A Nap nem egy változatlan energiagömb, hanem egy sajátos, nagyjából 11 éves ritmus szerint lüktető égitest, amelynek aktivitását elsősorban a napfoltok számával mérik. Ezek a sötétebbnek látszó területek valójában a környezetüknél hűvösebb régiók, ahol az intenzív mágneses mezők megakadályozzák a forró gázok feláramlását.

Február 22. és 24. között, négy év után először, a Nap Föld felé néző oldala teljesen foltmentessé vált, ami annak a jele, hogy a csillag túlhaladt a ciklusának csúcspontján.

A 25. napciklus maximuma 2024 októberében következett be, és bár azóta is tapasztalhattuk központi csillagunk heves aktivitását, a mostani háromnapos foltmentes időszak a szakemberek szerint egyértelműen a megnyugvás előszele.

A szakértők szerint a napmaximum idején nemcsak a foltok száma tetőzik, hanem ekkor megy végbe a mágneses pólusok felcserélődése is. Bár a teljes napminimum elérése csak 2030-ra várható, a kutatók, köztük a Birminghami Egyetem napfizikusa Dr. Rachel Howe már most észlelték a következő ciklus korai mágneses jeleit a magasabb szélességi körökön.

Fontos azonban megjegyezni, hogy az elcsendesedés nem jelent teljes eseménytelenséget, hiszen a történelem során a minimumok közelében is jegyeztek már fel rendkívül erős kitöréseket. A február 25-én felbukkanó újabb napfolt is azt bizonyítja, hogy a Nap aktivitása egyelőre hullámzó marad, miközben fokozatosan halad a következő évek tartósabb nyugalmi állapota felé.

(Forrás: IFL Science, fotó: NASA/SDO/HMI, nyitókép: ESA)

Ez is érdekelhet:

Gigantikus robbanásra készül az univerzum egyik legnagyobb csillagja A világegyetem egyik legnagyobb (ismert) csillaga, a WOH G64 2014 óta jelentős átalakuláson ment keresztül, amely új kutatások szerint a robbanásának előjeleként értelmezhető.

Kezdenek kifogyni a NASA érvei, egyre valószínűbb, hogy élet nyomaira bukkantak a Marson A Curiosity marsjáró olyan szerves molekulákat talált a Marson, amelyekre egyre nehezebb kizárólag nem biológiai magyarázatot találni.

Lassan összemegy a Hold Új geológiai megfigyelések megerősítik, hogy a Hold ma sem teljesen „halott” égitest, lassan, de folyamatosan formálódik.