Egy, a brazíliai Santa Elina területén található barlangban tárták fel azokat a csontból készült medálokat, amelyeket valószínűsíthetően emberi kezek lyukasztottak ki és csiszoltak meg, írja a CNN. Az ékszerek, amelyek kora 25-27 ezer évre tehető, a legrégebbi, amerikai kontinensen talált, emberi jelenlétre utaló tárgyak, Thais Pansani, a tanulmány főszerzője szerint, aki a Sao Carlos Szövetségi Egyetem paleontológus kutatója. Ez egyben azt is jelenti, hogy

az emberek jóval korábban megjelenhettek az amerikai kontinensen, mint ahogy eddig hittük,

ugyanis a szakértők eddig azt feltételezték ez csupán tízezer évvel később történ meg, 13-16 ezer évvel ezelőtt. A medálok korát nem lehet egyértelműen megmondani, mert a kutatók nem közvetlenül a tárgyakat vizsgálták, hogy ezzel nehogy kárt okozzanak a rendkívül ritka és értékes leletekben. Ehelyett a régészek más, a tárgyak mellett talált anyagok, például üledék, szén, illetve további lajhármaradványok korát határozták meg, ebből következtettek az emberek által megmunkált csontok keletkezésének idejére is.

A három medál oszteodermából, vagyis olyan csontlemezből készült, amelyek a jégkorszak során élő, óriás földilajhár (Glossotherium phoenesis) bőrének felső rétege alatt helyezkedett el, ezzel is védelmet nyújtva az állat számára. Az említett lajhárfaj súlya mintegy 600 kilogramm lehetett, vagyis nagyobb volt, mint a legtöbb ma élő barnamedve. Bár a tekintélyes méretű élőlény hatalmas karmokkal rendelkezett, ezeket főként ásásra használta, így nem jelentett veszélyt a vele egyidőben élő emberekre, lassú anyagcseréjű növényevő lévén.

A nemrég napvilágra került leletek jelentősége azért is nagy, mert választ adhatnak egy régészeket évek óta megosztó, vitatott kérdésre, ami az emberi faj amerikai kontinensen való megjelenésének pontos idejével kapcsolatban merült fel. Észak- és Dél-Amerika ugyanis az utolsó földrész volt, ahol fajunk megvetette a lábát, de hogy ez pontosan mikor történt, abban ma sincs konszenzus a szakértők között. Sokan szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy az emberek 13-16 ezer évnél régebben érkeztek a kontinensre, azonban a mostani leletek ezt az elméletet erősítik meg, hiszen az emberi kéz alkotta csontmedálok ennél mintegy 10 ezer évvel idősebbek.

De további bizonyítékok is utalnak arra, hogy őseink már jóval régebben is járták Amerika földjeit. 2021-ben 61 megkövesedett emberi lábnyomot fedeztek fel Új-Mexikóban, amelyekről a nyomok alatti és feletti növényi magvak radiokarbonos kormeghatározásával megállapították, hogy 21-23 ezer évvel ezelőtt keletkezhettek. Ez is arra utal, hogy az emberek sokkal korábban jártak a kontinensen, mint azt korábban gondoltuk.

A Brazíliában talált medálok készítőiről és viselőiről egyelőre szinte semmit nem tudni, jó hír azonban, hogy ez még változhat. Egy nemzetközi tudóscsoport ugyanis a közelmúltban olyan technikát alkalmazott egy orosz barlangan talált, ékszerként használt szarvasfog esetében, amellyel sikerült megállapítaniuk a viselője nemét, korát és egyéb részleteket is. Ezt a szarvascsont lyukacsos szerkezete tette lehetővé, amelynek köszönhetően a tárgy képes volt megőrizni a beletapadt bőrsejtekből, izzadtságból és egyéb testnedvekből származó emberi DNS-t.

(Fotók: Thaís Pansani és Pierre Gueriau)