziójára, ami normál esetben fele-, negyed-, vagy akár tizedennyibe kerül, viszont ami persze az Orinál valószínűleg rövidebb ideig húzza károsodás nélkül.
(Fotó: Ori)
