A NASA Artemis-programjának első szakasza sokat késlekedett az űrügynökség megarakétájának, a Space Launch Systemnek tesztjei közben felmerülő számos hiba miatt, de végül november 16-án sikerült útjára indítani a rakétát és a vele utazó Orion kapszulát, valamint a magukkal szállított cubesat műholdakat is. Az Artemis I legfontosabb célja az űrkapszula próbája volt, később ugyanis ezzel utaznak majd az asztronauták a Holdra, emiatt alapos vizsgálatoknak kellett alávetni a kapszula rendszereit, valamint a meghajtást és elektromosságot biztosító Európai Szervízmodul működését is és nem utolsó sorban az űrhajósok leendő űrruháját, amely a sugárzástól védi majd őket.
A küldetés nem indult problémamentesen, már az indítás előtt is újabb nehézségekkel kellett megbirkóznia a NASA munkatársainak, többek között az egyik üzemanyag, a kriogenikus folyékony hidrogén újbóli szivárgása miatt, ami már a wet dress rehearsal teszteken is gondot okozott. A kilövést azonban nem napolták el újból, a hibákat helyrehozták és a misszió elstartolt helyi idő szerint 1 óra 47 perckor november 16-án hajnalban. A világ jelenlegi legerőteljesebb rakétája olyan erővel emelkedett a magasba, hogy az indítóállás tornyában található lift ajtaját le is szakította és a festék is lemállott egy területen, de a történésekről beszámoló Mike Sarafinnak, a misszió menedzserének elmondása szerint ezek csak apró károknak számítanak.
Az Orion Hold felé tartó és Hold körüli útja során is történtek anomáliák, például a földi irányítóközpont 47 percre elvesztette a kapcsolatot az űrkapszulával a repülés nyolcadik napján, de végül a kontaktus helyreállt és az Orion elérte a Holdat. Az űrkapszula a napelem-panelek végén elhelyezett kamerák segítségével számos képet készített saját magáról és a háttérben látható Holdról és Földről, újabb earthrise (földfelkelte) felvételeket eredményezve. Az első Earthrise fotót 1968. december 24-én készítette az Apollo-8 űrhajósa, William Anders.
Orion sees the Earthrise on day 20 of #Artemis I after we performed the return powered flyby. We're scheduled to splash down on December 11 in the Pacific Ocean. pic.twitter.com/t5XjqOj8Lz
— Orion Spacecraft (@NASA_Orion) December 7, 2022
A kapszula végül kicsivel több mint 25 nap után visszatért a Földre, de előtte egy ízben még rekordot döntött: a repülés 13. napján, november 28-án olyan messze került a Földtől, mint előtte egyik, emberek szállítására alkalmas űreszköz sem: 432 210 kilométerre távolodott el a bolygótól. Ebből a távolságból érkezett most haza a kapszula és keleti parti idő szerint 12 óra 40 perckor (magyar idő szerint 18 óra 40 perckor) a tervezett módon a Csendes-óceánba csapódott. A landolás előtt, a légkörbe való belépést megelőzően az Európai Szervízmodul lecsatlakozott az Orionról, az immár egyedül repülő űrkapszula pedig egy speciális manőver után elkezdte zuhanását a felszín felé.
A manőver során a kabin, a NASA leírása szerint, a légkörbe való első belépés után "visszapattant", majd újra visszatért az atmoszférába - ezzel a módszerrel a landolást pontosabban lehet kivitelezni. Később, körülbelül 20 perc ereszkedés után 32 km/h-ára csökkent a sebessége és a kinyíló ejtőernyők tovább fékezték a kabint a biztonságos landolás érdekében. Az Orion Alsó-Kalifornia partjaitól nyugatra ért útja végére, ahonnan a USS Portland legénysége mentette ki, miután elvégezték rajta a két órán át tartó előzetes vizsgálatokat. Később a hajó szállítja el a szárazföldre, ahová december 13-án érkezik majd meg.
A NASA vezetője, Bill Nelson történelmi pillanatnak nevezte az Orion hazatérését és az űrügynökség már a következő misszióra készül, sőt, a rendszeres Hold felé tartó küldetéseket és a Holdon való hosszú távú emberi tartózkodásra való berendezkedést tervezi. Ha pedig a Holdon sikerül megvetni a lábát az emberiségnek, a következő lépés már a Mars elérése lehet.
(Fotó: NASA)