A Tejútrendszer közepén hatalmas szupermasszív fekete lyuk rejlik, a Sagittarius A*, ami körülbelül 4,3 millió naptömegű egy 2008-as vizsgálat szerint, átmérője pedig nagyjából 23,5 millió kilométer. A fekete lyukat egy több tíz fényév kiterjedésű akkréciós korong veszi körbe, ami főként hidrogéngázból áll - ezek a gázok "etetik" a fekete lyukat, miközben az objektum gravitációja magához vonzza őket. Az akkréciós korong a keringő, felforrósodó anyag miatt röntgensugárzást (és másfajta sugárzást) bocsát ki magából, ami nem állandóan látható, hanem inkább villódzik, méghozzá random időközönként.

A Sagittarius A* egyre több titkát fedi fel a kutatók előtt a fejlett teleszkópoknak köszönhetően, az első polarizált felvételt például éppen idén tavasszal tették közzé róla, amelyen a fekete lyuk körüli mágneses tér örvénylése látható. Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) újabb felfedezése azonban még érdekesebb részletet fedett fel a Sgr A*-val kapcsolatban, most először figyeltek meg ugyanis bináris csillagrendszert a szomszédságában. A vizsgálatot végző nemzetközi kutatócsoport az ESO Nagyon Nagy Teleszkópjával (Very Large Telescope, VLT) gyűjtött adatok alapján bukkant a csillagok nyomára, amelyek jelenléte a fekete lyuk közelében meglepetést okozott, mivel az ehhez hasonló rendszerek a feltételezések szerint túlságosan instabillá válnak a nagy gravitációs hatás miatt. A D9 jelű kettőscsillag 2,7 millió éves, és egyelőre nem bomlott fel a Sagittarius A* közelében keringve sem.

"A fekete lyukak nem olyan pusztítóak, mint gondoltuk"

- összegezte a felfedezést Florian Peißker, a kutatásról szóló tanulmány vezető szerzője.

A csillagászok korábban sosem detektáltak ilyen rendszert szupermasszív fekete lyukak mellett, és az eredeti elképzelések alapján azt sem feltételezték, hogy csillagok születhetnek ebben az extrém környezetben. A D9 körül érzékelhető por-, és gázfelhők jelenléte arra utal, hogy a csillagok (csillagászati léptékkel mérve) egészen fiatalok, vagyis valószínűleg az Sgr A* közelében alakultak ki.

A bináris csillagrendszer detektálása újdonság a kutatók számára, de egyedülálló csillagokat, sőt, fiatal csillagokat is találtak már korábban a fekete lyukhoz viszonylag közel, amelyek létezése megdöntötte a régi teóriákat a fekete lyukak közelében formálódó csillagokkal kapcsolatban. Arra azonban egyelőre nincs magyarázat, hogy hogyan tudnak az égitestek a szupermasszív fekete lyuk mellett kialakulni és egyben maradni. A kutatók úgy becsülik, hogy a D9 rendszer tagjai körülbelül egymillió év múlva összeolvadnak és egyetlen csillaggá alakulnak, de a további megfigyelések, amelyeket a továbbfejlesztett VLT-vel végeznek majd, több részletet felfedhet a csillagokkal kapcsolatban. A csillagászok azt sem tartják kizártnak, hogy a jövőben esetleg bolygókat is felfedezhetnek a galaxismagban, a Sagittarius A* környezetében, mivel a bolygók sokszor fiatal csillagok közelében formálódnak.

(Fotó: ESO/F. Peißker et al)