Két műhold - amelyek feladata egyébként egyáltalán nem az üstökösök megfigyelése lenne - lencsevégre kapta a C/2025 R3 (PanSTARRS) üstököst, amint a pályájának Földhöz legközelebbi pontjához közeledett éppen. A PanSTARRS-t 2025 szeptemberében fedezték fel a Hawaiin található Panoramic Survey Telescope and Rapid Response System (Pan-STARRS1) teleszkóprendszerrel, és azóta folyamatos megfigyelés alatt állt - az érdeklődést a jelenség iránt az is növelte, hogy az üstökös a számítások szerint egy hosszúperiódusú példány, ami körülbelül 170-180 ezer évenként téved csak a belső Naprendszerbe.

A PanSTARRS valószínűleg a Szaturnusz vagy az Uránusz környékén keletkezett még a Naprendszer egészen korai időszakában, majd valamilyen erő hatására kirepült az Oort-felhő régiójába, ahonnan a Napot csak több mint százezer évenként látogatja meg. A Földhöz legközelebb idén április 26-án ért el: ezt a pillanatot, illetve az előtte lévő napokat a NOAA GOES-19 meteorológiai műholdja (amelynek koronagráfjával készült a felvétel), valamint az ESA SOHO napszondája örökítette meg.

A feltételezések szerint lehetséges, hogy a PanSTARRS soha többé nem tér vissza a Föld közelébe: a pályaíve alapján nagy valószínűséggel elhagyja a Naprendszert. A Földhöz legközelebbi pontján egyébként elég messze, körülbelül 72 millió kilométerre járt az üstökös a bolygótól, jelenleg pedig már 75 millió kilométerre távolodott tőlünk.

(Fotó: NASA/ESA/NOAA)

Most vagy soha: Utoljára látható a 170 ezer éve nem látott ritka üstökös Ritka csillagászati esemény tanúi lehetünk a tavaszi égbolton, miután a C/2025 R3 (PANSTARRS) üstökös olyan hosszú útról tér vissza központi csillagunk közelébe, amely az emberi léptékkel mérve szinte felfoghatatlan.