2017-es felfedezése óta okoz fejtörést a kutatóknak, hogy az 1I/’Oumuamua elnevezésű űrbeli objektum vajon mi is lehet valójában: egy csillagközi térből érkezett üstökös, vagy valami más, amit nem láttunk még korábban? Az 1I/’Oumuamua nevében az 1-es és az I arra utal, hogy ez az első, regisztrált csillagközi (angolul interstellar) látogató, amelyet detektáltak a csillagászok, viszont a viselkedése olyan sokban eltért attól, amit a számítások alapján vártak volna a szakértők, hogy a kategorizálása nehéz feladatnak bizonyult. A csillagászok kiderítették, hogy az objektum már legalább egy évszázada a Naprendszerben kering, de sokáig túl távol volt a Naptól ahhoz, hogy a Nap fényének visszatükrözése révén láthatóvá váljon. Az ’Oumuamua különlegességét az adta, hogy sebessége és pályájának iránya eltért attól, amit vártak a kutatók: az anomáliára magyarázatot adhatott volna az üstökösből kiáramló gázoknak az objektum mozgására gyakorolt hatása, de a felvételeken nem fedezték fel sem gázok, sem por nyomát a csillagászok.

Vizsgálatok szerint viszont létezik magyarázat az ’Oumuamua viselkedésére: az objektum ugyanis sem aszteroida, sem üstökös, hanem egy exo-Plútó, illetve annak egy darabja.

Az exo-Plútók, azaz extraszoláris Plútók a Naprendszeren kívüli exobolygók közül azon égitesteket jelentik, amelyek a Naprendszer törpebolygójához hasonló jellegzetességekkel bírnak, például nitrogénjég borítja a felszínüket. A feltételezések szerint egy exo-Plútóról leszakadt darab kerülhetett útja során a Naprendszerbe, ahol a nitrogénjég nagy része elpárolgott róla, így amikor az ’Oumuamua a teleszkópok kamerái elé került, már eredeti méretének, illetve tömegének csak tizede lehetett. Az Arizonai Állami Egyetem munkatársai szerint az objektum valószínűleg még az exobolygó életének korai szakaszában szakadhatott le róla, tehát maga az ’Oumuamua is ifjú még: 500 millió vagy maximum 2 milliárd éves, ami csillagászati mértékkel mérve fiatalnak számít.

A kutatók a teóriát nem most alkották meg, az erről szóló tanulmányok már az ’Oumuamua feltűnése után nem sokkal megjelentek, de júliusban egy, a Johns Hopkins Egyetemen megrendezett konferencián újra megerősítették az eredményeiket. Amennyiben a csillagközi objektum valóban egy exo-Plútó, az megmagyarázza a különösen erős ragyogását, ami alapján észrevették a kutatók: a nitrogénjég ugyanis feltűnőbb fényességet adott neki, mint a sima vízjég, amit egyébként szintén tartalmazhat az ’Oumuamua, valamint a nitrogénjég elillanása okozhatta a rendhagyó gyorsulását is. A kutatók szerint az objektum a Tejútrendszer Perseus-spirálkarjából származhat (a Naprendszer az Orion-karban van), és az ehhez hasonló exo-Plútó darabok valójában igen gyakori vendégei lehetnek a Naprendszernek, akár évi egy exo-Plútó töredék is átutazhat rajta.

(Space.com Fotó: ASA, ESA, Joseph Olmsted (STScI), Frank Summers (STScI)

Idegen űrhajó vagy sem? - világhírű asztrofizikus mondta el a véleményét a 3I/ATLAS-ról Az amerikai asztrofizikus szerint ezért nem kell elhamarkodott következtetéseket levonni a rejtélyes objektummal kapcsolatban.