A Cable.co.uk 2020 első felében országonként - különböző díjcsomagok felmérésével - kiszámolta, hogy átlagosan mennyibe kerül egy gigabájt mobilnet a világ különböző részein. Eszerint a Szovjetunió volt tagállamaiban kell a legkevesebbet fizetni a mobilinternetért, míg a kisebb szigetországokban, valamint egyes észak-amerikai, afrikai és európai országokban a legtöbbet. Mivel az egykori szovjet övezetekben a mobilinternet gyorsabban elterjedt a kábeles internetszolgáltatásoknál, ezért a felhasználók többnyire mobilhálózaton keresztül kapcsolódnak az internetre. Ez jellemzi például a közép-ázsiai országokat, köztük Kirgizisztánt, ahol

átlagosan huszonegy centbe kerül egy gigabájt adatforgalom, ami az elemzés alapján az egyik legalacsonyabb ár.

A mobilinternetre nagyban támaszkodó, mégis nyitott távközlési piacú posztszovjet államokban az alacsony jövedelmi szint mellett éles a verseny a szolgáltatók között, ezért az adatforgalmi díjak roppant alacsonyak. Az árak azon országokban is kedvezőek, ahol különösen fejlettek a készülékek és a hálózati infrastruktúra. Egy gigabájt mobil adatforgalom átlagára az indiai szolgáltatók körében a legalacsonyabb (kilenc cent), amire a szakértők szerint az ottani fiatalok fokozott technológia-használata és élénk okostelefon-piaca adhat magyarázatot. Izraelben átlagosan szintén tizenegy cent egy gigabájt internet az okostelefonok széleskörű elterjedtségének, illetve a gyors 4G hálózat kiépítettségének köszönhetően. De Olaszországban is olyannyira fejlett a hálózat, valamint szoros a szolgáltatók közötti verseny, hogy

gyakori a több száz gigabájtos vagy akár korlátlan internetcsomagok értékesítése, az átlagár pedig mindössze negyvenhárom cent.

A magas jövedelmű, kevésbé fejlett hálózattal rendelkező országokban azonban már magasabb összegeket kérnek a fogyasztók a mobil adatforgalomért. A jó minőségű, de nem csúcstechnológiás infrastruktúra következtében a felhasználók csak kisebb adatcsomagokból választhatnak, ezáltal pedig rájuk hárulnak a drágább üzemeltetés és a felzárkózáshoz szükséges fejlesztések költségei. Emiatt viszonylag drága a mobilinternet az észak-amerikai országokban (Kanadában tizenhárom, az USA-ban pedig nyolc dollár egy gigabájt adatforgalom átlagára). Ez körülbelül ötdolláros átlagárat jelent több, szintén magas jövedelmű európai országban, köztük Magyarországon is. Az itt vizsgált tizenkét díjcsomagból 5,3 dolláros átlagárat számoltak az elemzők, ami aránylag magas, és nemcsak a kontinensen, de világszinten is. A kétszázhuszonnyolc vizsgált ország között

Magyarország a százhetvenegyedik helyen áll a legkisebbtől a legnagyobb átlagárig tartó rangsoron.

A legelmaradottabb térségekben, ahol lényegesen kisebb a kereslet és gyengébb a hálózat, napjainkban is gyakoriak a mindössze néhány megabájtos adathasználatot tartalmazó díjszabások. Ezek többnyire afrikai és ázsiai országok, ahol a mobilhasználat ugyan megfizethető, sokszor mégis csak jó pár korlátozott adatcsomag megvásárlásával lehet egy gigabájtnyi netes forgalomhoz jutni. Ebből adódóan a legdrágább országok között szerepel Csád, Benin és Malawi, ahol akár húsz dollár feletti átlagos gigabájtonkénti árakkal is találkozhatunk. Ne higgyük ugyanakkor, hogy az ittenieknél nincsen drágább díjszabás:

a Falkland-szigeteken például negyven-ötven dolláros átlagára van egy gigabájt internetnek,

de más szigetországokban is jellemző ez a rendkívül magas árszínvonal. Az ok egyszerű, hiszen a kisebb szigeteken a fizikai akadályok és a felmerülő igények hiánya miatt nem épült ki megfelelő kábeles hálózat, így a helyi mobilszolgáltatók csak az egyébként is rendkívül költséges műholdas internetkapcsolatra támaszkodva biztosíthatnak mobilnetet ügyfeleiknek. A Visual Capitalist szerint bizonytalan, hogy számíthatunk-e a közlejövőben a legkisebb és legnagyobb átlagárak közötti közel hatszázszoros különbség mérséklődésére. Miközben a legszegényebb országokban még olyan alacsony a mobilinternet iránti igény, hogy megabájtokban számolják a csomagokban foglalt adatmennyiséget, a fejlett világban már az 5G hálózatok tervezése és kiépítése zajlik. A legújabb generációs technológiával kapcsolatos befektetések döntő része ráadásul mindössze hét országhoz köthető, ez alapján pedig valószínűbb, hogy inkább tovább éleződnek majd a különbségek az elérhető szolgáltatások színvonalában.

(Fotó: Unsplash/Austin_Distel)