Az evolúció útjai kifürkészhetetlenek. Persze időnként világos, hogy egy-egy látványos változás miféle előnyt biztosít az adott környezeti feltételek közt, máskor azonban a változás által biztosított előny már nem ilyen egyértelmű, ráadásul az újdonság maga is olyan apró akár, hogy könnyen elsikkad, ha nem figyelünk eléggé. Ez utóbbira példa a humán testfelépítés egy igen érdekes átalakulása: az alkarban található extra artéria egyre gyakoribb megjelenése, amely néhány generáció múlva már általánossá válhat.

A Flinders Egyetem és az Adelaide Egyetem kutatói 2020-ban publikáltak egy tanulmányt, amely kimutatta, hogy a középső artéria – amely általában az anyaméhben alakul ki, de születés előtt visszafejlődik – egyre több felnőttben megmarad. Teghan Lucas, a Flinders Egyetem anatómusa erről így nyilatkozott:

“A 18. század óta az anatómusok tanulmányozták ennek az artériának a felnőttkori jelenlétét, és a kutatásunk egyértelmű növekedést mutat.”

Az 1880-as években született emberek csupán körülbelül 10 százalékának volt középső artériája, míg a 20. század végére ez az arány már 30 százalékra emelkedett.

A középső artéria az emberi fejlődés korai szakaszában biztosítja az alkar és a kéz vérellátását. Általában körülbelül nyolc hét után eltűnik, helyet adva a radiális és az ulnaris artériáknak, amelyek közül az utóbbi mindenkinek ismerős lehet, mert ezt tapintjuk, mikor a pulzust próbáljuk megállapítani. Egyes esetekben azonban ez az artéria mégsem tűnik el, és akár felnőttkorig is működhet.

Lucas és csapata 1919 és 1941 között született emberekről származó, 80 végtagot boncoltak fel, hogy ezen artéria gyakoriságát megállapíthassák – az eredmények pedig megerősítették, hogy a középső artéria egyre elterjedtebb. A kutatók úgy vélik, hogy ez a tendencia genetikai mutációknak vagy a terhesség alatt az anya egészségében bekövetkezett változásoknak tulajdonítható.

A cikk elején már pedzegettük, hogy néha nem csak a változás vehető észre nehezen, de az is kérdés, hogy miféle evolúciós előnyt biztosít. A plusz artéria kapcsán sincs végleges válasz: ennek az artériának a megléte kétségtelenül járhat bizonyos előnyökkel – például javíthatja az alkar és a kéz vérellátását, ugyanakkor kockázatokat is rejt magában. Például azoknál, akiknél megmarad a középső artéria, nagyobb eséllyel alakulhat ki carpalis alagút szindróma, egy fájdalmas állapot, amely a kéz mozgását is befolyásolja.

A kutatás szerint viszont, ha a most megfigyelt tendencia folytatódik, 2100-ra az emberek többsége rendelkezni fog középső artériával. Ez a jelenség hasonlít a fabella nevű térdcsont egyre gyakoribb megjelenéséhez. Ezek az apró változások részei az emberi test folyamatban lévő mikroevolúciójának, és hosszú távon hatással lehetnek a jövő generációinak egészségére és testi funkcióira is – ám hogy pontosan miként, az még nem teljesen világos.

(Kép: Pixabay/andreas160578)