A CERN (Európai Nukleáris Kutatási Szervezet) bejelentése szerint az európai energiakrízis kialakulása miatt új szabályokat hoztak a kutatói komplexumuk működését illetően és a gyorsítókat, beleértve a Nagy Hadronütköztetőt (Large Hadron Collider, LHC) is, a szokottnál előbb állítják le a téli időszakra: már két hét múlva, november 28-án véget érnek a tudományos kísérletek átmeneti időre. A francia-svájci határon található laboratórium összesen nyolc gyorsítót és két lassítót foglal magában, amelyeknek működtetése hatalmas energiafogyasztással jár, de ezek közül is kiemelkedik a Nagy Hadronütköztető, ami önmagában a CERN teljes energiaigényének körülbelül a feléért felelős.

A szervezet leírása szerint a komplexum üzemelése 300 000 brit otthon fogyasztásával vetekszik, ez évente 1,3 TWh energiahasználatot jelent, de a fogyasztás nem egyenletes az év folyamán: májustól december közepéig tart a csúcsidőszak (ilyenkor Genf összfogyasztásának harmadát használják el), majd a téli hónapokban akár 60%-kal is csökkennek az értékek, többek között a Nagy Hadronütköztető leállása miatt is. Az LHC fogyasztásának mérséklését szolgálják a szupravezető kábelek is, amelyek hatékonyabban, majdhogynem ellenállás nélkül vezetik az áramot, de ezek alkalmazása is sok befektetéssel jár a -271,3 Celsius-fokra való hűtésük miatt. Az energiahatékonyság növelése, illetve az energiaigény csökkentésének kérdése már korábban is felmerült, nem csak a CERN, de a leendő új építésű gyorsítók kapcsán is, viszont a jelenlegi európai energiakrízis az eddigieknél nagyobb nyomást helyezett a kutatási szervezetre is a redukálást szolgáló protokollok bevezetésének terén.

A CERN november 11-ei jelentése szerint a szokásos év végi műszaki leállást (year-end technical stop, YETS) két héttel előbbre hozták, vagyis már november 28-án szünetelnek a Nagy Hadronütköztetőben zajló tudományos kísérletek is,

valamint 2023-ban 20%-kal kevesebbet használják majd a gyorsítókat.

A szervezet emellett szerződést kötött az energiaellátó EDF-el (Électricité de France), aminek értelmében még november 28-a előtt életbe léptethetnek bizonyos megszorításokat szükség esetén, például az EDF hetente háromszor felszólítást küldhet a CERN-nek, hogy csökkentse a fogyasztását egy időre - ilyen alkalmakkor naponta egyszer, három-hat órára redukálják a komplexum működését. Az EDF emellett akár teljesen le is zárhatja az ellátást (előzetes figyelmeztetéssel), a szervezet ebben az esetben a svájci oldalról kap átmenetileg áramot, bár ezen a télen előfordulhat akár az is, hogy a svájci és francia ellátók is egyszerre korlátozzák a készleteket. Így a CERN arra is felkészült, hogy dízelgenerátorokból fedezze az energiaszükségletet, de csak az adatközpont, az irányítóközpont és a biztonsági rendszerek működésére, a gyorsítókról nem tesz említést.

"Az energiával való spórolás mindannyiunk felelőssége minden nap és mind hozzájárulhatunk a közös erőfeszítésekhez."

- írja a CERN közleményében.

Malika Meddahi, a szervezet gyorsítókért felelős igazgatóhelyettesének elmondása szerint a két héttel előbb megkezdett leállás nehéz helyzetet teremt ugyan, mivel így két hétnyi tudományos adattal kevesebbet tudnak begyűjteni a kutatók, de hosszú távon a Nagy Hadronütköztetőben és a többi berendezésben zajló kísérletek annyi adat felhalmozásával járnak, ami évekre elegendő alapot szolgáltat majd a vizsgálatok számára.

(Fotó: CERN)