Az ENSZ Gazdasági és Szociális Ügyek Főosztálya szerint idén november 15-én az emberiség eléri a 8 milliárdos lélekszámot. Ez talán soknak hangzik, de mivel a születések száma továbbra is esik, így a jelenlegi trendek alapján a legtöbb ember ezen a bolygón a 2080-as években fog élni – ekkor érjük el a csúcsot 10,4 milliárd főnyi népességgel. Érdekesség, hogy nemsokára, már 2023-ban India lehagyhatja Kínát, mint a világ legnépesebb országa. A jelentést az ENSZ főosztálya az idei Népesedési világnap alkalmából tette közzé. Mint azt António Guterres, az ENSZ főtitkára megfogalmazta:

„Az idei Népesedési világnap fontos évre esik, amikor a Föld nyolcmilliárdik lakosának a születését várjuk. Ez alkalom arra, hogy megünnepeljük sokszínűségünket, elismerjük közös emberiségünket, és rácsodálkozzunk az egészség terén elért előrelépésekre, amelyek meghosszabbították az élettartamot, és drámaian csökkentették az anyák és a gyermekek halálozási arányát. Ez egyben emlékeztet a bolygónkról való gondoskodásban vállalt közös felelősségünkre is, valamint egy pillanat arra, hogy elgondolkodjunk azon, hogy hol maradunk még el egymás iránti kötelezettségeinktől.”

A népességnövekedés egyébként az ötvenes évek óta most a leglassabb, és 2020-ban ez az arány 1 százalék alá esett. Ez alapján 2030-ra fog 8.5 milliárd ember élni a bolygón, míg 2050-ra már 9,7 milliárdan leszünk. A csúcsot pedig tehát a 2080-as években érjük el 10,4 milliárd fővel, ami egészen 2100-is változatlan is marad. A termékenység ráadásul komoly mértékben esett több országban is – ma a globális népesség kétharmada él olyan országban, ahol az élethosszra vetített termékenység 2,1 szülés/nő alá esett – ami alacsony halálozás esetén nulla növekedésnek felel meg körülbelül. Mindez azt jelenti, hogy a világ népességének 2050-ig várható növekedésének több mint fele nyolc országban összpontosul: a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Egyiptomban, Etiópiában, Indiában, Nigériában, Pakisztánban, a Fülöp-szigeteken és a Tanzániai Egyesült Köztársaságban. A szubszaharai Afrika országai várhatóan a 2050-ig várható növekedés több mint felét teszik ki.

Az előrejelzések szerint a 65 éves és ennél idősebb világ népességének aránya a 2022-es 10 százalékról 2050-re 16 százalékra fog emelkedni. Ekkorra várható, hogy a 65 éves vagy annál idősebbek száma világszerte több mint kétszer annyi lesz, mint az 5 év alatti gyermekek száma, és körülbelül ugyanannyi, mint a 12 év alattiak száma. A ENSZ Gazdasági és Szociális Ügyek Főosztálya szerint épp ezért az idősödő népességgel rendelkező országoknak lépéseket kell tenniük annak érdekében, hogy az állami programjaikat hozzáigazítsák az idősek növekvő számához, beleértve az egyetemleges hozzáférést egészségügyi ellátáshoz, valamint hosszú távú gondozási rendszerek létrehozását, de javítani kell a társadalombiztosítási és nyugdíjrendszerek fenntarthatóságát is.

A születéskor várható élettartam globálisan 2019-ben elérte a 72,8 évet, ami közel 9 éves javulás 1990 óta. A halandóság további csökkenése az előrejelzések szerint 2050-ben körülbelül 77,2 év körüli globális élettartamot eredményez. 2021-ben azonban a legkevésbé fejlett országok várható élettartama átlag 7 évvel elmaradt a globális átlagtól.

Ami a COVID-19 világjárvány hatását illeti: a pandémia a népességváltozás mindhárom összetevőjét érintette. A születéskor várható globális élettartam 2021-ben 71,0 évre csökkent. Egyes országokban a járvány egymást követő hullámai pedig a terhességek és születések számának rövid távú csökkenését eredményezhették, igaz, sok más országban viszont kevés bizonyíték van erre a termékenységre gyakorolt hatásra.

(Kép: Pixabay/ernestoeslava)