A Bionaut Labs 2021-ben kapta meg az engedélyt az Egyesült Államok Élelmiszer és Gyógyszerfelügyeleti Hatóságától, hogy kifejlessze az úgynevezett BNL-101 eszközt, ami azt daganatellenes Doxorubicin gyógyszert szállító mini-robotot takarja, ami elsősorban a gliómák, az elsődleges agydaganatok egyik fajtájának gyógyításában játszhat szerepet. A BNL-101 a ritka betegségek gyógyszerei ("árva gyógyszerek") besorolást kapta, vagyis különleges támogatásban részesül, mivel olyan viszonylag kis számú embert érintő betegség kezelésére alkalmas terápiát jelent, ami a nagyobb gyógyszergyártók számára nem feltétlenül teszi kifizetődővé a gyártását, ezért kormányzati támogatás szükséges a fejlesztéséhez.

Bár a rosszindulatú gliómák nem számítanak olyan ritkának az agydaganatok között, de a ritka betegségek gyógyszerei státuszt az Egyesült Államokban minden olyan terápia megkaphatja, ami 200 000-nél kevesebb beteget érint. A cég emellett tavaly szeptemberben elnyerte az FDA engedélyét annak a platformnak (BNL-201) a megtervezésére is, amivel a Dandy-Walker Szindrómát, egy szintén súlyos következményekkel járó agyi rendellenességet gyógyítanának.

A Bionaut Labs módszere egy miniatűrizált roboton alapszik, ami a hatóanyagot célzottan szállítja a kijelölt területhez, ezzel elkerülhetővé teszi a rendszeres dózisokban szedett gyógyszerek alkalmazását és az esetleges mellékhatásaik kialakulását. Az eszköz hasonló ahhoz, mint amivel a sci-fi történetekben lehet találkozni, de a nanobotok elmúlt évtizedekbeli fejlesztéseinek köszönhetően mára már a valóságban is megépíthető egy ilyen szerkezet és az alkalmazásukkal megnyílhat az út a sokkal precízebb kezelési módszerek előtt.

A Drug Delivery-nek adott interjúja szerint a bionautra keresztelt robot ötletével a cég alapítója, Michael Shpigelmacher állt elő, aki nem sokkal később megszerezte az engedélyeket a Max Planck Intézet kutatásainak eredményeihez, amelyek keretében egy mágnesekkel irányítható mini-tengeralattjáró-mikrorobotot, valamint egy csavaros formájú nano-propellert építettek, amelyek a testfolyadékokban is képesek előre haladni.

Az egy milliméternél is kisebb méretű bionaut csavar alakú formája megkönnyíti nem csak a folyadékokban, hanem a sűrűbb szövetekben való mozgást is, így a központi idegrendszerben is tudja végezni a munkáját.

Az eszközt a fej külső felén elhelyezett mágnesek hozzák mozgásba, majd számítógépes programmal lehet pontosan a kijelölt célhoz vezetni,

ahol elvégzi az adott probléma megszüntetéséhez szükséges műveletet. Egy, a napokban tartott bemutatón, amelyről az AFP számolt be, a cég a ciszták kezelésére szolgáló módszert demonstrálta, amely során a robot nem hatóanyaggal, hanem az egyik oldalán kialakított hegyes végződéssel orvosolta a problémát, vagyis egyszerűen kilyukasztotta a cisztát reprezentáló, folyadékkal teli zsákot. Ez a jövőben a Dandy-Walker Szindróma kezelésében segíthet majd, ami egy ritka, általában gyermekkorban kialakuló agyi rendellenesség és a gyógyítása sokszor (a súlyosabb esetekben) invazív módon, a felesleges agyvíz csövön át történő elvezetésével történik.

A Bionaut Labs az FDA engedélye mellett kockázatitőke-befektetők támogatását is keresi, mivel a megfelelő pénzügyi háttérrel sokkal gyorsabban lehet kereskedelmi forgalomba hozni a már bizonyítottan működőképes terméket és így hamarabb juthat el a rászoruló betegekhez is. A nagyobb testű állatokon és egereken végzett kísérletek sikeresek voltak, a cég pedig két év múlva tervezi elkezdeni a robotok embereken való tesztelését, első körben a gliómák kemoterápiás kezelésével.

Később azonban az eszközt általános használatra szánják, hogy minél szélesebb körű problémák megoldására alkalmas legyen, akár gén-, és sejtterápiák kivitelezésével, akár kis molekulák és nukleinsavak szállításával. Ehhez a cég mérnökei személyre szabott platformokat állítanak elő a megrendelő kívánsága és a kezelendő betegség jellemzői szerint, vagyis többféle formájú, méretű, funkciójú és különböző szállítmányokkal felszerelt bionautákat építenek majd a jövőben.

(Fotó: Bionaut Labs, Getty Images)

Többezer mikrochipből álló hálózatot ültetnének emberi agyba a kutatók A sószemcse méretű, vezeték nélkül kapcsolódó implantátumok az agykéreg sokkal szélesebb területét fedik le, mint a jelenleg használt elektródák, így jobb betekintést nyújtanak az agy rejtelmeibe.