Két hete még arról írt a The New York Times, hogy ahogyan közeleg az amerikaiak táplálkozási irányelveinek a frissítése, felmerült, hogy az alkoholos üvegeken is megjelenjenek a jól ismert fekete-fehér elrettentő szövegek, hiszen az ivás a rákos megbetegedések mögötti első számú, megelőzhető ok. Ugyanakkor ez szembemegy azzal a hittel vagy tévhittel, hogy a mértékletes alkoholfogyasztás jót tesz az egészségnek, különösen a szív- és érrendszernek, bár frissebb kutatások szerint a pitvarfibrilláció és a szívritmuszavarok is összefüggnek az ivással. „Sokan úgy gondolják, hogy amíg a jelenlegi irányelvekben meghatározott határokon belül vagy az alatt isznak – napi egy ital a nőknek, kettő a férfiaknak –, addig annak nincs egészségügyi kockázata” – nyilatkozta Dr. Vivek Murthy - „Az adatok azonban ezt nem támasztják alá a rákos betegségek szempontjából.” Ide tartoznak például az emlő vagy a vastagbél daganatos megbetegedései. Az orvos szerint előbbieknél hatból egy eset az alkoholra vezethető vissza.
Az alkohol ötven árnyalata
Amíg azonban elkészül, immár az új amerikai kormány irányítása alatt, a táplálkozási irányelvek frissített változata, az Ars Technica cikke rámutatott, hogy még a kutatások eredményei sem egységesek. Beth Mole szakíró részletesen feltárja az ilyen vizsgálatok módszertani eltéréseit; ami ebben az esetben szembetűnő, hogy a Nemzeti akadémiák arra voltak kíváncsiak, hogy a mértékletes ivás és a teljes absztinencia hogyan befolyásolják az egészségünket, míg az Ügynökségközi bizottság a fiatalkori ivás ellen egy teljes skálát vizsgált a sokat és a semennyit ivók között. Előbbi testület arra jutott, hogy a mértékletesen ivó férfiak halálozási rátája tizenhat, a nőké huszonhárom százalékkal alacsonyabb (!), mint az absztinenseké - ugyanakkor a daganatos megbetegedések esélye tíz százalékkal magasabb náluk. Emellett minden napi két egység alkohol öt százalékkal növeli a mellrák kialakulásának valószínűségét. Utóbbi testület ezzel szemben azt húzta alá, hogy
hét daganat esetében kiváltó ok lehet az ivás, még akkor is, ha mértékletes.
Ezek a vastagbél, a női emlők, a máj, a szájüreg, a garat, a gége és a nyelőcső betegségei. Utóbbiaknál napi két ital már megduplázza a kialakulás egyébként alacsony, 0,8%-os kockázatát. A bizottság kutatói a bináris, azaz "iszik - nem iszik" megközelítés helyett az ivást hat szintre bontották, heti egy italtól heti huszonegyig, azaz napi háromig. És míg a tanulmány szövege nem végleges, azt már kimondja, hogy napi egy italnál több egy 1 : 1000-hez esélyt jelent arra, hogy az alkohol okozza a halálunkat. Ez egy kicsit több italnál már 1 : 100-hoz, kevesebbnél viszont gyakorlatilag nem találtak összefüggést. Azt azonban a szerzők kiemelik, hogy mindezt egyéb, az életmódunkat befolyásoló döntések, mint a dohányzás, a rendszeres mozgás vagy az egészséges táplálkozás, komolyan tudják befolyásolni. „Az alkohol nagyobb hatással van azokra az emberekre, akik dohányoznak, egészségtelen étrendet követnek, kevés fizikai aktivitást végeznek, elhízottak, hepatitisz-fertőzéssel élnek, vagy bizonyos betegségekre vonatkozó családi kórtörténetük van” - írják.
(Fotó: William Krause/Unsplash)