A J0529-4351 jelű objektumot az 1980-as években detektálták először az Európai Déli Obszervatórium Schmidt Southern Sky Survey programjának keretében, de akkor a csillagászok figyelmét még nagyrészt elkerülte a jelenség. A J0529-4351 fényessége alapján azt feltételezték, hogy egy csillagot találtak, jóval később derült csak ki, hogy valójában az univerzum eddig megfigyelt legragyogóbb és leggyorsabban növekvő kvazárját sikerült "lencsevégre kapni".

A kvazárok extrém fényét a bennük rejlő fekete lyuk biztosítja, amit akkréciós korong vesz körbe - ez az az anyag, amit a fekete lyuk gravitációs vonzása irányít a lyuk felé és amiből a fekete lyuk táplálkozik. Az akkréciós korong tulajdonképpen egy forró gázfelhő, ami folyamatosan forog és a fekete lyukba hull, a folyamat közben pedig olyan magas hőmérsékletre hevül, hogy a pólusok közelében egy része sugárzás formájában távozik. A sugarak fénye rendkívül erős, így a kvazárokat az univerzum legfényesebb objektumaiként tartják számon, de a most újrafelfedezett J0529-4351 minden eddigin túltesz, több szempontból is.

A J0529-4351 a számítások szerint körülbelül 500 billiószor fényesebb a Napnál és ez a sugárzás az eddig detektált legnagyobb kiterjedésű, 7 fényév átmérőjű akkréciós korongból indul ki. A fénynek 12 milliárd évbe telt a Földig eljutni. A kvazár belsejében emellett a világ leggyorsabban növekvő fekete lyuka található, ami naponta körülbelül egy naptömegű anyagot nyel el. Ez a magyarázat a kvazár fényességére, hiszen a fekete lyuk táplálkozása generálja az objektum különleges fényét.

Az ehhez hasonlóan hatalmas szupermasszív fekete lyukak felfedezése fontos eredményt jelent a csillagászok számára, mivel az objektum által a világegyetem eddig kevéssé ismert oldalát lehetséges jobban feltérképezni, például azt, hogyan alakultak ki a galaxisok és milyen események zajlottak az univerzum korai idejében. Az Európai Déli Obszervatórium készülő ELT teleszkópjával (Extremely Large Telescope, Rendkívül Nagy Európai Távcső) a jövőben több ilyen speciális jelenséget is találhatnak a kutatók, hiszen a teleszkóp öt tükrével, köztük a 39 átmérőjű főtükörrel a világ legnagyobb átmérőjű optikai-infravörös távcsöve lesz, ami egészen széles tartományban tud méréseket végezni és adaptív optikájával kiemelkedően éles képeket készít majd.

(Fotó: ESO)