Közel hatvanötezres Instagram rajongótáborával a fiatal majom gyorsan belopta magát a szívekbe többek között gitárpengetős, trambulinon ugrálós vagy banánjelmezt viselő fotóival. Míg egyesek nem állnak meg a lájknál, inkább hétszáz dollárt kipengetnek, hogy tíz percet a Miamiban élő Limbanival tölthessenek. Szakértők, többek között Dr. Jane Goodall etológus azonban kifogásolja a csimpánz tartási körülményeit. Szerinte Limbaninak társai mellett lenne a helye, mert a túlzott emberi közelség miatt hatalmas stressznek, és más egészségügyi problémáknak is ki van téve.
Here at ZWF we are still fundraising for Limbani's Primadome enclosure! If you'd like to inquire about receiving a painting for a donation towards our cause, email [email protected]???? Thank you! #zwfmiami #limbanipaints #celebratinglife
Welcome back to Instagram. Sign in to check out what your friends, family & interests have been capturing & sharing around the world.
Ehhez képest úgy az interneten, mint a filmvásznon találkozhatunk vigyorgó csimpánzokkal, akiket rendszerint talpig beöltöztetnek, és különféle, számukra természetellenes pózokba kényszerítenek. A kényszerítés szó ez esetben egyáltalán nem túlzás, a hasonló célokhoz használt állatokat ugyanis csecsemőkorukban elszakítják anyjuktól, majd megkezdődik kiképzésük. Ha pedig 'kiöregedtek a szakmából' életük hátralevő részét embertelen körülmények között kell leélniük. A The Sun információi szerint hasonlóan kegyetlen módon bántak azzal a csimpánzzal, amit Leonardo DiCaprio mellett láthattunk a Wall Street farkasai filmben.
A majmot állítólag többször a nyakánál fogva rángatták, és cirkuszi mutatványokra kényszerítették. Pedig a főemlősök nagyon érzékeny társasági lények, csakhogy az attrakciók okozta trauma jeleit a legtöbben félreértelmezik, és örömnek gondolják.
Kutatások azonban kimutatták, hogy amit mi derűnek hiszünk, az valójában félelem.
Aaron Gekoski fotójával elnyerte a 2018-as Év Természetfotósa címet Ember és Természet kategóriában, ami számára nyilván megtiszteltetés, ellenben a látottak inkább felkavaróak. Az alábbi fotón szereplő csontsovány, bikinis orángutánt (több társával együtt) rabságban tartják a bangkoki Safari World-ben, ahol ökölvívással kell szórakoztatniuk a látogatókat. Nyilván az állatok nem erre születtek, ezért az idomárok veréssel, elektromos sokkolóval, és sok esetben a majmok bőrén elnyomott cigarettával próbálják betörni őket.
Hasonlóan megrázó Pony története, akit a Borneo Orangutan Survival Foundation állatmentői hatéves rabság után menekítettek meg egy helyi bordélyházból. A majmot újszülöttként elrabolták anyjától, ezt követően pedig naponta leborotválták, kisminkelték, felöltöztették, és láncra verve tartották, hogy a pálmaolaj ültetvényeken dolgozó munkások kedvük szerint szexuális aktusra kényszeríthessék. Michelle Desilets 1994 óta az alapítvány önkéntese, a The Sun Online oknyomozó riporterének mégis úgy nyilatkozott, korábban még sosem szembesült olyan mértékű borzalommal, mint amit Pony megmentésekor tapasztaltak.
"Visszataszító és groteszk volt...Testét mindenütt tályogok borították, ki volt sminkelve és ékszerekkel telepakolva. Rengeteget szenvedhetett, szörnyű belegondolni, mennyire retteghetett! Kiszabadítása nem volt egyszerű, harmincöt fegyveres rendőr közreműködésével sikerült rávenni a falubelieket, hogy átadják nekünk."
Csodával határos módon Pony mégis újra megtanult bízni megmentőiben, bár eleinte láthatóan félt a férfiaktól, így csak nők gondoskodtak róla, de a rehabilitáció előrehaladtával fokozatosan a férfi gondozókat is közel engedte. Önálló életre azonban soha többé nem lesz képes, így jelenleg a Nyaru Menteng Rehabilitation Centre az otthona. Pony esete sajnos nem egyedi, évente ugyanis mintegy ezer újszülött orángutánt értékesítenek a feketepiacon.
Az bizonyára senkinek sem újdonság, hogy egy megosztott fotó mögött sokszor teljes más lapul, mint amit első ránézésre gondolnánk. Ám arra már nem feltétlenül gyanakodnánk, hogy a fogságban tartott, pózoló vadállatok képei elferdíthetik a valóságot veszélyeztetettségükkel kapcsolatban. Példának okáért az International Union for Conservation of Nature a veszélyeztetett fajok közé sorolja a csimpánzokat, számuk ugyanis az elmúlt évszázadban egy-két millióról háromszáötvenezerre csökkent. Kutatások szerint viszont a csimpánzok gyakori felbukkanása a szórakoztatóiparban eltereli a gyanút az állatok valódi helyzetéről. A Science magazin munkatársai utánajártak, mennyire helytálló az előbbi kijelentés, és kérdőíves kutatást végeztek, melyben a résztvevőknek meg kellett tippelni a három legveszélyeztetettebb emberszabású fajt. Első körben a csimpánzokat hatvanhat százalékban titulálták veszélyeztetettnek (szemben a gorillák kilencvenöt, illetve az orángutánok kilencvenegy százalékos arányával). A második részben viszont már a válaszadók hetvenkét százaléka minősítette veszélyeztetettnek a csimpánzokat.
Lassan, de biztosan úgy tűnik, a világ elindult a változás útján, hiszen egyre többen ellenzik az állatkínzás ezen formáját. És nemcsak civilek, vállalatok is próbálnak a maguk módján tenni ellene: a Facebook és az Instagram például beszállt a 'Vessünk véget a vadon élő állatok online kereskedelmének' nevű kezdeményezésbe, melyben céljaik szerint 2020-ig húsz százalékra megpróbálták visszaszorítani az illegális adásvételi tevékenységet. (Friss adatokat erről egyelőre nem találtunk, ha így lesz, frissítjük cikkünket). Ezen kívül 2017-ben saját felületén mindkét platform betiltotta az állatokkal történő kereskedelmet, bár utóbbi átláthatóságával kapcsolatban felmerülnek problémák. Hogy mit hoz a jövő, egyelőre rejtély, de talán eljön a nap, amikor egy ártatlan lénynek sem kell többé keserves kínok közt sínylődni.
(Fotó: Limbani Instagram, Borneo Orangutan Survival Foundation, Aaron Gekoski)