Schmidtet korábban a Google-alapítók, Sergey Brin és Larry Page melletti "felnőttként" ismerte meg a világ - 2001-től ő vezette a vállalatot az akkor még harminc alatti alapítók kérésére. A szakember karrierje kezdetén, a nyolcvanas évek elején különböző technológiai vállalatoknál, majd a Sun Microsystems-nél dolgozott fejlesztőként. 1997-től a Novell nevű, mára már nem működő, számítástechnikai hálózatokkal foglalkozó céget irányította. A Google-nél az volt a feladata, hogy az üstökösként száguldó termék köré működő, stabil vállalatot építsen. Tíz évnyi regnálás után ennek megfelelően át is adta vezérigazgatói székét Page-nek és Brinnek, majd 2017-ben megvált az elnöki feladataitól, 2020-ban pedig a tanácsadói megbízatásától. Azóta, amint most a Gizmodo is felidézi,
Schmidt amolyan összekötő kapocs lett a technológiai világ és az amerikai védelmi minisztérium között.
Ő vezette a mesterséges intelligenciát (MI) nemzetbiztonsági szempontból vizsgáló bizottságot, könyvet írt Henry Kissingerrel az MI-alapú drónok hadászati jelentőségéről, illetve cikkeket is publikált a témában - úgy tűnik, nem véletlenül. A Forbes értesülései szerint ugyanis különböző cégeken és a bizalmasain keresztül Schmidt részt vett egy "White Stork" (Fehér gólya) nevű cég megalapításában, ami kamikaze drónokat fog készíteni az ukrán seregnek - ezért is választották az ország egyik nemzeti állatát a cég nevéül.
Ezek a magánemberek számára is olcsó, a hadseregeknek egyenesen filléres, százötven-kétszázezer forintos kütyük csekély mennyiségű robbanóanyaggal szállnak fel és közelítik meg, vagy akár üldözik a célpontjukat. Az MI segíthet a célpontok felismerésében, az útvonal kijelölésében, vagy épp a védelmi rendszerek kikerülésében. Az egy dolog, hogy Schmidt úgy nyilatkozott, hogy az MI-alapú drónok kritikusak az orosz-ukrán háborúban, sőt, szerinte az ukránok egymillió ilyen eszközt vásárolnak majd 2024-ben - hiszen ez üzleti érdeke. De ha figyelembe vesszük, hogy nemrég az OpenAI is lazított a ChatGPT felhasználási feltételein, megnyitva az ajtót a hadiipari megrendelők előtt, már egyértelműen látszik, hogy nem csak az iskolások és a grafikusok, hanem a katonák is kíváncsiak arra, hogy hogyan segíthet nekik a mesterséges intelligencia.
(Borítókép: Axel Schmidt/Getty Images)