Örök éjszaka és örök nappal uralkodik a legforróbb bolygón

2020 / 01 / 29 / Felkai Ádám
Örök éjszaka és örök nappal uralkodik a legforróbb bolygón
A KELT-9b majdnem háromszor akkora, mint a Jupiter, de csak fele olyan sűrű. Ennek pedig az az oka, hogy a bolygó átmérője nem túl nagy ugyan, de a rendszer napjából áradó, extrém forró sugárzás valósággal felfújta a planéta légkörét.

A KELT-9b ennek megfelelően egy úgynevezett ultraforró Jupiter, amely egyike a csillagrendszerünkön kívül található bolygótípusoknak. A bolygó napja tőlünk 670 fényévnyire található. A bolygó felszíne 4300 Celsius fokos, tehát még néhány csillagnál is forróbb, a bolygók között pedig eddig nem akadtak ennél melegebbre.

Heves kapcsolat

A KELT-9 csillag mindössze 300 millió éves, ami egy csillag esetén fiatalnak számít. Az égitest több mint kétszer akkora és kétszer olyan forró, mint a mi napunk. Mivel folyamatosan erős ultraibolya sugárzással bombázza a bolygóját, annak még a leváló anyagból üstöke is nőtt, mint az üstökösöknek. Idővel a csillag akár teljesen el is párologtathatja a bolygóját. Persze ez a forgatókönyv csak akkor valósul meg, ha a nap nem duzzad akkorára addig, hogy elnyelje az egész bolygót. A KELT-9 ugyanis pár százmillió éven belül vörös óriássá fog duzzadni.


Egy csillag élete: születés a kép bal oldalán, a vörös óriás pedig a jobbon

Nem lakható, de érdekes

Valószínűleg mondani sem kell, hogy nem a KELT-9b lesz az emberiség következő otthona, ám a lakhatatlan planéták tanulmányozása ettől függetlenül is érdekes. A csillagászok többsége ugyanis lakható bolygókat keres, ám a KELT-9b szerű extrém esetek az ő felfedezéseiket egészíthetik ki, és így többet tudhatunk meg a csillagrendszerek születéséről.

Két KELT

A jelenleg működő két KELT (Kilodegree Extremely Little Telescope) teleszkóp egyike a bolygó északi, a másik a déli részén működik. A KELT-ek célja, hogy egy hiányzó elemmel egészítsék ki a bolygókutatást. A többi teleszkóp ugyanis az ég kisebb részein figyel halványabb csillagokat mindezt rendkívül nagy felbontás mellett. A két KELT eszköz ezzel szemben nagyon fényes csillagok millióit tanulmányozza az ég jóval nagyobb szegletében, de alacsony felbontásban.

A KELT-9b-t először 2016 tavaszának végén vették észre, amikor a KELT-9 csillag fénye fél százalékot csökkent, ami alapján egy bolygó kerülhetett a csillag elé. Ezután következtek az alaposabb vizsgálatok, melyek megállapították, hogy egy forró Jupiter típusú bolygóról van szó.

A végtelen nappal és a végtelen éj planétája

Mostanra már a NASA Spitzer űrteleszkópja is megvizsgálta a bolygót. Ez a teleszkóp az infravörös fényt figyeli, és ezzel meg tudták vizsgálni a bolygó atmoszféráját több más szögből is, ahogy a bolygó a napja körül keringett. Mivel a nap és a bolygó között nagyon erős a gravitációs erő (nagyjából mint a Hold és a Föld esetében), ezért a KELT9-b egyik oldala mindig a nap felé fordul, a másik pedig örök éjszakába borul.

Molekulák örök születése és örök halála

Mivel a bolygó napos oldalát túl sok ultraibolya sugárzás éri, ezért ott a különböző molekulák nem maradhatnak egyben, hanem széthasadnak. A sugárzás és a hőmérséklet azonban áramlásban van a bolygón, és bár a KELT-9b valamivel hűvösebb (de azért továbbra is extrém forró) éjszakai oldala körül sok a kérdőjel, nem kizárt, hogy ott a molekulák újra tudnak alakulni. Amennyiben ez így is történik, az is csak átmeneti állapotnak lehet tekinthető: amint a molekula visszasodródik a napos oldalra, ismét széthasad.


Bolygóra éhező vörös óriás

A tudósok számára az egyik legnagyobb rejtély éppen ennek az extrém atmoszférának a működése volt. Végül bevetették a számítógépes modellezést, ami alapján az ismert adatok a leginkább azzal az elképzeléssel vágnak egybe, mely szerint a hidrogén molekula folyamatos körforgásban van: szétesik a bolygó nappali felén, majd az éjszakai féltekén megszületik ismét, ezután ismét visszasodródik a nappalira, ahol megint szétesik... És így tovább a végtelenségig.

Egy másik, egyelőre meg nem oldott probléma, hogy a nappali részen a bolygó legforróbb pontja nem ott található, ahol arra számítani lehetne, vagyis a naphoz legközelebb eső ponton, hanem kicsit arrébb vándorolt. Egyelőre senki sem tudja, miért.

(Kép: NASA, wikipedia, forrás: NASA_1, NASA_2)


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Autót vennél mostanában? Nézz bele a PLAYER AUTÓTESZT ROVATÁBA!
Minden friss és izgalmas autót kipróbálunk, amit csak tudunk, legyen az dízel vagy elektromos, olcsó vagy luxus, kétszemélyes vagy kisbusz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.