Mekkora hőséget visel el az emberi szervezet?
2021 / 08 / 01 / Felkai Ádám
Mekkora hőséget visel el az emberi szervezet?
A rettenetes hőhullámok már nem a távoli jövő lehetőségei, hanem a jelen realitása.

Elég az Észak Amerikát vagy a Kanadát sújtó hőhullámokra gondolnunk a közelmúltból, vagy arra, hogy az Egyesült Királyságban figyelmeztető-rendszert kellett felállítani az extrém hőség miatt, és sárga jelzést már adtak is ki. Jelenleg hőhullám tombol Délkelet-Európában, és Görögországban, Törökországban, Szerbiában és Bulgáriában már figyelmeztetik a lakosságot, hogy délben ne menjenek utcára. Törökországban lángok pusztítanak, az ország déli részén falvakat és tengerparti üdülőhelyeket kellett evakuálni. Magyarországon is érezhetjük, hogy egyre emelkedik a hőmérséklet, és az előrejelzések szerint jobb ha hozzászokunk a meleghez, hiszen a mai extrém hőmérséklet a jövőben egy átlagos nyári napnak számít majd az országunkban.

A mai hőhullám csak egy átlag nyári nap lesz a jövő Magyarországában Muszáj lenne mindent megtenni a változások mérséklése érdekében, de az alkalmazkodás a megváltozott körülményekhez elkerülhetetlen lesz. A legrosszabb Budapesten lesz a helyzet.

Kérdés tehát, hogy hány fokot lehet túlélni? Látszólag a válasz egyszerű: az emberi szervezet külső hőmérséklete ~ 36 Celsius-fok, tehát efelett nem tudunk hőt leadni, túlmelegszünk, meghalunk. Azt azért tapasztalhatjuk, hogy valójában – alkattól függően, de az ennél nagyobb meleget is elviseljük akár. Ennek oka, hogy nekünk, embereknek akad egy „szuperképességünk” az állatvilágban, ez pedig a dezodorreklámok főgonosza, az izzadás. Beépített hűtésünknek köszönhetően lényegében vizet bocsájtunk ki a bőrünkre, és a párolgás segít lehűteni minket. A szuperhősös analógia pedig segíthet a válasz megtalálásában: nem is a hőség öl meg, hanem a „kriptonitunk”, vagyis az a körülmény, amely a szuperképességünk, tehát az izzadást blokkolja.

A végső válaszhoz épp ezért be kell vezetnünk egy új fogalmat, ez pedig a nedves hőmérséklet. A nedves hőmérséklet (wet-bulb termperature, WBT) a Wikipedia megfogalmazása szerint: egy vízzel átitatott textillel borított hőmérő (nedves hőmérsékletmérő) által leolvasott hőmérséklet, amely körül levegő áramlik. 100%-os relatív páratartalom esetén a nedves hőmérséklet megegyezik a levegő hőmérsékletével (száraz hőmérséklet); alacsonyabb páratartalom esetén a nedves hőmérséklet alacsonyabb, mint a száraz hőmérséklet a párolgási hűtés miatt.

Magyarán a kombináció a fontos: a hőmérséklet és a páratartalom együttese válhat a szervezetünk számára elviselhetetlenné – egyszerűen fogalmazva minél több a víz a levegőben körülöttünk, annál kevésbé tudjuk párolgással hűteni a bőrünk felszínét. Vagyis a magas hőmérséklet és az alacsony páratartalom kombinációja nem veszélyes, ahogy a magas páratartalom és alacsony hőmérséklet sem az (már ha a kihűléstől extrém esetben eltekintünk, de az most nem ide tartozik). Amennyiben viszont borzasztóan meleg van, és közben a páratartalom is magas, az már okozhat problémákat. Colin Raymond, a NASA extrém hőséget kutató tudósa mindezt a következőképp magyarázta a Live Science-nek: ha a hőmérséklet 46 Celsius-fok, a relatív páratartalom pedig 30 százalék, akkor a nedves hőmérséklet 30,5 Celsius-fok, ami még távol áll attól a 35-től, melyben már nem tudunk hőt leadni. Egy másik forgatókönyvet vizsgálva: ha „csak” 38,9 Celsius-fok a hőmérséklet, a páratartalom viszont 77 százalék, akkor a nedves hőmérséklet már a veszélyes tartományba ugrik: 35 Celsius-fok.

