Legújabb cikkeinkért kövess minket a Rakéta Google News oldalán is!

Az elmúlt hetekben több elektromos autó-gyártó is bejelentette, hogy nem tudja kihasználni teljes gyártókapacitását, mert gondok vannak az akkumulátor-beszállítással. A Jaguar, a Mercedes és az Audi egyaránt az LG Chem-től, az egyik legnagyobb lítium-akkumulátor-gyártótól vásárol, viszont a koreai cég egyelőre nem nyilatkozott arról, mi okozza a problémát. Amit persze két dolog okozhat: a koronavírussal összefüggő munkaerő-gondok a gyártásban vagy a logiszikában, illetve - a nyersanyaghiány.

Technológiai háttér-konferenciákon, sajtóbeszélgetéseken már évek óta halljuk az autóipari szakemberektől, hogy nem a lítium jelenti a veszélyes szűk keresztmetszetet az elektromos autók gyártásának bővülésében, hanem egy egészen más anyagé, a kobalté. A kobalt az akkumulátorok katódjának fontos összetevéje, speciális tulajdonságai stabilabbá (értsd: biztonságosabbá) és tartósabbá teszik a lítium-ion cellákat és egyelőre nem sikerült még más anyaggal megnyugtatóan helyettesíteni.

Viszont kobaltból kevés van és az a kevés is főleg egy forrásból származik. A világ mai kobaltszükségletének több mint fele (59%-a) a Kongói Köztársaság bányáiból jön. Itt emberi jogi szempontból legalábbis problémás keretek között bányásszák az ércet. Íme, a fejlett világ kényelmes, csendes és tiszta új mobilitásának másik oldala:

A szűk mozgástér a beszerzésben az árat is magasan tartja. A kobalt tonnánkénti ára jelenleg kétszer annyi, mint a lítiumé, kb. 33000 USD/t. Ráadásul nem csak az akkuiparnak van rá szüksége, a kobaltpiac felét a szintén bővülő repülőgép-gyártás (ötvözőanyag egyes hajtóműalkatrészekhez) és villanymotor-gyártás viszi el (ez persze megint csak érinti az elektromos autó-ipart).

Az e-autó-gyártók előrejelzései összesítve mintegy négymillió új villanyautó legyártásáról szólnak az idei évben, 2025-re pedig 12 millió kocsiról beszélnek. Ehhez a növekedési ütemhez képest a kobalt ércének kitermelése és az előállítás bővülése nem látszik megoldhatónak.

Viszont pánikba esni sem kell, a technológia fejlődése nem nagyon szokott nyersanyaghiány miatt megállni. (Ahogy mondani szokás: a kőkorszaknak sem azért lett vége, mert elfogyott a kő.) Elon Musk már 2018-ban nem véletlenül twittelte ki, hogy a Teslák akkumulátorainak fejlesztésében a legfontosabb törekvésük a kobalt-mentesség elérése. A Tesla akkumulátorai (a Panasonic dizájnja) gyártásánál már jelenleg is sokkal kevesebbet használnak ebből az anyagból más modellekénél, ezekben ötvözettel helyettesítik a tiszta kobalt-elektródát, de a teljes kiváltás még odébb van.

Közép- és hosszú távon az akkumulátorok gyártásának nyersanyagigényét részben kiválthatja a szinte tapinthatóan expanzió előtt álló hidrogénalapú mobilitás. A hidrogénnel hajtott tüzelőanyagcellás járművekben is van akkumulátor, de mérete, anyagigénye töredéke a tisztán elektromos akkumulátoros autóké. Na és persze ahogy a kobalt ára emelkedik, nem kizárt újabb lelőhelyek feltárása és új bányák beindítása sem, hiszen pont ez történt a lítium esetében is, minden környezetvédelmi aggály és magas bányanyitási költségek ellenére. 2015-ben mintegy 15 lítiumérc-bánya működött a világban, jelenleg 30-35 van belőlük. A kitermelés új földrészeken is megkezdődött, ahogy az igény jelentkezett a piacon.

Természetesen már be is indult a kobaltláz és zajlik az új lelőhelyek keresése. Például észak-amerikai helyszíneken, egyebek mellett a sokatmondó nevű Cobalt városkában, Kanadában, ahol volt már kobaltkitermelés, csak nem vitték túlzásba a dolgot, amíg a kőzetekből nehezen kinyerhető anyagra nem volt nagy a piaci kereslet.

(A cikk a Verge, Wired, Business Insider cikkei nyomán készült).

Itt állíthatod be, hogy a Rakéta az elsők között legyen a Google keresőben