Bár a Nap aktivitása az elmúlt időszakban rendkívül intenzív volt, február végén váratlan nyugalom telepedett a felszínére, jelezve a jelenlegi ciklus lassú lecsengését.
A Nap nem egy változatlan energiagömb, hanem egy sajátos, nagyjából 11 éves ritmus szerint lüktető égitest, amelynek aktivitását elsősorban a napfoltok számával mérik. Ezek a sötétebbnek látszó területek valójában a környezetüknél hűvösebb régiók, ahol az intenzív mágneses mezők megakadályozzák a forró gázok feláramlását.
Február 22. és 24. között, négy év után először, a Nap Föld felé néző oldala teljesen foltmentessé vált, ami annak a jele, hogy a csillag túlhaladt a ciklusának csúcspontján.
A szakértők szerint a napmaximum idején nemcsak a foltok száma tetőzik, hanem ekkor megy végbe a mágneses pólusok felcserélődése is. Bár a teljes napminimum elérése csak 2030-ra várható, a kutatók, köztük a Birminghami Egyetem napfizikusa Dr. Rachel Howe már most észlelték a következő ciklus korai mágneses jeleit a magasabb szélességi körökön.
Fontos azonban megjegyezni, hogy az elcsendesedés nem jelent teljes eseménytelenséget, hiszen a történelem során a minimumok közelében is jegyeztek már fel rendkívül erős kitöréseket. A február 25-én felbukkanó újabb napfolt is azt bizonyítja, hogy a Nap aktivitása egyelőre hullámzó marad, miközben fokozatosan halad a következő évek tartósabb nyugalmi állapota felé.
Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.
