Meghökkentő kísérleti eredmények és meglepő statisztikák világítanak rá a nemek közti egyenlőtlenségekre

2024 / 03 / 10 / Bobák Zsófia
Meghökkentő kísérleti eredmények és meglepő statisztikák világítanak rá a nemek közti egyenlőtlenségekre
A nők lemaradása kutatói területeken, műszaki pályákon és fizetések szempontjából a statisztikák és számok tükrében válik nyilvánvalóvá.

Kevés a kutatónő

Az UNESCO 2024 februári jelentése szerint a kutatónők száma az elmúlt években nem sokat növekedett, míg 2017-ben átlagosan 30% volt a nők aránya a kutatói területeken, addig 2021-ben 31,7%, annak a 147 országnak az adatai alapján, amelyekben az UNESCO Statisztikai Intézete adatgyűjtést végzett. Magyarországon az UNESCO jelentése szerint a környező országoktól elmaradva 29,3% volt 2021-ben a kutatónők aránya, de egész Közép-, és Kelet-Európára jellemző egy negatív tendencia (egyre kevesebb a kutatónők száma), míg mindenhol máshol emelkedik vagy stagnál a számuk.

Bár az adatok hiányosak, ezért nem lehet teljesen pontos értékeket megadni a segítségükkel, de annyi látható, hogy a tudományos munkakörökben még mindig kevés nő dolgozik.

Az egyenlőtlenség okainak számos forrása lehet, de részben már az iskolákban kezdődik a lemaradás, például Európában, annak ellenére, hogy jellemzően magas a főiskolát, egyetemet végzett nők hányada, természettudományi és mérnöki szakokon jóval kevesebb nő tanul.

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai alapján Magyarországon a felsőfokú alap-, és mesterképzésben résztvevő hallgatók arányának nemek szerinti eltérései természettudományos szakokon még nem feltűnőek, de informatika és műszaki tudományok terén annál inkább: előbbi esetében körülbelül hatoda a nők száma a férfi hallgatók számának, utóbbinál negyede. A kutató-fejlesztő helyeken nagyjából a helyek harmadát töltik be nők és a Magyar Tudományos Akadémiai összes hazai tagjának is csak körülbelül 10%-a nő.

A lemaradást az UNESCO természettudományokért felelős főigazgató-helyettese, Shamila Nair-Bedouelle elmondása szerint részben az okozza, hogy a nők számára kevesebb vagy kevésbé jó lehetőségek állnak nyitva a tudományos karrier szempontjából: általában rövidebb ideig maradhatnak az állásukban és alacsonyabb fizetésért dolgoznak, kevesebb tanulmányt publikálhatnak neves folyóiratokban és kevésbé ismerik el munkájukat a kollégáik.

Meglepő kutatási eredmények

Ezt az egyenlőtlenséget látszik alátámasztani egy 2012-ben megjelent Yale kísérlet, amiben azt térképezték fel, hogy milyen mértékben van jelen a részrehajlás és a nemek szerinti megkülönböztetés a tudományos életben. A Yale Egyetem munkatársai 127 kutatók kértek meg rá, hogy egy egyenlő mértékben képzett nő és férfi álláspályázatát bírálják el és az eredmények szerint a kutatók és kutatónők egyaránt a férfi jelentkezőt értékelték magasabbra kompetencia és más faktorok tekintetében.

A jelentkezési lapon pontosan ugyanazok az adatok szerepeltek, csak egyik esetben női, másikban férfi nevet írtak rá,

de ez is elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy a férfi jelentkezőt általánosságban nagyobb eséllyel vegyék fel a munkára és 4000 dollárral magasabb fizetést ajánljanak neki, mint a női pályázónak.

A bérszakadék még mindig tátong

A fizetések szempontjából az egyenlőtlenség más területeken is tartja magát: a Pew Research Center felmérése szerint az Egyesült Államokban 1982-ben átlagosan a férfiak egy dollárnyi fizetésével szemben a nők 62 centet kaptak ugyanannyi munkáért (egy dollár egyenlő 100 centtel), 2002-re ez 80 centre változott, de a fejlődés ezután lelassult és 2022-ben csak 82 centig változott. A különbséget növeli a nők munkában töltött ideje is: a kutatóközpont elemzése szerint a karrierjük elején tartó nők még kisebb mértékben vannak lemaradva fizetés szempontjából a férfiaktól, mint néhány évtized múlva. A lemaradás nagy részben a nők 35. és 44. életéve között történik, ami arra utal, hogy a jelenség összefügg a nők családi állapotával, mivel ebben a korban a legvalószínűbb, hogy kiskorú gyerekeket kell ellátni otthon, ami csökkenti a munkára fordított idő és figyelem mennyiségét.

