Műfenyő és rengeteg csomagolópapír - így készülnek a karácsonyra a magyarok 2021-ben
2021 / 12 / 20 / Bobák Zsófia
Műfenyő és rengeteg csomagolópapír - így készülnek a karácsonyra a magyarok 2021-ben
A felmérések alapján a magyarok többsége műfenyővel karácsonyozik, de a környezetvédelem még nem kap kiemelt szerepet az ünnepek alatt, pedig a csomagolópapírt különösen nehéz újrahasznosítani.

A karácsonyi készülődés sokszor önkéntelenül is a túlköltekezésről és a szintén túlzásba vitt ételgyártásról szól, miközben a legtöbbször keveset gondolunk arra, hogy az ünnepek után mi lesz a sok csomagolópapírral vagy a kidobott fenyőfákkal.

Műfenyő vs. valódi fa

A csomagolóanyagok pazarlása egyelőre nem megoldott probléma, de a karácsonyfák miatt kevésbé kell aggódnia azoknak, akik vágott fát választottak, de mégis fontos nekik a környezetvédelem, mivel az FKF elmondása szerint a fák nem vesznek kárba: magas gyantatartalmuk miatt remekül lehet őket tüzelőanyagként hasznosítani, ezért a Fővárosi Hulladékhasznosító Mű kazánjaiba kerülnek és a termelt energiával több tízezer budapesti háztartás áram és fűtési igényét lehet kielégíteni. Az ünnepek után, különösen a vízkereszt napjától kezdődő időszakban, több mint félmillió fa kerül az utcákra.

Ez a szám azonban lassan csökkenhet és lehetséges, hogy egyre inkább átveszik a vágott fenyők szerepét az alternatív megoldások. Az IKEA által idén készített felmérés szerint jelenleg a műfenyő már megelőzi népszerűségben a hagyományos fákat, a megkérdezettek 45,8%-a nyilatkozott úgy, hogy a többször is felhasználható műanyag verziót részesíti előnyben, 36% marad a tradicionális vágott fenyőnél, egyelőre csak 8,8% visz haza később kiültethető gyökeres fát és 3,3% készít valamilyen saját gyártmányú karácsonyfát, például izzósorból kialakítva.

A válaszadók 5,5%-a nem állít semmilyen karácsonyfát.

A hazai statisztika összhangban áll más országokban megfigyelhető trendekkel is, az amerikai Nemzeti Karácsonyfa Szövetség például arról számolt be, hogy idén a műfenyők száma már meghaladja az élő fenyőkét, míg 2018-ban az országban eladott 32,8 millió vágott fa mellett még, ha nem is eltörpült, de mindenesetre lemaradt a 23,6 millió megvásárolt műfenyő.

Hús vs. vegetáriánus

A húsmentes menü nem igazán egyeztethető össze a karácsonnyal, az IKEA felmérésből kiderült, hogy az emberek 27%-a egyáltalán nem is gondol arra, hogy ki kellene iktatnia a húst az alapanyagok közül, 51% válaszolta azt, hogy csak egyszer-egyszer főz valamilyen húst nélkülöző fogást is, 8,1% akkor készít vegetáriánus vagy vegán vacsorát, ha a vendégeik ezt igénylik és csak 12,7% választja a vegetáriánus, vagy legalábbis húsmentes ételeket rendszeresen. Meglepő lehet, de sok háztartásban nem jellemző az ételpazarlás, vagyis a válaszadók nagy arányban (36%) nyilatkoztak úgy, hogy nem főznek a kelleténél többet, és sokan válaszolták azt, hogy ha mégis keletkezik maradék, akkor azt lefagyasztják (41,7%).

Pedig az élelmiszerhulladék rendkívüli mennyiségben keletkezik Magyarországon és a világ minden táján is, ahogy egy korábbi cikkünkben bemutatott podcastban Mezőszentgyörgyi Dávid, a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem stratégiai és fejlesztési rektorhelyettese elmondta, a mezőgazdasági termelés során globálisan nagyjából 11 milliárd ember számára elegendő élelmiszert állítanak elő a termelők, de ennek 30%-a a kukában végzi, legalábbis a világ gazdagabb részein. A Nébih 2016-os részletes kutatása szerint Magyarországon átlagban évente majdnem 70 kilogramm ételt dobunk a szemétbe (bár 2019-re ez 65 kg/főre csökkent), ami az összes élelmiszervásárlás 10-11%-át jelenti, igaz, hogy ennek egy része olyan hulladékot takar, amit egyébként sem lehetne elfogyasztani, ilyen például a csirkecsont, de 49%-a valamilyen módon megmenthető lenne, ha nem hagynánk elromlani az ételeket (az elkerülhető élelmiszerhulladékok 40%-a főtt étel).

