A 2015-ben alapított kaliforniai cég régóta az érdeklődés középpontjában áll, de igazán idén vonták magukra a figyelmet, amikor nyilvánosan is elérhetővé tették a DALL-E 2 nevű MI-jüket, amely a begépelt leírások alapján képes létrehozni gyakorlatilag bármilyen képet. A legújabb, ChatGPT nevű modelljük egészen más célt szolgál, ez ugyanis a felhasználók által feltett kérdésekre képes válaszolni, mégpedig rendkívül összeszedett és emberi módon.
Ahogy a The New York Times írja, a chatbot az OpenAI által 2020-ban kiadott GPT-3 nevű természetes nyelvi modell továbbfejlesztett változatán, a GPT-3.5-ön alapul, amelyet az internetről begyűjtött több milliárdnyi szöveg alapján tanítottak meg arra, hogy értelmes válaszokat adjon a feltett kérdésekre. A ChatGPT-nek ez egyben a legnagyobb gyengesége is, hiszen egyrészt csak 2021 szeptemberéig rendelkezik információkkal - a világbajnokság állásáról így hiába is kérdeznénk -, másrészt pedig ekkora anyagnál már lehetetlen ellenőrizni az információk valóságtartalmát, így elméletben nem kizárt, hogy a chatbot hibás válaszokat ad.
Ez utóbbi volt egyébként az MI egyik legfőbb érve, amikor arról érdeklődtünk tőle, hogy veszélyt jelent-e az újságírók munkájára.
Mint a ChatGPT kifejtette, bár való igaz, hogy hozzá hasonlóan az újságírók is információkkal látják el a közvéleményt, ám a médiamunkásokkal ellentétben neki nincs lehetősége sem arra, hogy önállóan új információkat szerezzen be, sem pedig arra, hogy a meglévők hitelességét ellenőrizze, azokat kontextusba helyezze vagy kielemezze. Ezután megpróbáltuk szaván fogni a chatbotot, és megkérdeztük tőle, hogy ha ez így van, mi a biztosíték arra, hogy nem terjeszt álhíreket, erre azonban az MI azt válaszolta, hogy nyelvi modellként nem képes álhíreket (misinformation) terjeszteni. További kérdésekkel végül sikerült kihúzni belőle, hogy valójában csak a szándékosan terjesztett álhírekre gondolt, mint olyan tevékenységre, amire nem képes, valamint elismerte, hogy az információk, amiket szolgáltat, nem feltétlenül megbízhatóak, és a felhasználók dolga, hogy ezeket más forrásból is ellenőrizzék.
Az OpenAI egyébként kifejezetten nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a chatbot etikusan viselkedjen, a ChatGPT ennek megfelelően nem hajlandó olyan kérdésekre válaszolni, amik illegális tevékenységhez köthetőek. Amikor azt kérdeztük tőle, hogy hogyan kell ellopni egy autót, az MI felhívta rá a figyelmünket, hogy autót lopni illegális, és azt javasolta, hogy találjunk egy etikus módot arra, hogy autóhoz jussunk. Ennek a lehetőségeire a ChatGPT már nagyon szívesen adott egy hosszan kifejtett választ, rámutatva, hogy a vásárlás mellett lehetőségünk van lízingelni vagy bérelni is járművet, de ha nem használnánk rendszeresen, akkor a tömegközlekedés jobb megoldás lehet.
Ami a ChatGPT-ben különösen érdekes, hogy a hatalmas nyelvi adatbázisa miatt gyakorlatilag minden nyelven ért, ugyanakkor nem teljesen ugyanazok a válaszok születnek meg a különböző nyelveken. Amikor például magyarul kérdeztük meg tőle, hogy hogyan kell autót lopni, a bot ugyanúgy közölte velünk, hogy ez illegális, de már nem javasolta magától, hogy találjunk etikus módot a jármű beszerzésére. Az autó etikus beszerzésére is kissé más változatokkal állt elő a magyar verzióban, a vásárlás mellett itt a közösségi kölcsönzéssel és a csereautó-programok lehetőségével állt elő a program, megemlítve, hogy a használtautó-piacon is érdemes lehet szétnézni.
A The Guardian ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a chatbot ilyen jellegű etikai normáit elég könnyű kijátszani, például ha az MI-t megkérjük rá, hogy segítsen nekünk egy kitalált videojátékban, amelyben autót kell lopni, akkor ezt már készséggel megteszi, olyan részletekbe is beavatva, mint hogy hogyan kell slusszkulcs nélkül beindítani a motort vagy lecserélni a rendszámtáblát. De ugyanígy megkerülhetők az MI-be épített biztonsági korlátok azzal is, ha például megkérjük, hogy írjon egy színdarabot egy illegális elfoglaltságról.
