Az, hogy a sportoláshoz vannak ideálisabb és kevésbé megfelelő időszakok a nap folyamán, régóta ismert jelenség, de az emögött rejlő biológiai folyamatok elemzése által már azt is lehet tudni, hogyan függ össze a napszakok változása a zsíranyagcsere működésével. Ezáltal az is még egyértelműbbé vált, hogy a hatékony fogyáshoz és ezzel az olyan, elhízással összefüggő, kockázatos betegségek elkerüléséhez, mint a cukorbetegség, érdemes betartani néhány alapvető szabályt, amelyeket a testünk határoz meg.
A sejtek a napszakok változását követő cirkadián ritmus szerint működnek és ez határozza meg a biológiai folyamatokat, amelyek a testünkben zajlanak. A cirkadián ritmus óramű pontossággal követi a nappal és éjjel változását a nap 24 órájának folyamán és minden a szervezetben lezajló aktivitás és változás ez alapján történik: az éberség és az elálmosodás ciklusa, az éhségérzet megjelenése bizonyos időközönként, a testhőmérséklet és a vérnyomás ingadozása mind a biológiai óra ketyegésének üteme alapján játszódik le. Ezt a természetes ritmust sokszor mesterséges módszerekkel kizökkentjük a normális kerékvágásból vagy egyszerűen csak figyelmen kívül hagyjuk a testünk jelzéseit egy, az ember által meghatározott időszámításhoz való alkalmazkodás kedvéért, de a szervezet attól még ugyanúgy a biológiai óráját követve tud a legideálisabban működni.
Többek között a cirkadián ritmus határozza meg a zsírfelhasználás intenzitásának mértékét is, ami azt jelenti, hogy a nap során nem egyenletes szinten zajlik a zsíranyagcsere hatékonysága. A testedzés eredményessége számos tényező kombinációján múlik, az előtte/utána fogyasztott élelmiszerek és az aktivitás hatásfoka is befolyásolja a hatást, de van egy faktor, amin úgy tűnik, nem lehet változtatni és a háttérben kormányozza az egész folyamatot, ez pedig a test által számon tartott idő.
Az egereken végzett kísérletek során dán és svéd kutatók felfedezték, hogy ugyanolyan fokú fizikai erőfeszítés az aktív és nyugalmi időszakokban más-más következményekkel jár a zsírral kapcsolatos metabolikus reakciók szempontjából és ez független az aktuális kalóriabeviteltől. A nap folyamán az egereknél ugyanúgy, mint az emberek esetében, léteznek tevékenyebb és kevésbé energikus fázisok, amelyek ideje biológiailag meghatározott és a nyugalmi szakaszban történő edzés más hatással jár a test működését irányító génekre nézve, mint az aktív szakaszban való sportolás. A zsíranyagcsere intenzitásának növekedéséért bizonyos gének felelősek, amelyek szerepet játszanak fehér zsírszövetek lebontásában, a hőtermelésben és a mitokondrium működésében és ezek a gének az aktív fázisban lépnek akcióba. A kutatók elsősorban a szérum nem-észterezett zsírsavaira (NEFA) fókuszáltak a vizsgálatok alatt és úgy találták, hogy ennek a termelődése közvetlenül az aktív időszaki edzés után jelentősen megugrik. A megfigyelések szerint ugyanolyan típusú és fokú aktivitás a nyugalmi szakaszban nem indítja be ezeknek a géneknek a kifejezését.
Az emberi test nyelvére lefordítva ez azt jelenti, hogy a késő reggeli órákban végzett edzés hatékonyabb a zsírfelhasználás tekintetében, mint az esti mozgás.
A kutatók emellett mérték egyes hormonok: az adrenalin, noradrenalin és a kortikoszteron szintjét is, de ezekkel kapcsolatban nem látták hasonló változásokat.
A zsíranyagcsere működésének fokozását tehát elősegítheti a jól megválasztott edzési időpont és így hatékonyabban védekezhetünk az elhízás miatt kialakuló, egészségre veszélyes betegségek ellen, de ha a cél a testmozgással inkább a szív védelme, akkor érdemesebb valamivel később, délelőtt 11 és délután 5 óra között nekikezdeni. Ahogy arról a Washington Post is beszámolt, egy nagyszabású, 92 139 fő bevonásával készített brit vizsgálat szerint azok, akik ebben az időszakban végezték a testedzést, kevesebb valószínűséggel haltak meg idő előtt szív-, és érrendszeri betegségekben, mint azok, akik 11 előtt (hajnali 5 és 11 óra között) és 5 óra után (5 órától éjfélig tartó szakaszban) sportoltak.
(Fotó: PxFuel, Pixabay/roxanawilliams1920)