QLED

A QLED a már jól ismert LCD technológiával működik, ennek a továbbfejlesztéséről van szó, azonban a minőséget fokozza egy technikai újítás. Ez pedig a kvantumpontok bevezetése. A kvantumpontok nagyon hasznos nanoméretű segítőtársaivá váltak az embereknek a felfedezésük, pontosabban megalkotásuk óta eltelt majdnem negyven év során, az orvostudományban használt biomarkerektől kezdve az információtároláson át az elektronikus szerkezetekig sok helyen találkozhatunk velük, de a televíziók szép színeit is nekik köszönhetjük.

Ezek a félvezető, nanokristályok ugyanis az energiatöltetüket különböző színek emissziójával adják vissza, mikor az elektronjaik energiája egy alacsonyabb szintre esik vissza.

A fény színét az atom nagysága határozza meg, a nagyobb atomok piros, míg a kisebbek rövid hullámhosszú kék fényt bocsátanak ki. A gyártás során a LED háttérvilágítás és az LCD kijelző közé egy vékony rétegű kvantumpont filtert helyeznek, mely fokozza a színek intenzitását. Miért van erre szükség? A hagyományos LED (light emitting diode) világítás ugyan rendkívül erős fényt ad, azonban az LCD (liquid crystal display) képernyővel találkozva nem mindig nyújt megfelelő képminőséget. A nanokristályok megoldják a problémát, de egy gond még így is marad. A LED égők folyamatosan működésben vannak, akkor is ha a képernyőn fekete színt kell megjeleníteni, így a sötét hátteret mélyszürke árnyalattal szimulálják. Ez pedig sokszor zavaró lehet, különösen ha teljes akciójelenetek játszódnak le a filmekben éjszakai beállításban, az ilyenkor tapasztalható derengés nem mindig nyújt szép látványt, bár a minőség több faktortól, esetleg a televízió életkorától, online tévézés esetén a jelerősségtől is függ.

Az erőteljes fényhatás viszont jól jöhet abban az esetben, ha napos, jól bevilágított szobában szeretnénk filmet nézni, kevésbé tükröződnek a külső fényforrások,

és a betekintési szög is kiváló, vagyis oldalról sem lehet a kép minőségének romlását észrevenni, így ilyen környezetben jobban teljesít a QLED, mint az OLED. Ezeknek a tévéknek a régi LED készülékekhez képest a fogyasztásuk is jóval alacsonyabb a kvantumpontoknak hála. QLED gyártásával elsősorban a Samsung foglalkozik, így márka tekintetében nem sokat tudunk válogatni, annál inkább az árkategóriákban, a százötvenezrestől a kétmilliósig sokfélét találhatunk, a különbség elsősorban a méretükben rejlik. Az egyik legolcsóbb, a QE43Q60RA mindössze 108 centiméter átmérőjű, míg a másfél milliós QE85Q80T 215 centis, felbontásban nincs különbség, mindkettő 4K-s, bár a kicsivel kisebb, 207 centi képátlójú, kétmillió forint körüli QE82Q950RB már 8K-t tud (7680 x 4320 pixel).

OLED

Az OLED tévék felépítésének technikája nagyban különbözik a QLED-ékétől. A nevében szereplő O az organikusra utal (organic light emitting diode), az organikus a kémiában pedig a szén alapú anyagokat jelenti. A technikát már 1987-ben felfedezték az Eastman Kodak szakemberei, Ching Tang és Steven VanSlyke, de televíziókban csak az elmúlt években kezdték el alkalmazni.

A pixelek ebben az esetben egyenként saját fényt bocsátanak ki, tehát nincs háttérvilágítás és nincs szükség LCD kijelzőre sem.

Felépítéséhez hat réteget használnak, középen helyezkedik el két szénmolekulákból álló réteg, az emissziós, mely a fényt produkálja, ez áll az katódhoz közelebb, és egy konduktiv, vagyis vezető réteg, mely az anód, a pozitív terminál mellett található. Elektromos áram hatására az anód és katód közötti töltéskülönbség az emissziós rétegben fotonok kibocsátását eredményezi. Léteznek üveg és plasztik, vagyis polimer alapú OLED-ek is. Minden egyes pixelen belül három mikropixel található, egy piros, egy zöld és egy kék, ezek kombinációjából születik meg a kívánt szín, ami nagyon jó kontrasztot tud adni, a hátránya, hogy rossz esetben ki tudnak égni a pixelek, de ez a normál tévénézési szokások esetében (vagyis hogy nem bámuljuk napokig pont ugyanazt a csatornát, ugyanazzal a logóval) nem valószínű, hogy bekövetkezik. Mivel a pixelek egymástól függetlenül működnek, gyors színváltást tesznek lehetővé, ami különösen jól jön a videoklipek, gyors vágású filmek, online játékok esetén, bár ahhoz, hogy ezt a funkciót teljes egészében élvezhessük, megfelelően erős és gyors képprocesszorra is szükség van, így ennek is járjunk utána a választás előtt.

A sötét háttérrel játszódó jelenetek szintén jobban látszanak, hiszen a háttérvilágítás hiányával valódi fekete színt lehet előállítani, így nem marad a QLED-eknél látott derengés.

Ha a készülék dizájnját is figyelembe vesszük a vásárlásánál, az OLED ebben szintén megveri versenytársát, legalábbis, ha a cél a minél vékonyabb televízió beszerzése, mivel az LCD kijelző hiánya még laposabbá teszi a berendezést. Az OLED-ek ugyan drágábbak, és általában kisebb méretekben árulják őket, de jobb technológiát képviselnek. OLED televíziókat majdnem minden gyártó kínálatában találhatunk, az LG, Sony, Philips, Panasonic is ezekre esküszik, áruk azonban jóval a QLED fölött van, a legolcsóbb négyszázezer körüli termékektől a több mint kétmilliósig sokfélével találkozhatunk. Az ár természetesen függ az egyéb funkciók jelenlététől is, a majdnem hárommilliós Panasonic Viera TX-77EZW1004 például 196 cm-es képátlójú, míg a legolcsóbbak közé tartozó, négyszázezres LG55C9PLA 140 centis, bár felbontásban ugyanazt tudják: 4K, 3840 x 2160 pixel.

A jövő pedig már nemsokára a még újabb technológiáké lesz, a MikroLED- é és a DV (direct view) -QLED- é vagy true, valódi QLED-é. Az előbbi az OLED továbbfejlesztése, szintén saját fénykibocsátású pixelekkel, azonban nem organikus anyagból felépítve, így már nem kell majd félni a kiégéstől, valamint a bővíthető modulok nagyobb (potenciálisan végtelen méretű) és akár személyre szabható képernyő megszületését eredményezik. A valódi QLED pedig a kvantumréteg háttérvilágítás nélküli használatának megalkotása, vagyis ezekben a tévékben a kvantumpontok már saját fényükkel működnek majd, így a LED-től megszabadulva ezek a készülékek is sokkal karcsúbbakká válhatnak a jövőben. A Samsung tervezi a visszatérést az OLED kijelzők piacára is, jelenleg ugyanis az összes márka összes televíziójához az LG gyártja az ilyen típusú paneleket, a Samsung pedig a QLED-et. A technológia azonban eltérne az eddigiektől, a White OLED eljárással szemben ők a kék alapszínt nanoméretű pöttyök és színszűrők segítségével alakítanának át a megfelelő színű alpixellé.

(Fotó: Getty, Flickr/janitors, Flickr/infomatoque)