A férfiak munkavégzését és fizetését a gyerekek jelenléte nem érinti ilyen mértékben, sőt, adott esetben akár nőhet is azon férfiak fizetése, akiknek gyerekük van, még inkább növelve a fizetési egyenlőtlenséget - ezt a jelenséget apasági fizetési prémiumnak vagy apasági bónusznak hívják. A jelenség alapját az az elképzelés adja, hogy az apákat a munkáltatók stabilabb, megbízhatóbb munkaerőnek tartják, míg a (kisgyerekes) anyákat kevésbé, mert az ő energiájukat jobban lekötik az otthoni feladatok.

Egy 2018-as tanulmány szerint az anyákat sújtó fizetési lemaradás csökkent az elmúlt időkben a magasabb keresetű nők esetében, de az apák fizetési prémiuma nőtt, legalábbis a jól kereső férfiak körében. Egy másik, 2019-es tanulmányban a Rotterdami Erasmus Egyetem adjunktusa, Gabriele Mari viszont vitatja az apasági bónusz státuszát, illetve valódiságát és amellett érvel, hogy a kisgyerekes apák fizetése csak azért tűnik magasabbnak, mert a férfiak jellemzően eleve akkor vállalnak gyereket, mikor magasabb a fizetésük és van esély a további emelésre, vagyis az észlelt bónusz inkább a természetes keresetnövekedés eredménye.

A nemek közötti bérszakadék, azaz a nők és férfiak átlagos bruttó órabére közötti különbség az Európai Parlament statisztikája alapján 2021-ben átlagosan 12,7% volt az Európai Unióban, a legmagasabb Észtországban (20,5%), Ausztriában (18,8%), Németországban (17,6%) és Magyarországon (17,3%), a legalacsonyabb Luxemburgban (mínusz 0,2%, vagyis 0,2%-kal többet kerestek a nők), Romániában (3,6%), Szlovéniában (3,8%), Lengyelországban (4,5%), Olaszországban (5%) és Belgiumban (5%).

Az EP elmondása szerint azonban ezeknek a számoknak az értelmezése nem is olyan egyszerű, mivel a nemek közti kisebb bérszakadék egy adott országban nem feltétlenül jelenti a nemek közötti nagyobb egyenlőséget.

"Egyes tagállamokban az alacsonyabb bérkülönbség abból adódik, hogy a nők kevesebb fizetett álláshelyet töltenek be.

A nagy különbségek általában a részmunkaidőben dolgozó vagy csak bizonyos szakmákban dolgozó nők magas arányából adódnak." - írja az Európai Parlament.

A bérszakadék okaiként az EP megemlíti

  • a családi kötelezettségeket - 2018-ban az EU-ban a foglalkoztatott nők egyharmada szakította meg a munkáját gyermekgondozási okok miatt, szemben a férfiak 1,3%-ával
  • a részmunkaidőt és fizetetlen munkát - a nők átlagosan több órányi fizetés nélküli munkát végeznek mint a férfiak (gyermekgondozási vagy házimunka), ez kevesebb időt hagy fizetett munkára: a 2022-es adatok szerint a nők csaknem egyharmada (30%) dolgozik részmunkaidőben, míg a férfiaknak csupán 8% -a
  • a női vezetők hiányát - 2020-ban a vezetők egyharmada (34%) volt nő az egész EU-ban, ha a különböző foglalkozások közötti különbségeket nézzük, akkor a női vezetők vannak a legnagyobb hátrányban: 23%-kal kevesebbet keresnek óránként, mint a férfi vezetők
  • és a hátrányos megkülönböztetést

Pedig a bérszakadék megszüntetése nem csak egy egyenlőbb társadalom kialakulásához járulna hozzá, hanem más szempontból is előnyös lenne, például jó hatással lenne a gazdaságra az EP szerint. Az Európai Parlament Kutatószolgálatának munkatársa, Micaela DelMonte, egy 2013-ban publikált jelentésben úgy becsülte, hogy egy százaléknyi csökkenés a nemek közötti bérszakadékban 0,1%-os gazdasági növekedést eredményezne.

