A Toyota a 2020-as CES szórakoztató elektronikai kiállításon mutatta be a nagyközönségnek egy különleges jövőváros, Woven City koncepcióját, ami annyiban tér el más okosvárosoktól, hogy a lakók itt egyfajta tesztalanyként vesznek részt a város életében, és ennek persze tudatában is vannak. Az ide költöző emberek a Toyota és különböző partnercégek technológiai újdonságait próbálják ki mindennapos életük során, és visszajelzéseik, valamint a tőlük begyűjtött adatok segítenek a cégeknek a termékeik és szolgáltatásaik fejlesztésében, mielőtt azokat a nagyvilágban is értesítik. A tesztelt termékekbe beletartozik többféle technológiai megoldás az elektromos, illetve hidrogén-alapú közlekedéstől kezdve az okosotthon-eszközökön át a robotikai megoldásokig, de a város folyamatosan fejlődik is a lakosok "együttes alkotásának" köszönhetően a japán Kakezan elveivel összhangban.

A várost a Fudzsi hegytől nem messze, a néhány éve bezárt Higashi-Fuji telep helyén építik fel, és nevét, a “szőttes” várost részben a Toyota múltjára való utalás miatt kapta - a Toyota alapítója, Sakichi Toyoda 1891-ben még szövőgépet szabadalmaztatott -, részben az utak formája miatt, ami felülről nézve olyan mintát ad, mintha egy szőttes lenne. Az első lakók a városért felelős két cég, a Toyota Motor Corporation és a Woven by Toyota, Inc. (WbyT) munkatársai, és az ők családtagjai lesznek, akiket Weavereknek hívnak, valamint az Inventorok (Feltalálók), akik olyan kutatóintézetek, startupok, vállalatok képviselői, amelyek Woven City-ben fejlesztik a technológiáikat. A város első lakói szeptemberben költöztek be, idővel pedig akár több ezer fősre bővülhet a népesség.

Bár Woven City-t városként emlegetik, de egyelőre valójában csak egy néhány épületből álló, kis méretű negyed, ahol a nyolc társasház foglalja el a központi szerepet, általuk közrefogva pedig egy tér és kisebb parkok bújnak meg. A zöld jövőváros koncepciója tehát a Woven City esetében kimerül abban, hogy a belső égésű motorok helyett az elektromobilitás kapja a hangsúlyt, és az akkumulátoros technológiák mellett a hidrogénalapú meghajtással is kísérleteznek.

Ahogy arról korábban írtunk, a lakók élete rendhagyó lesz Woven City-ben: a lakók és a látogatók nem sétálhatnak csak úgy be a városba, regisztráliuk kell magukat a rendszerben, fel kell tölteniük egy fotót magukról, ami a biometrikus azonosításhoz szükséges, látogatás esetén meg kell adni a látogatás pontos időpontját, és csak egy arcfelismerő-rendszerrel ellátott kapun át juthatnak be Woven City belsejébe.

Bejutás után sem szabad a bejárás bárhova, a különböző céllal érkezők különféle engedélyeket kapnak: az üzleti céllal idelátogatók például nem léphetnek be a lakóépületekbe. A lakókon a cégek többféle szolgáltatást is tesztelnek: többek között a kávéfogyasztásnak az emberekre gyakorolt hatását elemzik, vagyis hogy hogyan módosítja a koffein az arckifejezéseket, a beszélgetések időtartamát, vagy a beszélők hangererejét, de egy még cég azt is vizsgálja, hogy az ő előre elkészített menüjüket fogyasztók esetében hogyan befolyásolja a mentális/fizikai állapotukat és viselkedésüket az étel.

A lakók tehát nagyfokú megfigyelésnek teszik ki magukat, mikor a városba költöznek, de cserébe olyan szolgáltatásokhoz is hozzáférnek, amelyekhez csak kevesen: az autómegosztó-szolgáltatás részét képezi például, hogy a kiválasztott járművet egy robot vontatja a megfelelő helyre a szolgáltatás részeként.

(Fotó: Woven by Toyota)