A 2015-ben alapított kaliforniai cég régóta az érdeklődés középpontjában áll, de igazán idén vonták magukra a figyelmet, amikor nyilvánosan is elérhetővé tették a DALL-E 2 nevű MI-jüket, amely a begépelt leírások alapján képes létrehozni gyakorlatilag bármilyen képet. A legújabb, ChatGPT nevű modelljük egészen más célt szolgál, ez ugyanis a felhasználók által feltett kérdésekre képes válaszolni, mégpedig rendkívül összeszedett és emberi módon.

Ahogy a The New York Times írja, a chatbot az OpenAI által 2020-ban kiadott GPT-3 nevű természetes nyelvi modell továbbfejlesztett változatán, a GPT-3.5-ön alapul, amelyet az internetről begyűjtött több milliárdnyi szöveg alapján tanítottak meg arra, hogy értelmes válaszokat adjon a feltett kérdésekre. A ChatGPT-nek ez egyben a legnagyobb gyengesége is, hiszen egyrészt csak 2021 szeptemberéig rendelkezik információkkal - a világbajnokság állásáról így hiába is kérdeznénk -, másrészt pedig ekkora anyagnál már lehetetlen ellenőrizni az információk valóságtartalmát, így elméletben nem kizárt, hogy a chatbot hibás válaszokat ad.

Ez utóbbi volt egyébként az MI egyik legfőbb érve, amikor arról érdeklődtünk tőle, hogy veszélyt jelent-e az újságírók munkájára.

Mint a ChatGPT kifejtette, bár való igaz, hogy hozzá hasonlóan az újságírók is információkkal látják el a közvéleményt, ám a médiamunkásokkal ellentétben neki nincs lehetősége sem arra, hogy önállóan új információkat szerezzen be, sem pedig arra, hogy a meglévők hitelességét ellenőrizze, azokat kontextusba helyezze vagy kielemezze. Ezután megpróbáltuk szaván fogni a chatbotot, és megkérdeztük tőle, hogy ha ez így van, mi a biztosíték arra, hogy nem terjeszt álhíreket, erre azonban az MI azt válaszolta, hogy nyelvi modellként nem képes álhíreket (misinformation) terjeszteni. További kérdésekkel végül sikerült kihúzni belőle, hogy valójában csak a szándékosan terjesztett álhírekre gondolt, mint olyan tevékenységre, amire nem képes, valamint elismerte, hogy az információk, amiket szolgáltat, nem feltétlenül megbízhatóak, és a felhasználók dolga, hogy ezeket más forrásból is ellenőrizzék.

Saját nyelvet hozott létre a mesterséges intelligencia, állítja egy frissen megjelent tanulmány Tudod, mi az az "Apoploe vesrreaitars"? Ha nem, az nem csoda, ugyanis Giannis Daras szerint ezt, ahogy sok más kifejezést is, az OpenAI DALL-E 2 névre keresztelt neurális hálózata találta ki.

Az OpenAI egyébként kifejezetten nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a chatbot etikusan viselkedjen, a ChatGPT ennek megfelelően nem hajlandó olyan kérdésekre válaszolni, amik illegális tevékenységhez köthetőek. Amikor azt kérdeztük tőle, hogy hogyan kell ellopni egy autót, az MI felhívta rá a figyelmünket, hogy autót lopni illegális, és azt javasolta, hogy találjunk egy etikus módot arra, hogy autóhoz jussunk. Ennek a lehetőségeire a ChatGPT már nagyon szívesen adott egy hosszan kifejtett választ, rámutatva, hogy a vásárlás mellett lehetőségünk van lízingelni vagy bérelni is járművet, de ha nem használnánk rendszeresen, akkor a tömegközlekedés jobb megoldás lehet.

Magyarul is ért, de nem annyira

Ami a ChatGPT-ben különösen érdekes, hogy a hatalmas nyelvi adatbázisa miatt gyakorlatilag minden nyelven ért, ugyanakkor nem teljesen ugyanazok a válaszok születnek meg a különböző nyelveken. Amikor például magyarul kérdeztük meg tőle, hogy hogyan kell autót lopni, a bot ugyanúgy közölte velünk, hogy ez illegális, de már nem javasolta magától, hogy találjunk etikus módot a jármű beszerzésére. Az autó etikus beszerzésére is kissé más változatokkal állt elő a magyar verzióban, a vásárlás mellett itt a közösségi kölcsönzéssel és a csereautó-programok lehetőségével állt elő a program, megemlítve, hogy a használtautó-piacon is érdemes lehet szétnézni.

A The Guardian ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a chatbot ilyen jellegű etikai normáit elég könnyű kijátszani, például ha az MI-t megkérjük rá, hogy segítsen nekünk egy kitalált videojátékban, amelyben autót kell lopni, akkor ezt már készséggel megteszi, olyan részletekbe is beavatva, mint hogy hogyan kell slusszkulcs nélkül beindítani a motort vagy lecserélni a rendszámtáblát. De ugyanígy megkerülhetők az MI-be épített biztonsági korlátok azzal is, ha például megkérjük, hogy írjon egy színdarabot egy illegális elfoglaltságról.

