Örök éjszaka és örök nappal uralkodik a legforróbb bolygón

2020 / 01 / 29 / Felkai Ádám
Örök éjszaka és örök nappal uralkodik a legforróbb bolygón
A KELT-9b majdnem háromszor akkora, mint a Jupiter, de csak fele olyan sűrű. Ennek pedig az az oka, hogy a bolygó átmérője nem túl nagy ugyan, de a rendszer napjából áradó, extrém forró sugárzás valósággal felfújta a planéta légkörét.

A KELT-9b ennek megfelelően egy úgynevezett ultraforró Jupiter, amely egyike a csillagrendszerünkön kívül található bolygótípusoknak. A bolygó napja tőlünk 670 fényévnyire található. A bolygó felszíne 4300 Celsius fokos, tehát még néhány csillagnál is forróbb, a bolygók között pedig eddig nem akadtak ennél melegebbre.

Heves kapcsolat

A KELT-9 csillag mindössze 300 millió éves, ami egy csillag esetén fiatalnak számít. Az égitest több mint kétszer akkora és kétszer olyan forró, mint a mi napunk. Mivel folyamatosan erős ultraibolya sugárzással bombázza a bolygóját, annak még a leváló anyagból üstöke is nőtt, mint az üstökösöknek. Idővel a csillag akár teljesen el is párologtathatja a bolygóját. Persze ez a forgatókönyv csak akkor valósul meg, ha a nap nem duzzad akkorára addig, hogy elnyelje az egész bolygót. A KELT-9 ugyanis pár százmillió éven belül vörös óriássá fog duzzadni.


Egy csillag élete: születés a kép bal oldalán, a vörös óriás pedig a jobbon

Nem lakható, de érdekes

Valószínűleg mondani sem kell, hogy nem a KELT-9b lesz az emberiség következő otthona, ám a lakhatatlan planéták tanulmányozása ettől függetlenül is érdekes. A csillagászok többsége ugyanis lakható bolygókat keres, ám a KELT-9b szerű extrém esetek az ő felfedezéseiket egészíthetik ki, és így többet tudhatunk meg a csillagrendszerek születéséről.

Két KELT

A jelenleg működő két KELT (Kilodegree Extremely Little Telescope) teleszkóp egyike a bolygó északi, a másik a déli részén működik. A KELT-ek célja, hogy egy hiányzó elemmel egészítsék ki a bolygókutatást. A többi teleszkóp ugyanis az ég kisebb részein figyel halványabb csillagokat mindezt rendkívül nagy felbontás mellett. A két KELT eszköz ezzel szemben nagyon fényes csillagok millióit tanulmányozza az ég jóval nagyobb szegletében, de alacsony felbontásban.

A KELT-9b-t először 2016 tavaszának végén vették észre, amikor a KELT-9 csillag fénye fél százalékot csökkent, ami alapján egy bolygó kerülhetett a csillag elé. Ezután következtek az alaposabb vizsgálatok, melyek megállapították, hogy egy forró Jupiter típusú bolygóról van szó.

A végtelen nappal és a végtelen éj planétája

Mostanra már a NASA Spitzer űrteleszkópja is megvizsgálta a bolygót. Ez a teleszkóp az infravörös fényt figyeli, és ezzel meg tudták vizsgálni a bolygó atmoszféráját több más szögből is, ahogy a bolygó a napja körül keringett. Mivel a nap és a bolygó között nagyon erős a gravitációs erő (nagyjából mint a Hold és a Föld esetében), ezért a KELT9-b egyik oldala mindig a nap felé fordul, a másik pedig örök éjszakába borul.

Molekulák örök születése és örök halála

Mivel a bolygó napos oldalát túl sok ultraibolya sugárzás éri, ezért ott a különböző molekulák nem maradhatnak egyben, hanem széthasadnak. A sugárzás és a hőmérséklet azonban áramlásban van a bolygón, és bár a KELT-9b valamivel hűvösebb (de azért továbbra is extrém forró) éjszakai oldala körül sok a kérdőjel, nem kizárt, hogy ott a molekulák újra tudnak alakulni. Amennyiben ez így is történik, az is csak átmeneti állapotnak lehet tekinthető: amint a molekula visszasodródik a napos oldalra, ismét széthasad.


Bolygóra éhező vörös óriás

A tudósok számára az egyik legnagyobb rejtély éppen ennek az extrém atmoszférának a működése volt. Végül bevetették a számítógépes modellezést, ami alapján az ismert adatok a leginkább azzal az elképzeléssel vágnak egybe, mely szerint a hidrogén molekula folyamatos körforgásban van: szétesik a bolygó nappali felén, majd az éjszakai féltekén megszületik ismét, ezután ismét visszasodródik a nappalira, ahol megint szétesik... És így tovább a végtelenségig.

Egy másik, egyelőre meg nem oldott probléma, hogy a nappali részen a bolygó legforróbb pontja nem ott található, ahol arra számítani lehetne, vagyis a naphoz legközelebb eső ponton, hanem kicsit arrébb vándorolt. Egyelőre senki sem tudja, miért.

(Kép: NASA, wikipedia, forrás: NASA_1, NASA_2)


Autót vennél mostanában? Nézz bele a PLAYER AUTÓTESZT ROVATÁBA!
Minden friss és izgalmas autót kipróbálunk, amit csak tudunk, legyen az dízel vagy elektromos, olcsó vagy luxus, kétszemélyes vagy kisbusz!
Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Az emberiség szén-dioxid-kibocsátását méri majd az űrből az ESA új műholdja
Az emberiség szén-dioxid-kibocsátását méri majd az űrből az ESA új műholdja
Az Európai Űrügynökség (ESA) CO2M nevű küldetése a világon elsőként fogja mérni, hogy mennyi szén-dioxid kerül a légkörbe kifejezetten az emberi tevékenység következtében.
Nemsokára beleshetünk egy fontos holdmisszió előkészületeinek kulisszái mögé
Nemsokára beleshetünk egy fontos holdmisszió előkészületeinek kulisszái mögé
Az első robotizált NASA holdmisszió rovere 100 napig járja a Mons Mouton környékét víz után kutatva, majd küldetése végén megfagy.
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.