Egyre inkább ismert tény, hogy bár az kétségtelen, hogy a testünk öregszik, ez nem azt jelenti, hogy az egész szervezetünk egyszerre, egy ütemben megy át ezen a folyamaton – magyarán az egyes szerveink öregedésének a mértéke más és más. Például a tüdő és a vese már a húszas éveinkben gyorsabb tempóban kezdenek hanyatlani, ezzel szemben például a méh csak évtizedekkel később mutat jelentősebb életkori változásokat. És miért jó mindezt tudni? Mert ezen eltérések megértése segíthet az élet különböző szakaszaihoz igazított, egészségesebb életmód kialakításában.

Korábbi tanulmányok, például a Szingapúri Nemzeti Egyetem kutatói által 2022-ben végzett vizsgálatok, kilenc szerv esetében mutatták ki, hogy eltérő ütemben öregednek – ezt a vizsgálatot a vérfehérjék elemzésére alapozták. Mint azt azonban André Rendeiro, a Bécsi Egyetem kutatója elmondja, az eddigi, hasonszőrű kutatások azonban nem vették figyelembe a szövetek állapotát – holott ez különösen fontos a szervek működése szempontjából.

Rendeiro és csapata tehát ebbe az irányba indult el a kutatásával, amely során 29 szerv, köztük az agy, a szív és a tüdő összesen közel 26 ezer szövetmintáját elemezték. A minták majdnem ezer, 20 és 70 év közötti amerikai donortól származtak, akik többsége balesetben, öngyilkosságban vagy az életfenntartó eszközről történő leválasztás miatt hunyt el. A mintákat a halál beálltát követően rövid időn belül gyűjtötték be, hogy a szövetek sértetlenségét minél inkább megőrizzék. A kutatók a donorok adatainak 80%-át mesterséges intelligencia modellek kiképzésére használták, hogy a szövetek jellemzői – például szín, textúra és sejteloszlás –, valamint az elhalálozási életkor közötti összefüggéseket azonosítsák. Az egyes szervekre kidolgozott modellek a tényleges életkortól átlagosan mindössze 4,9 év eltéréssel tudták megjósolni a donorok életkorát.

A modellek különböző öregedési mintázatokat is bemutattak: például a tüdő és a vese 20 és 40 éves kor között gyorsabb öregedést mutatott, amely valószínűleg összefüggésbe hozható olyan életmódbeli tényezőkkel, mint a dohányzás vagy az alkoholfogyasztás. Ezek a szokások fokozhatják vagy súlyosbíthatják a természetes öregedési folyamatokat, szóval ebben az életszakaszban az absztinencia jelentős előnyökkel járhat a későbbi évek életminősége szempontjából. A szív öregedése a 30-as évektől kezdve gyorsul, és különösen a 45 és 55 év közötti időszakban tapos a gázba, míg az agy, az izmok és a bőr öregedése a 30-as és 60-as évek között válik szembetűnőbbé. Érdekes módon a méh öregedése a 45 és 55 év közötti időszakban a legkifejezettebb, ami egybeesik a menopauzával.

Alan Cohen, a Columbia Egyetem kutatója szerint a szöveti változások szélesebb körű vizsgálata rendkívül fontos az öregedési folyamatok mélyebb megértéséhez. Ugyanakkor azt is hozzáteszi, hogy ehhez még a mostaninál is nagyobb, még átfogóbb tanulmányokra lenne szükség. Rendeiro a jövő kapcsán azt hangsúlyozza, hogy ezek az eredmények számos új kutatási irányt nyithatnak meg.

(Kép: Pixabay/Iffany)