A fúziós energiatermelés beindításának régóta tervezett, de mindig távolinak tűnő kezdete még nem érkezett el ugyan, de a világ számos pontján egyre több állami és kereskedelmi program során foglalkoznak a fúziós fejlesztésekkel, amelynek révén egyszer elérhetővé válhat az üvegházhatású gázok kibocsátása nélküli, tiszta energiaellátás az emberek számára. A fúziós folyamat során kisebb atommagok egyesülnek, vagyis fuzionálnak egy nehezebb atommaggá - az erre alapozott energiatermelés megvalósítása azonban rendkívül magas hőmérséklet fenntartását, a plazmát kontroll alatt tartó erős mágneseket és komplex berendezések rendszerének kifejlesztését igényli, ami technológiai szempontból nagy kihívást állít a mérnökök elé.

A leendő fúziós erőművek előfutárait azonban már régen megépítették, a HT-6M tokamakot például még a nyolcvanas években készítették el Kínában. A HT-6M egyike annak a négy tokamaknak, amelyet a Hefei Fizikai Tudományok Intézetének plazmafizikai részlege (ASIPP) fejlesztett és a berendezést 18 éven keresztül, 1984-től 2002-ig használták. A tokamak közepes méretűnek számít és a vele végzett munka fő célja a nagy energiájú kiegészítő fűtési módok demonstrálása volt, beleértve a semleges nyaláb befecskendezést, az ion ciklotron rezonancia fűtést és az elektron ciklotron rezonancia fűtést is.

Az Energiatudományi Kutatóközpont Fúziós Plazmafizika Laboratóriumának munkatársa, Tál Balázs magyarázata szerint a kiegészítő fűtésre a plazma melegítéséhez körülbelül egymillió Celsius-fokos hőmérséklettől van szükség, mivel nagyjából ezen a hőmérsékleten megszűnik vagy jelentősen csökken az ohmikus fűtés hatása, ami addig biztosítja a plazma számára a hőt. Az ITER-ben a semleges nyaláb injektort, a rádiófrekvenciás ion ciklotron rezonancia fűtést (ICRH) és az elektron ciklotron rezonancia fűtést (ECRH) is alkalmazzák majd.

A HT-6M tokamak 2002-ben befejezte ugyan karrierje első szakaszát, de nem vált haszontalanná: nemrégen új életre kelt, hogy Thaiföldön folytassa munkáját. A berendezést Kínában újították fel és elvégezték rajta azokat a fejlesztéseket, amelyek a leendő kísérletekhez szükségesek. A tokamak neve immár Thailand Tokamak 1 (TT-1) és 2018 júliusában adták át hivatalos ceremónia keretében a TINT (Thailand Institute of Nuclear Technology) részére, ahol idén július 25-én helyezték kísérleti üzemmódba. A projekt a kínai és thaiföldi intézetek közös munkája, amelynek során a thai szakemberek egy részét Kínában készítették fel a berendezés működtetésére.

A későbbiekben Thaiföld azonban egy saját fejlesztésű tokamak megépítését is tervezi, amelyet TINT elmondása szerint a következő évtizedben hoznak létre.

Frissítés: Tál Balázs, a cikk korábbi változatának információitól eltérően, nem a Wigner Fizikai Kutatóközpont, hanem az Energiatudományi Kutatóközpont Fúziós Plazmafizika Laboratóriumának
munkatársa.

(Fotó: HFIPS, Institute of Plasma Physics, Chinese Academy of Sciences)