s

Terminátor a volán mögött - az önvezető autók japán alternatívája

2024 / 06 / 15 / Bobák Zsófia
Terminátor a volán mögött - az önvezető autók japán alternatívája
Lehet, hogy a lidarral és bonyolult felszerelésekkel telepakolt önvezető autók helyett máshogy alakul a közlekedés emberi vezetők nélküli jövője? Ezzel kísérleteznek Japánban, de a robot autóvezetési technikájában még vannak kivetnivalók.

A Tokiói Egyetem robotikai szakértői megtervezték Musashi robotot, aminek feladata, hogy az emberek helyett vezessen autót, ennek érdekében pedig olyan szerkezetet kapott, ami a humanoidok esetében szokatlannak számít. A gépet nem csak az embert utánzó struktúrával, tehát fejjel, lábakkal, karokkal és ujjakat tartalmazó kezekkel látták el, hanem muszkoszkeletális rendszerrel, vagyis az izom-, és csontrendszert imitáló hozzávalókkal. Ennek funkciója, hogy a robot képessé váljon a pedálok kezelésének, a kormány mozgatásának és más feladatoknak kivitelezésére, amelyek alapvető részét képezik a vezetés folyamatának. Musashi jelenlegi állapotában 74 mesterséges izmot tartalmaz, amelyek szuperkönnyű, de az acélnál is erősebb Dyneema rostokból állnak, valamint 39 izületet a nagyobb flexibilitás kedvéért. Ez a szám az emberi test paramétereivel összehasonlítva nagyon kevésnek számít, hiszen a testünk több mint 600 vázizmot és körülbelül 200-300 izületet rejt, de a robotok között kiemelkedőnek számít és elegendő erőt és mozgékonyságot ad a humanoidnak ahhoz, hogy tudja kezelni a járművet.

A gép a teszthez használt aprócska Toyota mikroautóban, egy COMS-ban (Chotto Odekake Machimade Suisui) foglalt helyet és azt egyedül irányította az egyetem tesztpályáján, beleértve a pedálok használatát és a kormányzást. Az eredmények alapján a robot alkalmas volt arra, hogy érzékelőivel és folyamatosan tanuló algoritmusaival monitorozza környezetét és elvégezze az alapvető feladatokat, meg tudta például állítani a járművet, mikor egy ember került elé, de egyelőre nagy hiányosságokkal is küzd. A kormányzást nem úgy valósítja meg, mint egy humán sofőr, inkább csak rányomja a kezeit a kormányra, ahelyett, hogy megragadná, ez bizonytalanabbá teszi a mozgását és a féket sem tudja olyan jól használni a sebesség szabályozására, mint kellene. Emellett nehézséget okoz számára a kanyarok bevétele, ami jelenleg két percet is igénybe vesz- ez bőven túl hosszú idő lenne, ha éles forgalmi helyzetben kellene vezetnie a robotnak.

Musashit azért készítették el a mérnökök, hogy bemutassák a autonóm autók egy lehetséges alternatíváját: a koncepció szerint a rengeteg drága és komplikált rendszerrel, lidarokkal, érzékelőkkel, kamerákkal ellátott önvezető autók helyett a már meglévő járműveket átalakítás nélkül is lehetne emberi sofőröktől "mentesen” használni, ha a robot foglalna helyet a vezetőülésben.

A mérnökök nem adtak különösebben részletes magyarázatot arra a kérdésre, hogy valójában miért lehet szükség erre a megoldásra az önvezetés helyett,

de tanulmányukban rávilágítottak olyan előnyeire a sofőrrobotnak, amelyek extra pozitívumot képviselnének az alkalmazása esetén. Egy bevásárlás vagy költözés során cipelhetné a csomagokat, támogathatná az időseket vagy végezhetne házimunkákat is, mikor éppen nem kellene vezetnie, vagyis teljes értékű szolgálatot végezne a ház körül. Ennélfogva költséghatékonyabbá is válhatna egy önvezető autónál, aminek egyetlen funkciója, hogy szállítsa az utasait. Hátrányt jelentene viszont az energiafogyasztása, amelyhez az elektromos autó akkumulátorát is lehetne használni, de csak a hatótáv kárára.

A legtöbb humanoidot gyártó cég a robotokat egyáltalán nem ilyen munkakörbe szánja, de tény, hogy egy ipari környezetben dolgozó gép számára is hasznos pluszt adna az szállítójárművek kezelésének képessége. Hasonló multifunkcionális robotot, illetve robotokat már a DARPA egy évtizeddel ezelőtti robotikai versenyén is bemutattak, mivel a megmérettetés részét képezte a humanoidok vezetési tehetségének demonstrálása. A versenyt megnyerő dél-koreai Team DRC-Hubo@UNLV DRC-Hubo robotja egy átalakított Polarist vezetett méghozzá a körülményekhez és a versenytársakhoz képest igen gyorsan és eredményesen, de persze egy rövid pályán való átkelés össze sem hasonlítható a valódi forgalmi helyzetben való helytállással. A mostani teszt újfent bizonyította, hogy a robotok még nagyon messze állnak attól, hogy átvegyék a vezetés feladatát az emberektől, ezért az ilyen típusú tesztelés inkább a technológiai aspektusok vizsgálata miatt érdekes vagy értékes a kutatók számára. Nem a humanoidok jelentik azonban az egyetlen rendhagyó sofőrjelölteket a kísérletezések során, 2022-ben bebizonyosodott például, hogy többek között az aranyhalak is képesek elirányítani egy nekik megfelelő járművet.

(Fotó: NHK World Japan)

A doomozó patkányok után itt vannak a járművezető aranyhalak Úgy tűnik, nem csak a rágcsálók képesek összetett problémák megoldására, hanem az aranyhalak is.


A déli félteke legszennyezettebb városában a levegővétel is veszélyes
A déli félteke legszennyezettebb városában a levegővétel is veszélyes
Ausztrália szellemvárosát 2007-ben a térképről is letörölték és hivatalos figyelmeztetésben kérték a hatóságok, hogy senki ne menjen oda az azbesztveszély miatt, de az utazók még mindig látogatják.
Van-e felső határa a technológiai fejlődésnek?
Van-e felső határa a technológiai fejlődésnek?
Létezhet egy univerzális korlát a technológiai fejlődésben? Ha létezik, akkor ez talán válasz lehet arra is, hogy miért nem találkoztunk még idegen civilizációval: egyszerűen a fejlett társadalmak megtorpannak a technológiai fejlődés egy fokán, amit sosem lesznek képesek meghaladni – sosem fogják meghódítani tehát a csillagokat. Ahogy mi sem.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.