Ez nem kis előrelépés lenne a vörös bolygóra tervezett emberes missziók szempontjából, hiszen a Mars-utazással kapcsolatban az egyik legégetőbb probléma, hogy az asztronauták a hét-kilenc hónapos út során végig ki lennének szolgáltatva a kozmikus sugárzásnak, miközben a teljes súlytalanságban az izmaik és egyéb szerveik is súlyosan károsodhatnának. A Nuclear Thermal Propulsion and Nuclear Electric Propulsion (azaz nukleáris termikus és nukleáris elektromos hajtás, rövidítve NTP/NEP) koncepció ezt, a Mars-utazás szempontjából a legkritikusabbnak számító időszakot rövidíthetné le jelentősen egy bimodális hajtási rendszer segítségével, amely a fenti két technológiát ötvözi - írja az Interesting Engineering.

A nukleáris termikus hajtás egy atomreaktor segítségével folyékony hidrogént melegít fel, amely plazmává alakul, majd pedig áthalad egy tölcséren, így generálva a tolóerőt. A nukleáris elektromos hajtás ezzel szemben a reaktort arra használja, hogy a Hall-effektus alapján működő ionhajtóművet üzemeltessen, vagyis egy elektromágneses teret hoz létre, amely ionizálja és felgyorsítja a gázokat, így generálva tolóerőt. A koncepciót kidolgozó Ryan Gosse, a Floridai Egyetem hiperszonikus rendszereket fejlesztő programjának a vezetője mindezt még egy úgynevezett hullámrotorral is kiegészítette, amely a folyékony hidrogén felmelegítése során keletkező nyomás segítségével sűríti a reakció tömeget, ezzel még hatékonyabbá téve a hajtóművet.

A NASA a hajtómű fejlesztését a nemrég kihirdetett Innovative Advanced Concepts (NIAC) program keretében finanszírozza, amelynek egyes elemeiről korábban már írtunk. Mivel a NIAC kifejezetten futurisztikus, innovatív megoldásokat keresett, ez egyben azt is jelenti, hogy egy ilyen hajtómű elkészülése inkább a távoli jövő zenéje, ezt jelzi az is, hogy az űrügynökség a büdzséjéhez képest aprópénznek számító, 12 500 dollárt (vagyis kábé 4,5 millió forintot) adott a koncepció kidolgozására. Ez persze önmagában nem jelenti azt, hogy a nukleáris rakétahajtóművekre még mindenképpen évtizedeket kell várnunk, hiszen az elmúlt években számos ígéretes fejlesztés történt a területen: az Ad Astra Rocket Company már 2021-ben sikerrel tesztelte a Vasimr VX-200SS névre keresztelt ionhajtóművet, a seattle-i Ultra Safe Nuclear Technologies pedig 2020-ban szállította le egy NTP-típusú hajtómű terveit a NASA-nak.

(A borítókép illusztráció, ami egy korábbi hajtóműkoncepciót ábrázol, Forrás: NASA)

A NASA már be is jelentette a James Webb teleszkóp "utódját", amit kifejezetten a földön kívüli élet megtalálására fejlesztenek ki A Habitable Worlds Observatory nagyjából ugyanakkora tükörrel fog rendelkezni, mint a James Webb űrtávcső, viszont elsősorban a látható tartományban fogja érzékelni a fényt, így alkalmas lehet arra, hogy az élet nyomait keressék vele a földszerű exobolygókon.