Ez a 35 fok pedig azért veszélyes, ahogy arra fentebb is kitértünk, mert már nem tudjuk olyan szintre hűteni a hőmérsékletünk, amely lehetővé tenné a szervezetünk működését. Egyébként a hőség már a szóban forgó 35 fokos nedves hőmérséklet alatt is veszélyes lehet, mert a test kihűtése komoly munkát jelent a szervezetnek, különösen a szívet és a veséket éri terhelés. Ahogy ugyanis a szervezet próbálja hűteni magát, a szív is gyorsabban pumpál, hogy minél gyakrabban kerüljön a vér a bőrünk alá, ahol ki tud hűlni. Rátaposnak azonban a vesék is a gázra, mert próbálják konzerválni a test vízkészletét. Természetesen egy bizonyos szint felett nem segít semmi: ha a testünk nem tudja megfelelően hűteni magát, vagy a külső, nedves hőmérséklet ér el a kritikus szintre, akkor a szervezetünkben elkezdenek kicsapódni a fehérjék, az enzimek nem tudják irányítani a szervek működését, és a szervek elkezdenek leállni. Ez pedig a hőguta, lényegében tehát elevenen megfővünk.

Mint az tehát látható, a testet megviseli a hőség elleni küzdelem, akár a kritikus szint alatt is, így aki amúgy is le van gyengülve, mondjuk betegség miatt, az nehezebben veszi fel harcot, és gyorsabban el is veszti ezt a csatát. Ám túlmelegedhetünk akkor is, ha keményebb fizikai erőfeszítést végzünk a hőségben vagy csak direkt napsütésnek vagyunk kitéve (napszúrás). Ezért van az, hogy a legszegényebbeket érinti a legsúlyosabban a klímakatasztrófa ezen aspektusa (is), mivel ők sokszor kényszerülnek arra, hogy kánikulában végezzenek fizikai munkát. Ugyanakkor a betegeken kívül az idősebbek, valamint a túlsúlyosak is inkább megsínylik az elhúzódó hőséget. Vagyis bőven előfordulhat (mint ahogy elő is fordul), hogy a felsorolt, veszélyeztetett csoportok tagjai a hőség miatt közvetve vagy közvetlenül szenvednek súlyos egészségkárosodást, vagy akár meg is halnak, még ha a nedves hőmérséklet nem is érte el a kritikus szintet.

Dubaj mesterséges esővel veszi fel a harcot a gyilkos hőséggel Nem a klasszikus értelemben vett felhőmagvasításról van szó, hanem egy új technológiáról, amit most élesben is bevetettek.

A NASA kutatójának elmondása szerint egyébként a 35 Celsius-fok nedves hőmérsékleten nem halunk meg egyből, olyan 3 órán át még ezt is kibírjuk – biztosra azonban nem lehet mondani, mert értelemszerűen nem végeztek erre vonatkozó kísérleteket. Épp ezért az sem jelenthető ki teljes biztonsággal, hogy pont a szóban forgó nedves hőmérséklet válik a szervezetünk számára elviselhetetlenné, inkább egy skálára kell gondolni, ami 34-36,5 Celsius-fokok közt húzódik. Egyébként már most akad a Földön olyan hely, ahol ez a kritikus nedves hőmérséklet pár órára legalább előfordul, de a klímakatasztrófa miatt ezen helyeknek csak nőni fog a száma. Meglepő, de sokszor a tengerpart sem feltétlen jelent enyhülést, hiszen a víz közelsége növeli a páratartamot. Bizonyos országok pedig már most mindent bevetnek az extrém hőség ellen: a Perzsa-öböl környékén a forróság vált normává, így Katarban például a külső tereket is klimatizálják, Dubaj pedig mesterséges esővel veszi fel a harcot.

Ám legyenek is ezek akármennyire frappáns megoldások, ezek mögött már felsejleni látszik a sötét igazság: mindent megtettünk, hogy a saját magunk számára élhetetlen szintre rogyasszuk le ezt a bolygót.

(Kép: Pixabay)

További cikkek a témában:

Egy 1911-es hőhullám egy hét alatt kétszáz emberéletet követelt Sokan hőgutát kaptak, de még többen szó szerint beleőrültek a forróságba: a manhattani Pike Streetnél például egy fiatalember ugrott le a mólóról a vízbe, miután sehol sem tudta lehűteni testét, miközben ezt kiáltotta: „Nem bírom ezt tovább!” Eközben Harlemben egy munkás megpróbálta magát a vonat elé vetni, őt kényszerzubbonyban vitte el a rendőrség.

Megdőlt egy régi, légből kapott ellenérv az elektromos autókkal szemben Mindegy, hogy hogyan készül az elektromos áram, az EV-k lényegesen tisztábban működnek.

Ma kezdi tárgyalni az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület minden eddiginél átfogóbb jelentését a klímaváltozás állapotáról A jelentéseket 1990 óta öt-hat évente adják ki, a legutolsó elemzés 2013-ban látott napvilágot. Az IPCC 14 000 tudományos publikációt elemez és ennek alapján 40 oldalas összefoglalót ad ki, amit a kormányok segítségül használhatnak a szabályozások kialakításakor.


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.