Nagyhatalmú viking királynéről mesél a rúnakő – derült ki a 3D-szkennelés után

2023 / 10 / 19 / Felkai Ádám
Nagyhatalmú viking királynéről mesél a rúnakő – derült ki a 3D-szkennelés után
Kékfogú Harald, dán király édesanyja a saját maga jogán is rendkívül fontos uralkodó lehetett, ami alapján a nők sokkal befolyásosabbak lehettek a vikingkori dán társadalomban, mint eddig hittük.

A régészek 3D-s szkennelési technológiát alkalmaztak a dán rúnaköveken található ősi feliratok vizsgálatára, ami egy igen izgalmas felfedezéshez vezetett: valószínűleg négy követ Thyrának, egy nagyhatalmú viking uralkodónőnek szenteltek.

Mindez megkérdőjelezi a viking kor társadalmával kapcsolatos korábbi hiedelmeket, mivel ezek szerint a nők, különösen tehát Thyra, jelentős befolyással bírtak, és komoly mértékben hozzájárultak a dán állam kialakulásához.

A felfedezéshez tehát a rúnakövek két csoportjának a 3D-szekennelése, valamint az ezt követő elemzés vezetett. A kövek első csoportját a Jelling köveket a dán államalapító Kékfogú Harald állíttatta (érdekesség, de a Bluetooth adatcsere szabvány is róla kapta a nevét) a szülei Gorm és Thyra emlékére. Ami viszont még érdekesebb, hogy a Thyra név előkerül a kövek egy másik csoportján a Ravnunge-Tue köveken is. Kérdés volt tehát, hogy a kettő ugyanarra a személyre utal-e.

Dr. Lisbeth M. Imer, a Dán Nemzeti Múzeum munkatársa által vezetett kutatók tehát ezen elméletet tesztelték: Dr. Imer és több skandináv intézmény kutatócsoportja 3D-s modelleket készített a rúnakövekről, és elemezte a rúnák kivágásához használt formát és faragási technikákat, valamint a használt nyelvet. Az eredményeiket pedig az Antiquity folyóiratban tették közzé – számol be róla a sajtóközlemény.

A cél az volt, hogy azonosítsák a különböző faragókra jellemző megkülönböztető jegyeket. A Læborg-kő (az egyik Ravnunge-Tue csoportból) és a Jelling 2-kő rúnái közötti hasonlóságok pedig arra utalnak, hogy ugyanaz a személy véste őket. Ez alapján tehát a Thyrára való utalások mindkét kőcsoporton valószínűleg ugyanarra a személyre vonatkoznak – a dán királynéra és Kékfogú Harald édesanyjára. Mint dr. Imer fogalmaz:

„Egyetlen dániai viking férfit vagy nőt sem említettek ennyi rúnakövön, és ez aláhúzza vitathatatlan fontosságát a fia, Kékfogú Harald uralma alatti birodalom összeállításában.”

A kutató szerint valószínű, hogy Thyra a saját jogán birtokolta a földet és a hatalmat, és nem csak a férjén keresztül.

Ez a felfedezés megkérdőjelezi a viking-kori Dániában a nők szerepével kapcsolatos korábbi feltevéseket, mivel úgy tűnik, hogy a nők, köztük Thyra, önállóan is birtokolhatták a hatalmat, nem csak a férjükön keresztül – vagyis a viking nők jelentős befolyást gyakorolhattak, és uralkodhattak férjeik vagy kiskorú fiaik nevében. Thyra pedig kulcsszerepet játszhatott a dán állam kialakulásában.

(Kép: A Læborg rúnakő, forrás: Roberto Fortuna /CC BY-SA 4.0)


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
Az óceánok mélyén mérgező tengeri nyuszik élnek
Az óceánok mélyén mérgező tengeri nyuszik élnek
A Jorunna Parva valójában egy tengeri csiga fajta, melynek kémiai vegyületeket detektáló antennái nyuszifülekre hasonlítanak. Az apró, két centiméteres élőlények étrendjüknek köszönhetően rendkívül mérgezőek és mindössze néhány hónapig élnek.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.