Elon Musk 2016-ban alapította meg a Neuralinket azzal a céllal, hogy egy agy-számítógép interfész segítségével az emberi agyat összekapcsolják a számítógépekkel. Az eszköz egyik legfontosabb eleme az agyműködést érzékelő és abba impulzusokat továbbító implantátum, amit közvetlenül az emberek fejébe ültetnének be egy speciálisan erre a célra létrehozott géppel.

A Neuralinket egyelőre majmokon tesztelik, a kutatóknak pedig már sikerült is elérniük néhány igencsak látványos eredményt, tavaly tavasszal például egy olyan videót tettek közzé, amelyben a kísérleti alany a pong videojátékot irányította pusztán a gondolatai segítségével. Az ígéretek szerint az eszköz a későbbiekben ennél jóval komplikáltabb feladatokra is képes lesz, többek között kezelhetővé teszi majd a különböző neurális betegségeket, de Musk szavai szerint hosszabb távon akár a mesterséges intelligenciával való tökéletes szimbiózis is megvalósulhat a segítségével.

Bemutatták a Neuralink működő prototípusát, amivel az agyunkat köthetjük majd rá a számítógépekre A Neuralinkkel a jövőben kezelhetővé válhatnak a neurológiai betegségek, új lehetőségeket nyithat a mozgáskorlátozottak számára, hosszú távon pedig akár azt is lehetővé teheti, hogy az emberek a gondolataikkal kommunikáljanak egymással. A mai bemutató viszont még csak az első lépés volt egy nagyon hosszú úton.

Hogy ez valóban így lesz-e, az viszont jelenleg minimum kérdéses, ugyanis múlt héten a Physicians Committee for Responsible Medicine (PCRM) nevű szervezet meglehetősen súlyos vádakat fogalmazott meg a Neuralinkkel kapcsolatban, akik szerintük kínozzák és megölik a tesztalanyként használt majmokat. A szervezet a jelentésében azt állítja, hogy a Kaliforniai Egyetem UC Davis kampuszán folytatott kísérletek során a 23 majomból mindössze 8 élte túl a beavatkozást, a Neuralink pedig "extrém mértékű szenvedésnek" tette ki az állatokat.

A Business Insider szerint a jogvédő szervezet által megszerzett, mintegy 700 oldalnyi dokumentum alapján a PCRM azzal vádolja az UC Davist és a Neuralinket, hogy kilenc pontban sértették meg az állatvédelmi törvényt, többek között azokat az előírásokat is figyelmen kívül hagyták, hogy a kutatóknak minimalizálniuk kell az állatok szenvedését és hogy az érzéstelenítést egy állatorvosnak kell felügyelnie.

A dokumentum állítása szerint az egyik majomnak több ujja és lábujja is hiányzott, ami szerintük "valamiféle öncsonkítás vagy másfajta sérülés" eredménye lehetett. Egy másik esetben a majom a Neuralink beültetése után hányni és zihálni kezdett, a kórboncnoki jelentés pedig megállapította, hogy az állatnál agyvérzés alakult ki. Ha a vádak beigazolódnak, akkor a Neuralink azzal a veszéllyel néz szembe, hogy az 1966-ban elfogadott állatvédelmi törvény (Animal Welfare Act) értelmében elveszíthetik az engedélyüket, így pedig nem tudnák folytatni a kísérleteket.

Neuralink: mindent a törvényeknek megfelelően csináltunk

A Neuralink nem sokkal a botrány kitörése után részletes közleményben reagált a vádakra, amelyben tételesen tagadták a PCRM vádjait. A cég hangsúlyozza, hogy a jelentést egy olyan szervezet állította össze, amely általában is ellenzi az állatkísérleteket, miközben az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági Felügyelet (FDA) hatályos előírásai értelmében az új orvosi eszközöket és eljárásokat kötelező állatokon tesztelni, mielőtt sor kerülhetne a klinikai tesztekre. Ezek közül az állítások közül egyébként mindkettő igaz, a PCRM a honlapján valóban kategorikusan elutasítja az állatokkal végzett teszteket, az FDA erre vonatkozó szabályozása pedig szintén elég világosan fogalmaz az állatkísérletek szükségességével kapcsolatban.