Pekingi Nyilatkozat és más megoldások

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének a nemek közti egyenlőtlenség felszámolását célul kitűző Pekingi Nyilatkozatát 1995-ben fogadták el. A dokumentumban kiemelt szerepet kapnak az egyenlőségért tett lépések között

  • a nők jogainak elismerése
  • a diszkrimináció megszüntetése
  • a nők gazdasági függetlenségének előmozdítása
  • a nők elleni erőszak felszámolása
  • az oktatásban és egészségügyben az egyenlő bánásmód megalapozása
  • a gazdasági erőforrásokhoz, köztük a technológiához, tudományhoz, információkhoz való hozzáférés biztosítása a nők és lányok számára

A Pekingi Nyilatkozat céljainak elérése nem mindenhol halad jó tempóban, de vannak előrelépések is: az EP 2023 márciusában új szabályokat fogadott el a fizetések átláthatóságára vonatkozó kötelező intézkedésekről, amelyek értelmében a munkáltatóknak meg kell vizsgálniuk a béreket, amennyiben a kimutatások alapján az adott cégnél a nők és a férfiak átlagos bérszintje között legalább ötszázalékos a különbség. A tagállamoknak szankciókat, például pénzbírságot kell kiszabniuk a szabályokat megszegő munkáltatókra. A fizetések szintjének meghatározásában helye van a teljesítményértékelésnek vagy a munkaköri besorolásnak, de nem lehet helye a nemi megkülönböztetésnek - mondja ki az új szabályozás, amit 2023/970/EU irányelv jelzéssel 2023 májusában hirdettek ki. Az irányelvet a tagállamoknak 2026. június 7-ig kell a gyakorlatba átültetniük.

Elismert kutatónők

Az egyenlőtlenség csökkentésére a szabályozásokon kívül más módok is rendelkezésre állnak, többek között hatékony segítséget nyújthat a fiatalok és pályakezdők számára a szakmájukban sikeres nők példamutatása is. Bár a kutatónők kisebbségben vannak a kutatóként dolgozó férfiak mellett, de az eredményeik megismerése motivációt jelenthet és növelheti a tudományos pálya iránt érdeklődő és később karriert megalapozó lányok számát. Ebből a megfontolásból, vagyis a magyar kutatónők munkásságának elismeréséért és az eredményeik ismertségének növeléséért hozta létre a Nők a Tudományban Egyesület 2013-ban a Kiválósági Díjat, amelyet azok a tudományos pályán tevékenykedő nők nyerhetnek el, akik nem csak kiemelkedő eredményeket érnek el szakterületükön, hanem sokat tesznek a természettudományos és műszaki pályák népszerűsítéséért is a fiatalabb lányok körében.

Ebben az évben a díjat Lengyel Edina, a Pannon Egyetem Limnológia és a HUN-REN-PE Limnoökológia Kutatócsoport tudományos munkatársa, Munkácsy Gyöngyi, a Semmelweis Egyetem adjunktusa és Kohajda Mónika, a Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika laborasszisztense kapták. Lengyel Edina a vizek "láthatatlan élővilágával" foglalkozik és arra keresi a választ, hogy az emberi tevékenység miként változtatja meg az édesvizekben és a szikesekben élő kovaalgák jelenlétét és az általuk nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatásokat. Munkácsy Gyöngyi a rákgyógyítás terén folyó kutatásokhoz járul hozzá és onkológiai kutatásai, valamint bioinformatikai analízisekben szerzett tapasztalatai révén a genetikai alapú, személyre szabott medicina fejlődéséért dolgozik. Kohajda Mónika a kutatások során a primer sejtek tenyésztését végzi, emellett oldatok és szöveti metszetek készítésével járul hozzá a laboratóriumi munkához. A sikeres karrierhez vezető úttal kapcsolatos tanácsaikban a következő generációk számára az alábbiakat emelték ki:

  • a tanulás és kreativitás előtérbe helyezését
  • a szakmai programokban való minél aktívabb részvételt
  • és a jó kapcsolatok kialakítását, nem csak a munkahelyen, hanem a magánéletben is.

(Fotó: Eurostat, Eoneren/Getty Images, fernando zhiminaicela/Mohamed hassan/Pixabay, Nikhita S/Unsplash)


Továbbra is hódít a párját ritkító hungarikum, ami a jövő tudósait és művészeit adja a világnak
Továbbra is hódít a párját ritkító hungarikum, ami a jövő tudósait és művészeit adja a világnak
Az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) által szervezett Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) sok évtizedes hagyománya mára széles körű népszerűséget ért el, és fontos kiindulási pont lehet a hazai és határon túli tehetségek számára a jövőbeli karrierjük felé vezető úton. A 2025-ös, 37. konferencia előtt az OTDK céljáról és működéséről Prof. Dr. Szendrő Péter örökös elnök úrral és dr. Cziráki Szabinával, az OTDT titkárával beszélgettünk.
Hírhedt kiberbűnözőnek adott kegyelmet Donald Trump
Hírhedt kiberbűnözőnek adott kegyelmet Donald Trump
Ross Ulbricht életfogytiglani börtönbüntetését töltötte, mert a dark weben működő piacterén kábítószerekkel, fegyverekkel és hamis okmányokkal is kereskedtek. Kedd óta azonban szabad ember.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.