A Cornell Egyetem kutatói szerint a Föld-szerű exobolygók lehetséges életjeleinek észlelésére az a korszak, mint viszonyítási alap, amelyet a dinoszauruszok jelenléte jellemzett a bolygónkon, egyedülálló környezeti kontextust kínál, amely jelentősen eltér a maitól. A kutatók az elemzésük során két kritikus bioszignatúra-párra összpontosítottak: az oxigénre és a metánra, valamint az ózonra és a metánra. Ezek a párok robusztusabb jeleket mutattak a Föld légkörének modelljeiben körülbelül 100-300 millió évvel ezelőtt, amelyeket lényegesen magasabb oxigénszint jellemzett.

A tanulmány egy exobolygó atmoszférája által generált transzmissziós spektrumok vagyis az úgynevezett “fényujjlenyomat” szimulációját foglalta magában. Ez az ujjlenyomat kulcsfontosságú a légkör összetételének meghatározásához. Lisa Kaltenegger, a Carl Sagan Institute igazgatója megjegyezte:

“Eddig a modern Föld volt az ujjlenyomat-sablonunk a potenciálisan lakható bolygók azonosításához, de volt idő, amikor ez az ujjlenyomat még kifejezettebb volt – jobban mutatta az élet jeleit.”

A kutatók a megalapozott éghajlati modellek, a GEOCARB és a COPSE adatait használták fel, hogy szimulálják a Föld légköri összetételét a fanerozoikum öt egymást követő 100 millió éves időszakában. Ezek az intervallumok olyan kulcsfontosságú evolúciós eseményeknek feleltek meg, mint az óceáni bioszférák diverzifikációja és a szárazföldi bioszférák virágzása, amelyek mind hatással voltak a légkör összetételére.

Bár továbbra is bizonytalan, hogy az exobolygók hasonló evolúciós folyamatokon mennek-e keresztül, a modellek értékes betekintést nyújtanak ezekbe a folyamatokba. A tanulmány segít megérteni azt is, miként jelenhet meg egy-egy fanerozoikum korszak, ha teleszkópokon keresztül figyeljük meg, és így új sablonokat hozhatunk létre a változatos légköri oxigénszintű, lakható bolygókhoz.

A technikai kihívások ellenére az exobolygók atmoszférájának a vizsgálata ma már megvalósítható olyan eszközökkel, mint a NASA James Webb űrteleszkópja. A kutatók hangsúlyozzák, hogy a keresés szempontjából értelemszerűen kulcsfontosságú, hogy egyáltalán tudjuk, mit kell keresni.

A mostani a modellek lehetővé teszik a tudósok számára, hogy különböző hipotetikus forgatókönyveket mérlegeljenek, feltételezve, hogy egy lakható exobolygó, amelynek légkörében 30% oxigén van, sokféle életformát támogathat, amelyek potenciálisan akár hasonlóak is lehetnek az egykor a Földön barangoló megaloszauruszokhoz vagy mikroraptorokhoz.

(Kép: Pixabay/tee2tee)