A mesterséges intelligencia ma már bármilyen képet létre tud hozni, így születhetnek teljesen hihető fényképek sosem létezett emberekről, macskákról, városokról és egyebekről. Kérdés, hogy mit értünk pontosan mesterséges intelligencia alatt. Ebben az esetben az úgynevezett generatív ellenséges hálózatot (generative adversarial network) röviden csak GAN-t. A GAN működésének az alapja nagy vonalakban lényegében két egymással vetélkedő (ellenséges – innen a név) tanuló algoritmus. A „generátor” célja, hogy hihető adatot generáljon, a „diszkriminátor” célja ezzel szemben, hogy a generátor hamis adatát elkülönítse a valódi adattól. Amennyiben ez sikerül, a diszkriminátor negatív visszacsatolással „bünteti” a generátort. A tanuló fázis elején egyértelműen elkülöníthető a hamis adat a valóditól. Ahogy azonban folyik tovább a tanulás, a generátor egyre inkább megtanulja átverni a diszkriminátort. A végső cél, hogy a diszkriminátor mind kisebb hatékonysággal tudja elkülöníteni a valós adatot a generálttól. Egyébként mind a generátor, mind pedig a diszkriminátor neurális hálózatok, és a generátor kimenete értelemszerűen a diszkriminátor bemenetére van kötve. A diszkriminátor úgynevezett BP-eljárással hoz létre egy jelet az adat besorolásáról (hamis vagy valódi), amely jel pedig frissíti a generátort.

Ezek a GAN rendszerek aztán kellő valóságos adat birtokában bármennyiféle hihető, új adatot tudnak generálni az adott témában. Ezen az oldalon például sosem létezett cicusokat nézegethetünk (mert macskából sosem elég), olyanokat, mint a lenti kis ragadozó.

Ezen az oldalon pedig – a macskákhoz képest egyelőre némileg tökéletlenül – sosem létezett autókat hozhatunk létre minden oldalfrissítéssel.

A legriasztóbb, egyben legismertebb talán ez az oldal. Ezt a GAN-t eredetileg az Nvidia fejlesztette ki, majd Phillip Wang hozta létre ez alapján a This Person Does Not Exist nevű oldalt, a GAN-rendszerek "celebjét". Az oldalon látható személyek közül egy sem létezik, bár rendkívül, ijesztő módon hihetőek. A site egyébként oldalt fel is hívja a figyelmünket, hogy ne ijedjünk meg, hanem inkább kerüljünk tisztába a GAN-rendszerek működésével. Ettől független aggodalomra adhatnak okot a véletlenszerűen generált, teljesen hihető digitális emberek egy olyan korban, ahol már egyre kevésbé hihetünk annak, amit látunk.

Trükkösebb, és az eddigieknél kevésbé tökéletes ez a rendszer, amely lényegében egy mém-generátor. Kiválaszthatjuk a mém témáját az ismertebbek közül, majd a generátor megpróbál valamit létrehozni. Ez az egyszerűbb, rövid szöveget tartalmazó mémeknél, mint a lenti boromiros, aránylag jól működnek, az összetettebbeknél már gyakrabban születik nonszensz.

Ez a városgenerátor pedig teljesen hihető műholdképeket hoz létre olyan városokról, melyek természetesen nem léteznek.

Végül ez a GAN bogarak illusztrációit hozza létre véletlenszerűen, vagyis a képen látható ízeltlábú nem található meg a valóságban. A rendszerhez több ezer, public domain keretén belül elérhető illusztrációt használtak fel.

(Címlapkép/nyitókép: thispersondoesnotexist.com)

További cikkek a Rakétán:

Mesterséges intelligencia: már használjuk és félünk tőle, pedig még azt sem döntöttük el, mi az Az MVM Future Talks online beszélgetése az AI-ról sok kérdést vetett fel és nagyon kevés választ adott, de egész szórakoztató volt.

Miként változtatja meg a mesterséges intelligencia a gyógyszeripart? A technológiai változások olyan változásokat hoztak a gyógyszeriparban már most, melyek öt éve is elképzelhetetlenek lettek volna. A jövő csak egyre több lehetőséget ígér, amely egy része elválaszthatatlan attól, ahogy a Covid átalakította a világot.

Híres amerikai költők stílusában ír verset a Google mesterséges intelligenciája Nekünk csak a kezdősort kell megadni, és a Google szoftvere meg is írja nekünk a klasszikus amerikai költeményt akár arról is, hogy nem ízlett az ebéd.