"A befolyásolási műveletek nem új keletűek, ám azok az elmúlt évek során már a globális köztudatba is berobbantak" - idézi a jelentést az NBC News. Ezek a kampányok ugyanazon digitális eszközöket kihasználva próbálják aláásni a polgári intézményekbe vetett bizalmat, amelyek egykor változatossá tették az online teret, és olyan mozgalmakat indítottak, mint a Me Too vagy a Black Lives Matters. A szintén az NBc-nek nyilatkozó Nathaniel Gleicher, a Facebook kiberbiztonságért felelős vezetője szerint a vállalat hosszú utat járt be a 2016-os incidens óta, amikor Oroszország hamis profilokkal megpróbálta befolyásolni az amerikai elnökválasztás eredményét. Bár azt azért nem mondaná, hogy minden profilt sikerült elkapniuk, de a tendencia mindenképp javulást mutat. A jelentés ugyanakkor

nem tér ki arra dezinformációs kampányra, ami végül az Amerikai Egyesült Államok Capitoliumának ostromához vezetett.

Az ostrom után több portál, köztük a CNN is kritizálta a Facebook-ot, amiért az csak akkor lépett fel Donald Trump szélsőséges nézeteket valló támogatói ellen, miután már megtörtént a baj. A vállalat azzal védekezett, hogy számos lépést tettek a választások delegitimizálására törekvő tartalom korlátozására, többek között korlátlan időre felfüggesztették Trumpot a platformunkról, és törölték a Stop the Steal nevű csoportot, amely így két napig sem működhetett a közösségi oldalon. A vállalat szóvivőjét idézve a The Verge azt írta: a közösség láthatóan a választás menetének delegitimizálására alakult, a pénzgyűjtésen kívül tüntetéseket szerveztek benne, és egyre aggasztóbb jelek mutatkoztak benne arra, hogy a tagok erőszakos beavatkozásra is elszánták magukat.

Huszonhét orosz és huszonhárom iráni hálózatot kapcsoltak le

Mennyiségét tekintve az Oroszországból és Iránból származó hálózatok tették ki a legnagyobb részét annak, amit a Facebook "Koordinált Hamis Magatartásnak" nevez. A jelentés szerint huszonhét orosz és huszonhárom iráni hálózatot kapcsoltak le, és bár a cég nem tulajdonítja az összes kampányt a kormányoknak, ugyanakkor közülük többen is azonosították a hírszerzési befolyásoló műveletek jellemzőit. Hozzátették: Oroszország és más külföldi szereplők befolyása miatt egyre jobban összemosódik a határ a külföldi és a belföldi tevékenység között azáltal, hogy felerősítik az amerikaikat megosztó narratívákat. Erre jó példa az a 2018-as eset, amikor a Facebook bejelentette, hogy az eddigieknél is szigorúbban lép fel azok ellen, akik nem tisztességesen használják internetes közösségi felületét, és törölt több száz olyan orosz fiókot és oldalt, amely kapcsolatban áll az amerikai elnökválasztásba való beavatkozással vádolt, úgynevezett "trollgyárral". 

Ám a külföldi kormányok számára előnyösnek tűnő kampányok közül sokan saját állampolgáraikat célozzák meg,

legalábbis a Facebook szerint. Mianmar például a harmadik leggyakoribb forrása volt az összehangolt propagandakampányoknak, miután a kormány fellázadt a rohingya népcsoport ellen, míg Ukrajna az ötödik lett a listán. (A Facebook-nak nem sikerült megakadályoznia, hogy a közösségi oldalt „a megosztottság fokozására, erőszakra való buzdításra” használják Mianmarban, ahol 2017 augusztusban a hadsereg etnikai tisztogatásba kezdett az ország muszlim kisebbsége, a rohingyák ellen. A felelősséget 2018-ban Alex Warofka termékszabályozási igazgató ismerte el, miután a cég emberi jogi jelentést készíttetett az ügyben a Business for Social Responsibility (BSR) nevű San Franciscó-i vállalattal.) Az Egyesült Államok a negyedik helyet foglalta el, itt három összeesküvés-elméleti hálózatot, két PR-kampányt és két külföldi média-kampányt állított le a Facebook. Az egyik amerikai hálózatot a Rally Forge nevű marketingcég működtette, amelynek ügyfelei között van a Trump-párti Turning Point USA csoport is. (A cég több tinédzsert is lefizetett azért, hogy hozzanak létre minél több kamu profilt, és kommentjeikkel gerjesszék az indulatokat a 2018-as előválasztással kapcsolatban.)

A jelentés szerint a fenti eset komoly kérdéseket vet fel az elfogadható politikai diskurzus és a visszaéléses megtévesztés közötti határokkal kapcsolatban. Az okozott károk súlya ugyanis sokkal nagyobb, ha embereket hamis profilok létrehozására bérelnek fel. Noha komoly aggodalmak merültek fel a Deep Fake videók elterjedésével kapcsolatban is, Gleicher szerint ezt még nem sokan használták a Facebook-on befolyásolás céljából, talán azért,

mert a felhasználók megtévesztése egyszerűbb módszerekkel is működik.

A jelentés végeredményben arra a következtetésre jutott, hogy a nagyszabású propagandakampányokat manapság már nehezebb és drágább végrehajtani, és kevésbé valószínű, hogy azok sikerrel járnak. De az is igaz - teszi hozzá a jelentés -, hogy a leendő propagandisták egyre kifinomultabbá válnak azzal, hogy a legitim Facebook-felhasználókat célozzák. Graham Brookie, az Észak-atlanti Tanácshoz tartozó nonprofit agytröszt, a Digital Forensic Research Lab igazgatója szerint az állam által "szponzorált" álhírek valóban olyan fenyegetések, amelyek az információszerzés minden válfajára kiterjednek, így nem csak a közösségi média platformok érintettek.

(Fotó: Getty Images Hungary)

További cikkek a témában:

1,3 milliárd hamis profilt töröltek a Facebook moderátorai 2020 utolsó negyedévében Talán nem meglepő módon, az eltávolított tartalmak szinte kivétel nélkül pandémiával kapcsolatos konteók voltak.

A magasabb érzelmi intelligencia segít kiszűrni az álhíreket Az álhírek és pletykák mindig is részei voltak az emberek közti kommunikációnak, de a közösségi média oldalak megjelenése óta fénysebességgel terjed egy-egy hír, így érdemes elővenni az objektivitásunkat, ha biztosan el szeretnénk kerülni az álhírek csapdáját.

Magyarországon is elindul a Facebook tényellenőrző programja A közösségi oldal az AFP-vel együttműködésben Magyarországon is elindítja a tényellenőrző programját, amelynek célja, hogy független tényellenőrző szervezetek bevonásával felülvizsgálják a tartalmak pontosságát, ezzel pedig kiszűrjék a félrevezető vagy hamis híreket.