Az Európai Unióban azonban még ezekkel a számokkal is csak valahol a középmezőnyben vagyunk: egy 2017-ben közzétett statisztika szerint hazánkban valójában 175 kilogramm az egy főre jutó évente kidobott élelmiszer mennyisége, míg Szlovéniában 72, Belgiumban több mint 300 kiló, de ez az ellátási lánc teljes egészére vonatkozik, nem csak a háztartásokban keletkező szemétre. Az Egyesült Királyságban futó Love Food Hate Waste kampány néhány évvel ezelőtti adatai szerint a szigetországban minden karácsonykor 74 millió pitének, 5 millió karácsonyi pudingnak és 2 millió pulykának megfelelő mennyiségű maradékot dobnak ki a lakosok az ünnepek alatt.

Csomagolópapír vs. ajándéktasak

A csomagolás nem tartozik a legtöbb ember kedvenc elfoglaltságai közé, de mégis úgy érezzük, hogy az ajándék nem az igazi, ha csak úgy pőrén nyújtjuk át a másiknak a megvásárolt holmit, ezért a színes, fényes csomagolópapírból is nagy mennyiségek fogynak el az ünnepek idején. Ez tulajdonképpen még nagyobb pazarlást jelent, mint az ételek esetében, mivel a papír átlagban egy-két órát tölt csak el az ajándékon, majd egyből feleslegessé válik, az újrahasznosítása pedig nem egyszerű.

A felmérések szerint egyelőre a csomagolással kapcsolatos szokások inkább a tradíciókat követik és lassan haladnak a fenntarthatóság irányába, az IKEA kutatásából az derült ki, hogy a válaszadók 66 százaléka klasszikus karácsonyi csomagolópapírt használ és kisebb arányban (44,6 %) választják a többször alkalmazható tasakot vagy dobozt. Az újrahasznosítás gondolata azonban már nem áll olyan távol a magyaroktól, minden tizedik ember kifejezetten újrahasznosítható csomagolópapírt vásárol.

13% nem csomagol egyáltalán.

Ezzel többé-kevésbé megegyező statisztikákat közölt a Rondo Hullámkartongyártó Kft. is, amely ugyan nem kifejezetten a csomagolópapírok, hanem a boltban kapható termékek csomagolásával kapcsolatban készített reprezentatív felmérést, de az ebből származó adatok hasonló tendenciát mutatnak: a megkérdezettek kisebb része, 29%-a választja az újrahasznosítható csomagolást, míg 57% számára ugyan fontos a fenntarthatóság szempontja is, de a végső döntést más faktorok befolyásolják. Ez többek között a csomagolóanyag árát jelenti, mivel 43% választja csak abban az esetben a drágább, de újrahasznosítható csomagolásban lévő terméket, ha nem túlságosan nagy az árkülönbség. Karácsonykor a Rondo kérdőíve szerint 46% rejti dobozba vagy korábban már használt csomagolásba az ajándékokat és 25% vásárol környezetbarát csomagolóanyagot.

A hagyományos csillogó karácsonyi díszpapírokkal a legnagyobb probléma, hogy az újrahasznosításuk is majdnemhogy lehetetlen a sok bevonat miatt, de léteznek alternatívák: ezek közül a kendők kezdenek jelenleg népszerűvé válni, ami tulajdonképpen nem is annyira új szokást, inkább a régi hagyományok újjáélesztését jelenti. Japánban például az úgynevezett furoshikit már évszázadok óta használják csomagolásra, ez lényegében annyit jelent, hogy egyszerűen egy textilanyagba csomózzák a tárgyakat, ez a módszer már a világ többi részén is kezd elterjedni.

(Fotó: FKF, Pixabay/stevepb/tookapic, Getty Images/mammuth)


Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.