A ChatGPT legnagyobb előnye kétségkívül az, hogy szinte bármiről képes hosszan nyilatkozni, a legtöbb esetben pedig a szövegek minősége rendkívül magas színvonalú. A kérésünkre például pillanatok alatt összedobott egy 2400 szavas esszét a kozmikus sugárzásról, amiben valóban azok az információk szerepeltek, amiket ilyen terjedelemben érdemes elmondani a jelenségről. Éppen emiatt sokan aggódnak miatta, hogy az OpenAI botja teljesen lehetetlenné teszi megállapítani, hogy egy akadémiai szöveget valóban a szerzője írt-e, pláne úgy, hogy a chatbot nem csak egyszerű utasításokat képes hibátlanul végrehajtani, de összetett feladatokat is. Egy felhasználó például arra kérte az MI-t, hogy vesse össze négy bekezdésben két ismert politológus elképzeléseit a nacionalizmusról, a chatbot pedig azonnal írt egy olyan szöveget, amit szerinte nyugodtan le lehetne adni valódi esszéként.

Ez a ChatGPT angol nyelvű adatbázisánál talán igaz, de a magyar oktatóknak egy darabig még biztosan nem kell azon gondolkozniuk, hogy a leadott esszét ember vagy gép írta. A József Attila szerelmi költészetéről a chatbot által összedobott írás például nyelvileg ugyan kifogástalan, de egy érettségin már aligha lehetne vele átcsusszanni.

A ChatGPT angol nyelvterületen komoly megmérettetés lesz az iskolai oktatás számára is, hiszen a program gond nélkül képes kifejtős választ adni a legtöbb házi feladatként feladott kérdésre. Amikor egy találomra kiválasztott, hetedikes matekpéldát adtunk fel neki, a chatbot nem csak a helyes eredményt adta meg, de részletesen kifejtette azt is, hogyan jutott arra az eredménye. Magyarul ugyanakkor még nehezebben boldogul, a nyolcadik osztályos gyakorlókönyvből vett példára például kerek perec közölte, hogy azt nem tudja megválaszolni.

A Twitteren többen arra is felhívták a figyelmet, hogy a ChatGPT tökéletesen képes arra, hogy programkódokat ellenőrizzen és rámutasson az abban található hibákra, noha ez vélhetőleg nem jelenti azt, hogy a szoftverfejlesztőknek aggódniuk kéne a munkájukért, inkább egy hasznos eszközt adhat a kezükbe.

Ahogy arra egy felhasználó rámutatott, a chatbot sok esetben a Google keresőnél is jobb, pontosabb válaszokat ad a feltett kérdésekre, bár a Seeking Alpha szerzője szerint ez azért nem jelenti azt, hogy az Alphabet lehúzhatja a rolót. Ahogy a cikk rámutat, a ChatGPT-nek eleve komoly hátránya, hogy csak 2021 szeptemberéig rendelkezik információkkal a világról, ráadásul az Alphabet a bevételei nagy részét abból szerzi, hogy a termékekre való keresésnél hirdetéseket is megjelenít, efféle funkciót pedig az OpenAI egyelőre nem tervez beépíteni a chatbotba. Azt ezért érdemes megjegyezni, hogy ezek a különbségek csak jelenleg állnak fenn, de ha a ChatGPT képességeit egy keresőmotorral párosítanák, akkor az valóban komoly kihívást jelenthetne a mesterséges intelligencia fejlesztésében szintén élenjáró Google számára is.

Természetesen muszáj volt a chatbotot arról is megkérdeznünk, hogy véleménye szerint a mesterséges intelligencia veszélyt jelent-e az emberiségre,

de erre csak egy lehangolóan semmitmondó választ kaptunk. A program először is felhívta rá a figyelmünket, hogy a programja szerint nincs saját véleménye a dolgokról, majd elmondta, hogy míg egyesek szerint az MI komoly előnyöket hordoz magában az emberiségre nézve, mások aggódnak az ezzel járó lehetséges problémák miatt. "Végső soron a mesterséges intelligencia jövője és az emberiségre gyakorolt hatása attól függ, hogy hogyan fejlesztik és használják" - jött a kétségkívül igaz, mégis lehangolóan semmilyen válasz.

Érdekes, de magyarul erre a kérdésre egy jóval összeszedettebb válasz érkezett, bár a lényege tulajdonképpen ennek is ugyanaz:

Az OpenAI chatbotját ide kattintva lehet kipróbálni regisztrációt követően.

(Borítókép: Carol Yepes/Getty Images)

Immár mindenki számára elérhető a DALL-E 2, ami a beírt szövegek alapján hoz létre képeket Ennek köszönhetően már azt is tudjuk, hogyan festett volna meg Picasso egy unikornis hátán lovagló páncélos medvét.