Az Artemis I misszió főszereplője, az Orion űrkapszula december 11-én érkezett vissza a Földre több mint kétmillió kilométer hosszú útjáról, aminek során rövid időre távoli retrográd pályára állt a Hold körül. A kapszulát a Csendes-óceánba való becsapódása után a helyszínen várakozó USS Portland legénysége a fedélzetre vontatta, majd megkezdték az előzetes vizsgálatokat az Orion állapotának felmérésével kapcsolatban. Ahogy az felvételeken is látszik, a hajón töltött idő első szakaszában a kapszula tetején elhelyezkedő hatalmas, piros ballonokat még nem engedték le, annak ellenére, hogy az eszközök már betöltötték a szerepüket, ami az űrhajó pozíciójának stabilizálása volt.

A megfelelő pozíció megtartására főként a későbbi küldetések során lesz nagy szükség, mikor az Orion fedélzetén már űrhajósok is tartózkodnak majd - az úgynevezett Module Uprighting System feladata, hogy a vízbe érkezés után azonnal felfújódva, egyenes helyzetbe hozza a kabint. A 2014-es első repülési teszten az öt ballonból csak kettő fúvódott fel megfelelően, de az azóta eltelt évek fejlesztéseinek köszönhetően immár vastagabb és ellenállóbb anyagból készültek az eszközök, így a mostani misszió alatt már jobb eredményt értek el a rendszerrel.

Az Orion belsejében utazó bábukat és a tudományos kísérletek berendezéseinek egy részét majd a Kennedy Űrközpontba való megérkezése után távolítják el és ekkor kezdik meg a hőpajzs vizsgálatát is, de a Biology Experiment-1 alanyait (különböző növényi magokat, élesztőgombákat és algákat) már a hajón kivették és biztonságba helyezték. A hőpajzs szintén fontos szerepet játszik az Artemis-program küldetéseiben, mivel rendkívüli hőmérsékletet kell elviselnie a bolygó atmoszférájába való belépés idején, a kapszula ugyanis távolabbról érkezik, mint az ISS legénységét szállító űreszközök és ezért nagyobb sebességgel halad és több hőt "generál".

Az atmoszférába való belépéskor 40 000 km/h sebességgel haladt az űreszköz,

majd ez néhány perc alatt 500 km/h-ás tempóra csökkent, ezután pedig az ejtőernyők lassították tovább a sebességét. A 2700 Celsius-fokos forróságtól az Oriont az Avcoat nevű anyagból készült borítás védi, aminek számos lemeze a magas hőmérséklet hatására leválik az alapszerkezetről.

Emellett egy másik fajta anyagot is alkalmaztak a védelem céljából: a 3DMAT (3-Dimensional Multifunctional Ablative Thermal Protection System) kvarcszálakból szőtt és gyantába ágyazott anyagból áll és extra megerősítésként szolgál. A hővédelmi rendszert több mint 1000 tesztnek vetették alá az Artemis I előtt, de a mostani küldetés jelentette az igazi próbáját a rendszernek. Az Avcoat lemezeibe szenzorokat telepítettek, így az ezekből származó adatok is segítenek a rendszer működésének felmérésében, valamint a megégett borítás maradványainak vizsgálata is újabb információkat szolgáltat a mérnökök számára.

(Fotó: NASA/James M. Blair/Isaac Watson)