A ChatGPT legnagyobb előnye kétségkívül az, hogy szinte bármiről képes hosszan nyilatkozni, a legtöbb esetben pedig a szövegek minősége rendkívül magas színvonalú. A kérésünkre például pillanatok alatt összedobott egy 2400 szavas esszét a kozmikus sugárzásról, amiben valóban azok az információk szerepeltek, amiket ilyen terjedelemben érdemes elmondani a jelenségről. Éppen emiatt sokan aggódnak miatta, hogy az OpenAI botja teljesen lehetetlenné teszi megállapítani, hogy egy akadémiai szöveget valóban a szerzője írt-e, pláne úgy, hogy a chatbot nem csak egyszerű utasításokat képes hibátlanul végrehajtani, de összetett feladatokat is. Egy felhasználó például arra kérte az MI-t, hogy vesse össze négy bekezdésben két ismert politológus elképzeléseit a nacionalizmusról, a chatbot pedig azonnal írt egy olyan szöveget, amit szerinte nyugodtan le lehetne adni valódi esszéként.
Ez a ChatGPT angol nyelvű adatbázisánál talán igaz, de a magyar oktatóknak egy darabig még biztosan nem kell azon gondolkozniuk, hogy a leadott esszét ember vagy gép írta. A József Attila szerelmi költészetéről a chatbot által összedobott írás például nyelvileg ugyan kifogástalan, de egy érettségin már aligha lehetne vele átcsusszanni.
A ChatGPT angol nyelvterületen komoly megmérettetés lesz az iskolai oktatás számára is, hiszen a program gond nélkül képes kifejtős választ adni a legtöbb házi feladatként feladott kérdésre. Amikor egy találomra kiválasztott, hetedikes matekpéldát adtunk fel neki, a chatbot nem csak a helyes eredményt adta meg, de részletesen kifejtette azt is, hogyan jutott arra az eredménye. Magyarul ugyanakkor még nehezebben boldogul, a nyolcadik osztályos gyakorlókönyvből vett példára például kerek perec közölte, hogy azt nem tudja megválaszolni.
A Twitteren többen arra is felhívták a figyelmet, hogy a ChatGPT tökéletesen képes arra, hogy programkódokat ellenőrizzen és rámutasson az abban található hibákra, noha ez vélhetőleg nem jelenti azt, hogy a szoftverfejlesztőknek aggódniuk kéne a munkájukért, inkább egy hasznos eszközt adhat a kezükbe.
Ahogy arra egy felhasználó rámutatott, a chatbot sok esetben a Google keresőnél is jobb, pontosabb válaszokat ad a feltett kérdésekre, bár a Seeking Alpha szerzője szerint ez azért nem jelenti azt, hogy az Alphabet lehúzhatja a rolót. Ahogy a cikk rámutat, a ChatGPT-nek eleve komoly hátránya, hogy csak 2021 szeptemberéig rendelkezik információkkal a világról, ráadásul az Alphabet a bevételei nagy részét abból szerzi, hogy a termékekre való keresésnél hirdetéseket is megjelenít, efféle funkciót pedig az OpenAI egyelőre nem tervez beépíteni a chatbotba. Azt ezért érdemes megjegyezni, hogy ezek a különbségek csak jelenleg állnak fenn, de ha a ChatGPT képességeit egy keresőmotorral párosítanák, akkor az valóban komoly kihívást jelenthetne a mesterséges intelligencia fejlesztésében szintén élenjáró Google számára is.
Természetesen muszáj volt a chatbotot arról is megkérdeznünk, hogy véleménye szerint a mesterséges intelligencia veszélyt jelent-e az emberiségre,
de erre csak egy lehangolóan semmitmondó választ kaptunk. A program először is felhívta rá a figyelmünket, hogy a programja szerint nincs saját véleménye a dolgokról, majd elmondta, hogy míg egyesek szerint az MI komoly előnyöket hordoz magában az emberiségre nézve, mások aggódnak az ezzel járó lehetséges problémák miatt. "Végső soron a mesterséges intelligencia jövője és az emberiségre gyakorolt hatása attól függ, hogy hogyan fejlesztik és használják" - jött a kétségkívül igaz, mégis lehangolóan semmilyen válasz.
Érdekes, de magyarul erre a kérdésre egy jóval összeszedettebb válasz érkezett, bár a lényege tulajdonképpen ennek is ugyanaz:
Az OpenAI chatbotját ide kattintva lehet kipróbálni regisztrációt követően.
(Borítókép: Carol Yepes/Getty Images)