Legtöbben csak akkor ellenőrizzük testhőnket, ha lázasnak érezzük magunkat, mert megfáztunk, vagy esetleg elkaptunk valamilyen fertőzést. Az aktuális értéket azonban nem pusztán egy betegség határozza meg: az életmód, az életkor és a környezeti hőmérséklet egyaránt befolyásolja. A Medical News Today szerint a testhőmérséklet értéke mindemellett összefügg a az alapanyagcserével is, ami az élettartamra és a testméretre úgyszintén kihathat.

Mit tekinthetünk normál testhőnek?

Carl Reinhold August, német orvos 1851-ben egy huszonötezer fős kutatás eredményeképp megállapította, hogy az emberi test normális testhőmérséklete harminchét Celsius-fok. A szakemberek azonban ennél alacsonyabb értékekre következtetnek a legújabb kutatásokból. Egy 2017-ben publikált, harmincötezer önkéntes részvételével készült, kétszázötvenezer mintát vizsgáló brit kutatás szerint például az átlag 36,6 Celsius-fok, ha szájon át mérik. Míg a Stanford Egyetem kutatócsoportja három adatsort tanulmányozott a történelem különböző korszakaiból, így összesen 677 423 mérési adat felhasználásával felépítettek egy modellt a következő megállapításokkal: a mai férfiak testhőmérséklete átlagosan 0,59 fokkal alacsonyabb a tizenkilencedik század elején születettekhez képest, míg a nők testhőmérséklete 0,32 fokkal csökkent az 1890-as évektől napjainkig.

A testhőmérséklet pedig átlagosan 0,03 fokot csökkent az egyes évtizedekben.

A kutatók annak is utánajártak, hogy a csökkenés a hőmérők technológiai fejlődéséből adódik-e, ám ezt végül nem sikerült megerősíteni. Dr. Julie Parsonnet vezető kutató ezért úgy véli, újra kell gondolnunk, amit a testhőnkről hittünk, mert a korábbi elmélet, miszerint harminchét Celsius-fok az ideális, már nem állja meg a helyét. Ám mivel az értékek nemek, napszakok és életkor szerint különbözőek lehetnek, ezért a kutatók nem javasolják a jelenleg érvényes szabvány felülírását az amerikai felnőtt lakosság számára.

Mitől csökkenhetett a testhőmérséklet?

Dr. Parsonnet szerint valószínűleg azért, mert élettani szempontból már nem vagyunk olyanok mint a tizenkilencedik század emberei, hiszen az otthonunk hőmérséklete, a mikroorganizmusokkal való érintkezésünk, illetve az élelmiszerek felhozatala is sokat változott. Hozzátette: hiába gondoljuk, hogy az emberek nem változnak, a fiziológiai eredmények mást mutatnak. Parsonnet úgy gondolja, idővel nemcsak a testhőmérsékletünk, de alapanyagcserénk is mérséklődött. (Utóbbi meghatározza a test működéséhez szükséges energiát.) Ennek oka pedig feltehetően az, hogy a korábbiakhoz képest kevésbé veszélyeztetnek minket a gyulladásos megbetegedések. Mivel a gyulladások különféle fehérjéket és citokineket termelnek, az anyagcsere felgyorsul, melynek következtében a testhőmérséklet is növekszik. Utolsóként pedig a modern fűtési és légkondicionálási rendszereket említi, melyeknek köszönhetően ma már optimálisabb körülmények között élhetünk, így szervezetünknek kevesebb energiát kell fordítania az állandó testhőmérséklet szinten tartására.

A lázmérő nem is lázat mér?

Kézenfekvőnek tűnik, hogy a lázmérő minden egyes harminchét-harmincnyolc Celsius-fok közötti értéke automatikusan hőemelkedést, az ennél magasabb pedig lázat jelent. A helyzet azonban némileg árnyaltabb; a Popular Science összeszedte a mérvadó tényezőket, melyek között szerepel például az életkor és a nem is.

A nők testhője például jellemzően kicsivel magasabb a férfiak értékéhez képest, ami a hormonháztartást érintő, illetve az anyagcsere és a testzsírszázalék eltéréseinek köszönhető.

Vagy ott vannak az idősek, akiknek egy idősek otthonában végzett tanulmány szerint alacsonyabb a testhőmérsékletük mint a fiatalabb korosztályé, és inkább harminchat Celsius-fok környékén mozog. De a teszt során az is előfordult, hogy a kutatók csupán 34,4 Celsius-fokot mértek. A napszak szintén fontos tényező, hiszen testhőmérsékletünk általában reggelente mutatja a legalacsonyabb értéket, kora este pedig a legmagasabbat, ahogy testmozgás után is magasabb számokkal találkozunk. Mindezek tükrében érdemes többször megmérni saját testhőnket, és ez alapján meghatározni átlagunkat.

Utána pedig már nagyon egyszerű dolgunk lesz, hiszen ha az átlagnál két fokkal magasabb eredményt kapunk, valóban lázról beszélhetünk.