Naponta egy "Napot" fogyaszt el a rekordokat döntő kvazár

2024 / 02 / 20 / Bobák Zsófia
Naponta egy
A kvazárt négy évtizede fedezték fel, de extrém fényessége megtévesztette a kutatókat, így csak most derült ki, hogy a jelenség valójában a legfényesebb kvazár, amit valaha detektáltak.

A J0529-4351 jelű objektumot az 1980-as években detektálták először az Európai Déli Obszervatórium Schmidt Southern Sky Survey programjának keretében, de akkor a csillagászok figyelmét még nagyrészt elkerülte a jelenség. A J0529-4351 fényessége alapján azt feltételezték, hogy egy csillagot találtak, jóval később derült csak ki, hogy valójában az univerzum eddig megfigyelt legragyogóbb és leggyorsabban növekvő kvazárját sikerült "lencsevégre kapni".

A kvazárok extrém fényét a bennük rejlő fekete lyuk biztosítja, amit akkréciós korong vesz körbe - ez az az anyag, amit a fekete lyuk gravitációs vonzása irányít a lyuk felé és amiből a fekete lyuk táplálkozik. Az akkréciós korong tulajdonképpen egy forró gázfelhő, ami folyamatosan forog és a fekete lyukba hull, a folyamat közben pedig olyan magas hőmérsékletre hevül, hogy a pólusok közelében egy része sugárzás formájában távozik. A sugarak fénye rendkívül erős, így a kvazárokat az univerzum legfényesebb objektumaiként tartják számon, de a most újrafelfedezett J0529-4351 minden eddigin túltesz, több szempontból is.

A J0529-4351 a számítások szerint körülbelül 500 billiószor fényesebb a Napnál és ez a sugárzás az eddig detektált legnagyobb kiterjedésű, 7 fényév átmérőjű akkréciós korongból indul ki. A fénynek 12 milliárd évbe telt a Földig eljutni. A kvazár belsejében emellett a világ leggyorsabban növekvő fekete lyuka található, ami naponta körülbelül egy naptömegű anyagot nyel el. Ez a magyarázat a kvazár fényességére, hiszen a fekete lyuk táplálkozása generálja az objektum különleges fényét.

Az ehhez hasonlóan hatalmas szupermasszív fekete lyukak felfedezése fontos eredményt jelent a csillagászok számára, mivel az objektum által a világegyetem eddig kevéssé ismert oldalát lehetséges jobban feltérképezni, például azt, hogyan alakultak ki a galaxisok és milyen események zajlottak az univerzum korai idejében. Az Európai Déli Obszervatórium készülő ELT teleszkópjával (Extremely Large Telescope, Rendkívül Nagy Európai Távcső) a jövőben több ilyen speciális jelenséget is találhatnak a kutatók, hiszen a teleszkóp öt tükrével, köztük a 39 átmérőjű főtükörrel a világ legnagyobb átmérőjű optikai-infravörös távcsöve lesz, ami egészen széles tartományban tud méréseket végezni és adaptív optikájával kiemelkedően éles képeket készít majd.

(Fotó: ESO)


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
Miért nem találkozunk idegenekkel? – A válasz az AI lehet egy félelmetes elmélet szerint
Miért nem találkozunk idegenekkel? – A válasz az AI lehet egy félelmetes elmélet szerint
Egy új elmélet szerint a Nagy Szűrő egy versenyfutás az mesterséges szuperintelligencia és a bolygóközi utazás és letelepedés között – és ebben a versenyben nem állunk épp túl jól.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.