A NASA arra készül, hogy 2040 körül elindítja a Lakható Világok Obszervatóriumot (Habitable Worlds Observatory/HWO), amely a szakértők szerint ezután akár nem sokkal, 2050 körül találhat lakott bolygót. A távcsövet egyébként “Super Hubble-ként” is emlegetik, és képes lesz közvetlenül megfigyelni más csillagok körül keringő Föld méretű bolygókat, valamint azonosítani az élő szervezetek által termelt biológiai aláírások széles skáláját is – számol be róla a Daily Mail.

Dr. Jessie Christiansen, a projekt vezető tudósa biztos benne, hogy a HWO idegen élet nyomára fog bukkani egy csillag lakható zónáján belüli kőzetbolygó légkörében még a mi életünk folyamán.

A projekt 25 Föld-szerű bolygót azonosított napszerű csillagok körül, mint további megfigyelésre érdemes, fő jelölteket. A NASA három céggel – a Northrop Grummannal, a Lockheed Martinnal és a Ball Aerospace-szel – szerződött a HWO következő generációs hardverének és szoftverének a kifejlesztésére, és nyáron 17,5 millió dollárt különített el erre a célra. Komoly összegről beszélünk, de még ez is eltörpül ahhoz a 11 milliárd dolláros költségvetéshez képest, amely az obszervatórium hosszú élettartamát és hatékonyságát hivatott biztosítani az űrben, és amelyet a NASA reményei szerint az amerikai kormány biztosítani fog.

A NASA már be is jelentette a James Webb teleszkóp "utódját", amit kifejezetten a földön kívüli élet megtalálására fejlesztenek ki A Habitable Worlds Observatory nagyjából ugyanakkora tükörrel fog rendelkezni, mint a James Webb űrtávcső, viszont elsősorban a látható tartományban fogja érzékelni a fényt, így alkalmas lehet arra, hogy az élet nyomait keressék vele a földszerű exobolygókon.

A HWO a legmodernebb optikával és a James Webb Űrteleszkóphoz hasonló tükörrel lesz felszerelve, ami lehetővé teszi az említett világok légkörének az alapos vizsgálatát az élet jelei után kutatva – a HWO fontosabb eszközeiről a fenti cikkünkben írtunk részletesebben. Az obszervatórium képes a biogén gázok, aeroszolok, felszíni biológiai-, sőt akár technológiai aláírások detektálására egyaránt. Mint ahogy azt Dr. Courtney Dressing, a HWO Science Architecture Review Team társvezetője megfogalmazta:

“Az úgynevezett biogén gázok, amelyeket élő szervezetek termelnek; aeroszolok és más levegőben lévő szennyező anyagok; a felszíni biológiai lenyomatok, mint például a növényzet által termelt infravörös hő, valamint a civilizált idegen fajok által előállított mesterséges technológiai lenyomatok mind észlelhetők lehetnek a HWO-val. Ezek az információk a bolygóról és a bolygórendszerről szükségesek a biológiai lenyomatok értelmezéséhez és a hamis pozitív eredmények kizárásához.”

Az 1990-ben felbocsátott Hubble Űrteleszkóp a vizuális fényt érzékeli, és ennek segítségével készít részletes képeket galaxisokról és csillagokról. Ezzel szemben a James Webb teleszkóp az infravörös érzékelőivel már a galaxis spirális karjai mentén szabadon lebegő gáz- és porhalmazok képalkotásában jeleskedett, valamint ezen teleszkópnak köszönhetően betekintést nyertünk a csillagrendszerektől zsúfolt galaktikus magba. E teleszkópok sikerére építve a HWO az elektromágneses spektrum szélesebb skáláját öleli fel – az infravörösön kívül az ultraibolya és a röntgensugarakat is “látja” ez a tervezett eszköz.

Dr. Christiansen kiemelte, hogy bár több mint 5000 exobolygót fedeztek fel eddig, egyik sem volt igazán a Földünk hasonmása – vagyis egy kőzetbolygó egy lakható zónában egy napszerű csillag körül. A HWO küldetése éppen az lesz, hogy ezen változtasson, ami forradalmasíthatja az életről, a vallásról, a filozófiáról és a tudományról alkotott felfogásunkat. Dr. Christiansen azonban úgy véli, hogy egy ilyen felfedezés, legyen az kezdetben bármennyire is sokkszerű, nem fogja igazán felforgatni az életünket, mivel az emberek a kezdeti izgalom után gyorsan visszatérnek a mindennapi életükhöz.

(Kép: Pixabay/UKT2)