A cég a közleményében leírja, hogy 2017-től kezdődően két és fél éven keresztül végeztek kísérleteket az UC Davisen, mielőtt létrehozták volna a saját tesztközpontjukat, a tesztek során pedig valóban több majom is elpusztult, ám közel sem úgy, ahogy azt a jogvédő szervezet állítja. Állításuk szerint a kísérletekhez kezdetben eleve olyan állatokat kaptak, amiket valamilyen krónikus betegség miatt el kellett volna altatni, a beültetést pedig érzéstelenítés mellett végezték, így kizárt, hogy az állatok szenvedtek volna. Az egyik majom hiányzó végtagjaival kapcsolatban állítják, hogy azokat az állat még korábban veszítette el, ahogy ez a rézuszmajmoknál nem példa nélküli, hiszen az állatok közötti konfliktusok gyakran okoznak ilyen sérüléseket.

A Neuralink beszámolója szerint a tesztek során összesen nyolc majmot kellett elaltatni, amelyek közül kettő tervezett eutanázia volt, míg a maradék hatból egy esetben az FDA által jóváhagyott BioGlue sebészeti ragasztóanyag okozott komplikációkat, egy másik esetben a készülék meghibásodása miatt volt szükséges altatásra, míg négy további esetben a beültetés után fellépő fertőzés miatt kellett elaltatni az állatokat. A cég szerint ezek a kísérletek hozzájárultak ahhoz, hogy új sebészeti eljárásokat dolgozzanak ki és újratervezzék a készüléket, ami lehetővé tette, hogy az eljárás sokkal biztonságosabb legyen.

A vállalat hozzáteszi, hogy az UC Davisen folyó kísérletek az egyetem állatkísérleteket felügyelő bizottságának jóváhagyásával és felügyelete mellett történtek, és minden szempontból megfeleltek az állatvédelmi törvény előírásainak. A Neuralink továbbá azt is hangsúlyozza, hogy a 2020-ban megnyitott saját központjuk nemrég megszerezte a Laboratóriumi Állattartás Értékelésével és Akkreditálásával Foglalkozó Egyesület (AAALAC) akkreditációját is, amely szerintük bizonyítja, hogy "minden, amit a Neuralinknél csinálunk, nem csak megfelel, de meg is haladja az állatvédelmi törvény által előírt standardokat".

Az UC Davis szóvivője a Business Insidernek szintén úgy nyilatkozott, hogy a tesztek mindenben megfeleltek a hatályos törvényeknek, az egyetemen pedig szigorú szabályok vonatkoznak az állatkísérletekre.

Hogy melyik félnek van igaza, az hamarosan kiderül, ugyanis a PCRM az üggyel kapcsolatban hivatalos panaszt nyújtott be az amerikai Mezőgazdasági Minisztériumhoz, ami után megindulhat az eset kivizsgálása. Ugyanakkor a PCRM vádjai még akkor is rendkívül érzékenyen érinthetik a Neuralink fejlesztését, ha esetleg kiderül, hogy a cég nem szegte meg a törvényeket a kísérletek során: ahogy arról több lap is beszámolt, a Neuralink nemrég egy olyan hirdetést tett közzé, amelyben a klinikai tesztek vezetését végző munkatársat keresnek, ami arra utal, hogy hamarosan megkezdhetik az embereken végzett kísérleteket, a botrány viszont erősen megrostálhatja azoknak a jelentkezőknek a számát, akik hajlandóak lennének alávetni magukat egy ilyen beavatkozásnak.

(Borítókép: Arjun Sunil/Getty Images)

A Neuralink közzétette a videót, amelyben egy majom a gondolataival irányít egy videojátékot Úgy tűnik, Elon Musk nem túlzott, amikor azt állította, hogy van egy majmuk, ami a gondolataival pongozik.